Napunk

Horváth Árpád polgármester: Gúta zöldebb, mint bármelyik más város a régióban

Horváth Árpád. Fotó N - Andrej Bán
Horváth Árpád. Fotó N – Andrej Bán

A gútai polgármester szerint évtizedes probléma oldódik meg a víztisztító állomással, mely ellen nemrég még diákok tüntettek mondván, túl közel van az iskolájukhoz. Gúta szerinte a legzöldebb város a régióban, ám a Dögös-tó kiszáradásával még nem tudtak mit kezdeni.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Gútán három polgármesterjelölt száll harcba a posztért: Kárpáti Ernő és Halász Béla Horváth Árpádot, a város jelenlegi első emberét hívták ki, aki már négy ciklus óta vezeti a várost. Az elmúlt évek nehézségeiről, helyi zöldpolitikáról, átláthatóságról és az energiaválságról beszélgettünk vele.

Beszélgetésünkből megtudhatják:

  • mi a legfárasztóbb a polgármesteri munkában,
  • mi a véleménye a Transparency International Slovensko átláthatósági listájáról,
  • hogyan tervezi átvezetni a várost az energiaválságon,
  • van-e zöldpolitikai elképzelése.

2006 óta Gúta polgármestere, már az ötödik időszaka lenne, ha megnyerné a választást.

Készülünk az ötödikre, így mondjuk, igen.

Nem fárad bele az ember a városvezetésbe?

Biztos, hogy valamennyire igen. A polgármesterség olyan dolog, hogy sokszor nagy sikerekkel jár, mikor úgy érzi az ember, hogy megéri csinálni. Például, ha átadunk egy szép épületet, nyerünk egy nagyobb pénzösszeget egy pályázaton valaminek a fejlesztésére, legyen az óvoda, iskola, egészségügyi központ. Az ember ilyenkor úgy érzi, hagy maga után valamit. Ez pedig lendületet ad.

Aztán vannak nehéz pillanatok, volt olyan, mikor azt mondtam, ez nem embernek való. Ez olyankor van, mikor áttörhetetlen falakba ütközünk – legyen szó bürokráciáról, vagy az emberek értetlenségéről. Fárasztó például, mikor a hatásköröket próbáljuk megmagyarázni az embereknek: mi a város, mi a megye kompetenciája, és mi az országos hatáskör. Mikor olyat kérnek tőlünk, amiben nem tudunk mozdulni, és mégis mi vagyunk a hibásak, mert nem tudjuk megoldani.

Mi a helyzet a korral?

43 évesen lettem polgármester, viszonylag fiatalon kerültem a város élére. Nagyon gyorsan elfutott ez a négy ciklus, és valóban soknak tűnhet, de 59 éves vagyok – és sokan nekivágnak ennek 60-70 évesen is. S én azt mondom, ez a négy év még belefér. Az emberben óriási tapasztalat halmozódik fel.

Az első négy év ismerkedés, egy lépés a nagy ismeretlenbe – bár nekem szerencsém volt, és akaratom is. 1993 óta a városi hivatalban dolgoztam. Aztán úgy döntöttem, elindulok a polgármesteri posztért, és nyertem is annak ellenére, hogy akkor nyolc induló is volt – és meghagytam alpolgármesternek az addigi polgármestert, és maradt a hivatalvezető és az osztályvezetők is. Nem volt törés, ment minden a maga útján, és segítették a munkámat.

Voltak nehéz idők, a 2009-11-es válságon nehezen evickéltünk át, de sikerült, és mára elmondhatom, a városnak nagyon nagy tartalékai vannak a tartalékalapban. Ezért is gondoltam, hogy elindulok – ez az ötödik ciklus még benne van.

Közben viszont változott a világ, és benne az önkormányzatok szerepe is. Tud tempót tartani a modern önkormányzati trendekkel és elképzelésekkel?

Muszáj haladni a korral, és elfogadni az új kor fejleményeit. Jól emlékszem még arra a korra, amikor még minden manuálisan működött. Papíron voltak a számlák, papíron jött a posta – ma alig van postánk, minden az interneten történik. Elektronikus formában is tudjuk fogadni a lakosok kéréseit, vágatlanul adjuk le az önkormányzati ülések felvételét. Elektronikus formában történik a kommunikáció a minisztériumokkal is – ez mind magával hozza azt, hogy az embernek alkalmazkodnia kell.  Én ezt el tudom fogadni, fontos dolognak tartom, bár vannak hátulütői. Vannak új követelmények, melyek felgyorsítják az életet, de nem mindig jó, hogy ennyire gyorsulunk, ennyire rohanunk. Nem mindig válik ez a köz javára.

A Transparency International Slovensko (TIS) települések átláthatóságát vizsgáló listáján Gúta nem szerepelt túl jól. Mit tudnak jobban más városok?

Nem tudom, néha olyan mutatókra kérdez rá a TIS, melyekre nehéz válaszolni. Mi mindent megjelentetünk, amit tudunk, betartjuk a kétnyelvűségi követelményeket, kommunikálunk a lakosokkal. Furcsák ezek a listák és mutatók néha. Megéltük ezt a kritikát a Nyitra megyei hivatalban is.

A mi önkormányzatunk nyitott, bárki jöhet – és nem tudom, mit kell még teljesítenünk, hogy nyitottabb legyen. A hivatalunk bárki előtt, bármikor nyitva áll, segítőkészek vagyunk – és biztos vannak fehér foltok, melyeket be kell tölteni, de igyekszünk. A hivatalvezetőt megbíztam azzal, hogy mindent hozzunk nyilvánosságra, amit tudunk, és válaszoljunk minden kérésre. Ér minket kritika azzal kapcsolatban is, hogy nem adjuk élő egyenesben az önkormányzati üléseket az interneten – ennek is megvan az előnye és a hátránya is. Ezt a kérdést már az új testületre hagyjuk.

Az elmúlt négy év hozott magával világjárványt, háborút, most pedig energiaválságot. Hogyan befolyásolták ezek a munkát, esetleg az előző kampányban tett ígéreteiket?

A járványügyi helyzet olyan jelenség volt, mellyel jóformán az egész világ először találkozott, és melyet nem ismert. Az egészségügyi intézmények az önkormányzatoknak is tanácsokat adtak, hogyan alkalmazkodjanak ehhez az időszakhoz. Furcsa volt számunkra az otthoni munkavégzés, és megnehezítette a dolgunkat a távoktatás is. Az iskolák bezártak, a szülők pedig azt panaszolták, hogy emiatt nem tudják elvégezni a munkájukat.

Komoly hiányosságokat tapasztaltam az állam kommunikációjában és intézkedéseiben.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gúta

Választások 2022

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak