Napunk

Harctéri napló (237. nap): Meneküljenek, amilyen gyorsan csak lehet – Oroszország már Herszon elveszítésére készül, Putyin statáriumot készül bevezetni

Erőmű a Dnyiprón, a Herszoni területen. Ide irányul majd az ukrán offenzíva. Fotó – TASR/AP
Erőmű a Dnyiprón, a Herszoni területen. Ide irányul majd az ukrán offenzíva. Fotó – TASR/AP

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • Az oroszok helyzete délen egyre tarthatatlanabb.
  • Miért lenne katonai szempontból értelme a Dnyiprón túli visszavonulásnak az oroszok számára?
  • Az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások komoly problémát jelentenek.
  • Bahmutban a helyzet rendkívül nehéz, de nem kritikus.
  • A nap térképe – Herszon.
  • A nap videói – Hogyan változtatják meg a kamikaze drónok a háború gazdaságát Ukrajna rovására; lelőttek egy orosz cirkálórakétát; Bahmut környéke úgy néz ki, mint Verdun 1916-ban.

A szövegben szereplő információk a harcok október 18-i, keddi állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Putyin bekeményít, délen az oroszok helyzete kezd tarthatatlanná válni. Vlagyimir Putyin ma bejelentette a hadiállapot bevezetését az Oroszország által megszállt ukrán területeken. Egyelőre nem teljesen világos, hogy mindez mit fog jelenteni, de az ott lakók számára semmi jót.

Nyilvánvaló, hogy az ok a háború kedvezőtlen alakulása. Bár a Kreml ezeket a területeket sajátjának tartja, a lakosság nagy része ellenáll, az ukrán hadsereg pedig fokozatosan szabadítja fel őket. A közeljövőben elsősorban a Herszoni területre kell összpontosítanunk, ugyanis az ott zajló események szolgálhatnak lehetséges magyarázatként Putyin lépésére.

„Herszonban a terveink a jelenlegi katonai helyzettől függnek, amely egyébként is nehéz. Megvédjük a civilek és katonáink életét. Időben fogunk cselekedni, és a legnehezebb döntéseket sem zárjuk ki” – mondta kedden Szergej Szurovikin, az orosz hadsereg új főparancsnoka.

Általános egyetértés van abban, hogy a „legnehezebb döntések” alatt a Dnyipro jobb oldaláról való visszavonulás lehetőségét értette.

Kirill Sztremouszov, az oroszok által megszállt területeken felállított hivatal vezetőjének tegnapi felhívása is ezt a forgatókönyvet bizonyítja. Kora este közzétett egy videót, amelyben figyelmeztette a környék lakóit, hogy bármelyik pillanatban megkezdődhet az ukrán támadás, és nem zárható ki magának Herszonnak az ágyúzása sem.

Épp egy nappal korábban ugyanez a kollaboráns tett közzé egy bizarr videót, amelyben például Prágát orosznak nevezte, hogy aztán nem egész 24 óra elteltével felszólítsa a város lakóit: „Meneküljetek, amilyen gyorsan csak tudtok!”

Felhívásának legfigyelemreméltóbb része azonban nem a menekülésre való felszólítás, hanem az, miszerint biztosítja azokat, „akik elveszíthetik otthonukat a nácik rakétatámadásai és bombázásai következtében, hogy Oroszország más orosz régiókban megtéríti a kárukat.”

Ugyanakkor Sztremouszov azt állítja, hogy a hadsereg nem hagyja el és megvédi Herszont. Szurovikin erről valószínűleg másként vélekedik.

Az evakuálásra való felszólítás nem csupán színjáték. Szerda délelőtt az orosz média valóban közzétett egy riportot a lakók kitelepítéséről.

Miért lenne értelme katonai szempontból a Dnyiprón túli visszavonulásnak az oroszok számára? Fennállhat annak lehetősége, hogy az evakuálásról szóló hírek, valamint a folyón túli esetleges kivonulás jelei az orosz információs játszma részét képezik. Sokkal valószínűbbnek tűnik azonban, hogy ez nem így van, és az oroszok valóban jelentős visszavonulást fontolgatnak. Ha ez megtörténne, az újabb politikai megaláztatást jelentene Putyin számára, a hadsereg számára pedig hatalmas vereséget. A tábornokok szemszögéből azonban ez lenne a legracionálisabb döntés.

Becslések szerint 25 ezer katonájuk és rengeteg felszerelésük van a Dnyipro jobb partján. Emellett gondoskodniuk kell a megszállt területen élő több százezer civil ellátásáról, de csak ideiglenes folyami átkelőhelyeik vannak, amelyek segítségével nem képesek ekkora hadsereget fenntartani olyan helyzetben, amikor egy biztos hátországú, nagyobb számú ellenség gyakorol rájuk nyomást.

Szurovikin ugyan feladná az oroszok által elfoglalt legnagyobb várost Ukrajnában, de katonák tízezreit és felszereléseiket mentené meg, illetve  jobban védhető pozíciókba tudna visszavonulni.

Van egyáltalán olyan forgatókönyv, amely szerint elveszíthetné őket? A Herszoni terület északi részét az ukránok már felszabadították, most úgy tűnik, megálltak. Az ukrán hadsereg teljes információs embargót hirdetett, az orosz források azonban rendszeresen beszámolnak arról, hogy a területen nagy számban gyülekeznek ukrán egységek, és a közelgő offenzívát kész tényként kezelik.

Ha az ukrán hadseregnek sikerülne északról délre előrenyomulnia a folyó mentén, még mielőtt az orosz hadsereg visszavonulna, óriási veszteségeket okoznának neki. Szurovikinnak éppen ezt kell elkerülnie.

Ha az ukránok megmozdulnak, kulcsfontosságú lesz majd, hogy milyen gyorsan teszik azt, és sikerül-e elérniük a Dnyipro nyugati partján található Beriszlavot. A közelben található az erőmű és a túlsó partra vezető híd, melynek elvesztése egy katasztrófával érne fel az oroszok számára.

Az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások komoly problémát jelentenek. Volodimir Zelenszkij elnök szerint kedden az ukrán erőművek 30 százaléka nem üzemelt, és több mint ezer városban és faluban nem volt áram.

Az orosz hadsereg rakétatámadásai és iráni dróntámadásai lakóépületeket is sújtanak, bármennyire is kíméletlen a civilekkel szemben az energetikai hálózat elleni támadás, egyértelműen eredményes.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak