Napunk

Stredl Tamás dunaszerdahelyi polgármesterjelölt: Nem a polgármester a legfontosabb a városházán

Stredl Tamás. Fotó - ST archívuma
Stredl Tamás. Fotó – ST archívuma

Problémásnak tartja a városi cégek működését és egy sokkal zöldebb város képét villantja fel Stredl Tamás, a környezetvédőből lett dunaszerdahelyi polgármesterjelölt.

Függetlenként méretteti meg magát, bár korábban a Progresszív Szlovákia szakértőjeként dolgozott Stredl. Azt mondja, nem a pártháttér, hanem a szakemberek segítenek neki élhetőbbé tenni a várost.

Az interjúból megtudható, hogy

  • be lehet-e vonni a lakosokat a döntéshozatalba,
  • okosvárossá lehet-e alakítani Dunaszerdahelyt,
  • hogy lehetne megoldani a Karcsai úti romatelep kérdését,
  • miként lehetne zöldebb és energiasemleges város Dunaszerdahely.

Hájos Zoltán polgármesterjelölt arról beszélt a Napunknak adott interjújában, hogy „Az embernek el kell találnia a lakosság igényeit”. Ezzel egy felülről irányított várost ír le. Ön hogy vélekedik erről a kérdésről?

Ez a probléma nagyon fontos számomra, mert az utóbbi években gyakran találkoztam azzal, hogy a városháza nem volt hajlandó meghallgatni, illetve a beküldött kérvényeimre és kérdéseimre nem kaptam választ. Szerintem a városnak épp hogy az emberekért kell működnie. Ha valakinek kérdése van, eljusson a megfelelő helyre, és választ is kapjon rá.

Fontos lenne, hogy a polgármester és a képviselő is havi vagy kétheti rendszerességgel találkozzon személyesen, esetleg online a lakosokkal.

Az infótörvény alapján pedig válaszolni kellene a polgárok kérdéseire…

Először nem, de később az infótörvényre hivatkozva tettem fel a kérdéseim, főleg a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. Ekkor már válaszoltak, de nem arra, amit tulajdonképpen kérdeztem. Egy kétoldalas öndicséret nem válasz.

Például 2021 júliusától már kötelező a konyhai hulladék szelektálása, de máig nincsenek erre használható speciális szeméttárolók a városban. Nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy milyen kivételt kapott a város, hogy az érvényes törvény ellenére nem szelektálja az ilyen hulladékot.

Két éve a polgármesternek és a képviselőknek elküldtem már egy éghajlati vészhelyzet kihirdetésére irányuló felhívást, melyben például a városi épületek energiasemlegességének szükségességéről beszéltem (zöldtető, vízfelfogó, napelemek, hőszivattyúk). Erre sem kaptam semmilyen választ. Ha már akkor elkezdik ezek kiépítését, sokkal jobb helyzetben lenne a város most, az emelkedő energiaárak idején.

Ön környezetvédelmi aktivistaként működik, ezek a javaslatok ezt a gondolkodásmódot tükrözik. Civil szervezetet is alapított. Mi volt ennek a célja? Sikerült általa jobbá tenni a várost?

Igen, ide kapcsolódnak a HelloSzerdahely aktivitásai is. Városi zöld területek revitalizációja, új fák ültetése, közösségi kertek és komposztálók kiépítése a lakónegyedekben – pár kisebb terv mellett ezek voltak azok az elképzelések, melyeket szerettünk volna megvalósítani.

A HelloSzerdahellyel petíciót indítottunk a fák megmentéséért a szabadidőparkban, hogy a város az új sportcsarnokot ne a zöld területre építse, hanem egy alkalmasabb helyre a város szélén. Sikerült több helyen megmenteni a zöld területet, ennek köszönhetően is ma végre szakértők foglalkoznak a favágással, botolással. Nagyon sok szemétszedő akciót szerveztünk a városban és a közelében, így is csökkentve a hulladék mennyiségét a természetben. Sok terv sajnos nem sikerült a városháza negatív hozzáállása miatt.

Ezen túl hogyan lehetne még környezetbarátabbá, klímasemlegesebbé tenni a várost?

A tudatos közlekedés mindenképp segítene. A tömegközlekedés fejlesztése például. Meggyőzni az embereket, hogy a városi tömegközlekedést használják, amivel csökkentenénk az autók számát az utakon, ezzel is csökkentve a szén-dioxid és a por szintjét.

Másik ehhez kapcsolódó dolog, hogy jó lenne végre tényleg biztonságos és működő bicikliutakat kiépíteni. Ha sikerülne működőképes tömegközlekedést és a biztonságos bicikliutakat kiépíteni, szakértők bevonásával egyes utakat egyirányúsítani lehetne, másokat pedig sétánnyá lehetne alakítani.

A hulladékgazdálkodást pedig az intelligens megoldások felé kell elvinni, a tárolókat a föld alá süllyeszteni, és egy szenzorral ellátni, így akkor jönnének a szállítók, mikor megtelik a tároló, a lakosok pedig egy csippel nyithatnák, követhető lenne, hogy milyen mennyiségű szemetet termelnek, ami a szolgáltatásért kiállított számla nagyságát is befolyásolná. Emellett arra is ösztönözni kell a lakosságot, hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek.

Ez már egy lépés lenne a okosváros felé, ami szintén hangsúlyos a programjában.

És még vannak további lépések is, például az intelligens közvilágítás, amivel hatásosan lehet spórolni. Ennél szenzorok kapcsolják le és fel a lámpákat aszerint, hogy milyen sötét van. Másik terület a közlekedés, ahol egy könnyen kezelhető online applikáció menetrenddel, jegy- és bérletvásárlási lehetőséggel sok utast lehetne átcsábítani az autókból. Ide tartozik az integrált közlekedés is, a környező falvakkal egyeztetve el szeretném érni, hogy az emberek könnyen bejussanak a városba minden időszakban, ezzel megint csak csökkentve az autók számát a városban, ami terheli az utakat, a parkolókat és a levegőt is. Nem parkolók építésén kell majd gondolkodni így, hanem zöldítésen.

Amiről szó volt, az mind kisebb, de főleg nagyobb befektetést igényel, miközben a város az utóbbi években jelentős kölcsöntartozást halmozott fel, jelenleg kis csökkenés után ez 31 százalékon áll, ami az év végére valószínűleg megint megugrik.

Igen, megugrik majd, most sokat költ a város, út- és parkolóépítésre, felújításra. A másik oldalon pedig számolhatunk azzal, hogy kevesebb pénz fog befolyni a jövőben. Számomra ezért is fontos, hogy azok a beruházások, amiket a közeljövőben kivitelez a város, nagyon gyorsan megtérüljenek és pénzt hozzanak a költségvetésbe. Az okosváros kialakítása sok esetben nem igényel nagy költséget, mégis pozitív hatása lesz. Másrészt Dunaszerdahely nagyon kevés pályázatot ad be környezetvédelmi témában, ezekkel is bővíteni lehetne a költségvetést.

Fontos volna, hogy a városi cégek transzparens módon működjenek, hogy könnyen ellenőrizhetőek legyenek. Jelenleg szinte lehetetlen ellenőrizni a működésüket, amit a Transparency International Slovensko kutatása is kimutatott. A kiadásokat optimalizálni kell, és át kell értékelni, mennyire célszerű és megalapozott a mostani gazdálkodás. Sok kiadás megkérdőjelezhető.

Stredl Tamás. Fotó – ST archívuma

Ráadásul most egy olyan időszak vár ránk, hogy a városi intézmények, így az iskolák működését is, nehéz lesz biztosítani a magas energiaárak mellett. Lehet fejleszteni amellett, hogy a fűtés- és villanyszámlát alig lehet befizetni?

Nagyon fontos lesz, hogyan áll a problémához az állam, és mennyire fogja támogatni azt, hogy a gyerekeinknek ne kelljen otthon maradni. Sok kérdés megoldatlan. Legfontosabb, hogy minden iskolában, óvodában olyan energetikai felmérést végezzünk, amiből tudni lehet, hol vannak a legnagyobb energetikai veszteségek, és elsődlegesen ezeket oldani.

Második lépésben pedig jó lenne intelligens megoldásokat bevezetni a fűtés terén is, aminek segítségével effektíven lehetne fűteni az épület egyes részeit, miközben nem volna negatív hatással a gyerekeinkre. Itt is nagy lehetőséget nyújtanak a napelemek és a hőszivattyúk. Tudatos gazdálkodással át tudnánk irányítani a pénzforrásokat oda, ahol nagyobb szükség van rájuk.

Milyen módon lehet még pénzt szerezni arra, hogy a város tovább tudjon működni?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dunaszerdahely

Választások 2022

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak