Napunk

Milyen jogokat adnának az LMBT+-kisebbségnek a szlovákiai magyar pártok? A Szövetség szinte semmit, a Magyar Fórum megengedőbb

Forró Krisztián és Simon Zsolt. Fotó - Vladimír Šimíček és TASR
Forró Krisztián és Simon Zsolt. Fotó – Vladimír Šimíček és TASR

A szlovákiai magyar pártok a múltban sem álltak ki határozottan az LMBT+-emberek mellett, és ez a pozsonyi terrortámadás után sem változott radikálisan.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A vezető szlovákiai magyar politikusok többsége általános és szűkszavú nyilatkozatokban ítélte el a múlt szerdai pozsonyi terrortámadást, amelyben a Tepláreň nevű belvárosi szórakozóhely két vendége meghalt, egy harmadik személy pedig súlyosan megsebesült.

A támadás óta a hazai közéletben felélénkült az LMBT+-kisebbség helyzetéről folytatott vita – Szlovákia az európai átlaghoz képest kifejezetten szűkmarkúan mérte eddig a jogokat ennek a kisebbségnek.

Az SaS törvényjavaslata, amely egy új intézményt, az élettársi együttélést vezetné be, a parlament elé került. Ez az intézmény nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal, amely például Magyarországon vagy Csehországban is érvényben van, ám számos területen (örökösödés, kötelmi jogi jogviszonyok, vállalkozás, egészségügy) megkönnyítené az azonos nemű párok életét. Ma azonban ez a javaslat nem kapta meg a kellő támogatást, hogy második olvasatba jusson.

Megkérdeztük a szlovákiai magyar pártokat, hogyan viszonyulnak ehhez a témához, és milyen jogok biztosításával értenének egyet az LMBT+-emberek számára. Bár jelenleg a Szövetség és a Magyar Fórum is parlamenten kívüli párt, ezek a kérdések várhatóan aktuálisak maradnak a következő parlamenti választások után is.

A múltban mindent elutasítottak

A szlovákiai magyar pártok a múltban is kifejezetten elutasítóak voltak az LMBT+-kisebbség jogait illetően. Mind a Híd, mind az MKP inkább azok mellett a kezdeményezések mellett állt ki a múltban, amelyek nehezítették az LMBT+-emberek jogbővítését.

A 2014-ben a KDH kezdeményezte azt az alkotmánymódosítást, amely által bekerült az alkotmányba, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti kötelék. Ján Figeľ pártelnök saját elmondása szerint ezzel szerette volna “egészségesebbé” tenni a társadalmi viszonyokat az országban.

A kezdeményezést a Híd kilenc képviselője, Bugár Béla, Solymos László, Simon Zsolt, Gál Gábor, Érsek Árpád, Bastrnák Tibor, Jakab Elemér, Andrej Hrnčiar és Nagy József is aláírta. A párt hivatalos álláspontjában elutasította az azonos neműek közötti házasságot és a bejegyzett vagy regisztrált élettársi kapcsolatot is.

“Az azonos neműek együttélésében nem látunk problémát. Ám tekintettel az EU-n belüli bírósági precedensekre, amennyiben egy ország bevezeti a jogrendjébe a regisztrált partnerséget, köteles lehetővé tenni a meleg párok számára a gyermekek örökbe fogadását is, ezt mi nem fogjuk támogatni” – közölte a Bumm.sk-val a párt. Jelenleg ugyanezzel az érveléssel utasítja el a bejegyzett élettársi kapcsolatot a Sme rodina is.

Az MKP politikusai is hasonló állásponton voltak. A 2014-es köztársaságielnök-választáson induló Bárdos Gyula nem értett egyet a bejegyzett élettársi kapcsolattal, bár szerinte “némely gyakorlati kérdésekben elfogadható megoldást kell találni”.

A 2022-es Pride felvonulás Pozsonyban. Fotó – TASR

Magyarok kontra “deviánsok”

A Szövetség megalakulásával sem változott sok minden ezen a téren. Amikor Magyarországon 2021 júliusában elfogadták a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvényt, a szlovákiai magyar politikusok nem fogalmaztak meg kritikát.

“A szülők feladata, hogy olyan nevelést adjanak a gyerekeiknek, amely felkészíti őket az életre, és segít nekik érvényesülni” – nyilatkozta Forró Krisztián a törvény kapcsán, amely ellehetetleníti a homoszexualitásról való felvilágosítást a gyerekeknek.

“Szerencsétlennek találom, amikor a szexuális orientációval vagy a devianciával kapcsolatos kérdéseket összekötjük a nemzeti közösségek kérdéseivel, mert ennek számunkra semmi értelme” – mondta akkor Mózes Szabolcs.

Szövetség: homályos álláspont

A Szövetség a múlt szerdai pozsonyi támadás után sem állt ki határozottan az LMBT+-kisebbség mellett. Kérdésünkre, egyetértenek-e azzal, hogy a merénylet az LMBT+-emberek elleni támadás volt, igennel válaszoltak.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

LMBT+

Magyar Fórum

Szövetség

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Várható események:

  • a parlament várhatóan szavaz az előrehozott választás időpontjáról
  • ülésezik a kormány
  • Alexander Van der Bellen osztrák államfő Pozsonyba látogat
  • Rastislav Káčer külügyminiszter cseh kollégájával találkozik
  • az általános és középiskolás diákok megkapják a félévi bizonyítványt
  • Franciaországban a nyugdíjreform ellen tüntetnek

„A világirodalom öt legnehezebb drámájának egyike” – mondta a január 30-án Komáromban bemutatott Woyzeckről Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki most rendezett harmadszor a városban. Legutóbb a Tótékat vitte színre, amely a Jókai Színház előző évadának talán legsikeresebb darabja volt.