Napunk

Orbán kéréssel és utasítással felezné meg az inflációs rátát a jövő év végéig. Összejöhet, de még úgy is fájni fog

Fotó – Miniszterelnöki Kabinetiroda / MTI / Máthé Zoltán
Fotó – Miniszterelnöki Kabinetiroda / MTI / Máthé Zoltán

Az eurózónában épp tetőzik az inflációs hullám és hamarosan mérséklődik majd az áremelkedés. Magyarországon ez később fog bekövetkezni, és ha 2023 végére megfeleződik is az inflációs ráta, az nem a nagyotmondáson fog múlni. Inkább hiteles gazdaságpolitika kellene – mondja Bod Péter Ákos közgazdász.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

2022 szeptemberében a magyarországi éves infláció átlépte a 20 százalékot, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök egyebek mellett azt nyilatkozta a Kossuth rádióban, hogy megkérte a jegybankelnököt és utasította a pénzügyminisztert: a következő év végéig az inflációt legalább felezzék meg és vigyék le egy számjegyűre.

A miniszterelnök a rádióinterjúban bevezette a „szankciós infláció” kifejezést is. Eddig a kormánykommunikáció háborús inflációról beszélt, a miniszterelnök azonban Matolcsy György jegybankelnöktől, illetve Varga Mihály pénzügyminisztertől nyilván nem az ukrajnai háború befejezését vagy az Oroszország elleni szankciók feloldását várja.

Van-e mozgástere a jegybanknak és a pénzügyminisztériumnak arra, hogy egy éven belül a felére csökkentsék az inflációt? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákos közgazdásszal, egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével.

Politikai üzenet

Ha egy politikus tesz egy ilyen kijelentést, az nem modellszámításon alapul, hanem egy politikai kijelentés, amiről aztán a szorgos apparátus kemény munkával ki tudja mutatni, hogy igaz volt, mondja Bod Péter Ákos, emlékeztetve rá, hogy volt már ilyen a munkahelyteremtés adataival is („egymillió új munkahely”), amibe beleszámolták a külföldön dolgozókat, az anyasági szabadságon lévőket és a közmunkásokat is, így valahogy kihozható lett az ígért adat.

Sokan megmosolyogtatónak tartják a miniszterelnök kijelentését, de Bod Péter Ákos szerint a fentihez hasonló módon akár teljesíthető is lesz „a nagy mondás”, csak ahhoz a miniszterelnöknek utasítania kellene a Központi Statisztikai Hivatal a megfelelő adat előállítására.

Bod Péter Ákos. Fotó: BPÁ / Facebook

„Lesz idén olyan hónap és olyan mutató – akár a KSH szerinti fogyasztói árindexet, akár az uniós módszertani szerinti ún. harmonizált árindexet nézzük –, amelynek havi értéke jóval 20 százalék fölötti, és most csak az a kérdés, hogy a 2023. decemberi árindex lehet-e annak fele. Ez nagyon is lehetséges” – fogalmaz a közgazdász. Boldogok persze nem lehetünk – teszi hozzá –, ha a mostani nagy árhullámra még 10 százalékos infláció rakódik a következő év végére – de papíron teljesülhet, hogy „megfeleződik az inflációs ráta”, hiszen a jelenlegi szinthez képest már „csak” átlag 10 százalékkal lennének magasabbak az árak.

Az inflációs hullám egyébként sem tart örökké, mondja Bod. Az euróövezetben az átlagos inflációs ráta körülbelül 10 százalék, ez mostanában éri el a csúcsot, a szakemberek és az Európai Központi Bank is azt feltételezik, hogy innentől fogva már csökkenni fog.

Akár magától is bekövetkezhet

A magyar inflációs ráta az Európai Unió tagországai között az első háromban van. Ez Bod szerint nem meglepő, hiszen Magyarország esetében egy nagyon erős árfolyamhatás is érvényesül – azaz pusztán amiatt is felfelé mennek az árak, hogy a gyenge forint miatt minden külföldről behozott termék megdrágul. Ami a tisztánlátást zavarja: sok Magyarországon a hatósági ár, az egész EU-ban itt a legnagyobb a hatósági árak részaránya a fogyasztói kosárban, mutat rá a közgazdász.

A fogyasztói árak hatósági rögzítése a bevezetéskor késlelteti az infláció tetőzését, széthúzza reagálás időszakát, elvileg azért, hogy időt adjon az átálláshoz, a magasabb árakhoz való alkalmazkodáshoz. Ha azonban túl sokáig tartják fenn a rögzített árakat, akkor ellentétes hatás lép fel: később kezdődik meg és így nehezebb lesz az átállás. Bod Péter Ákos szerint sajnos ilyen a magyar eset: ahelyett, hogy már 2021 nyarától megkezdődött volna az alkalmazkodás a magasabb energiaárakhoz, a magyar kormány megvárta ezzel 2022 augusztusát.

Magyarországon tehát az inflációs hullám elhúzódik, de idővel csak fel kell oldani a korábbi árrögzítéseket, így olyankor is mehet még felfele a magyar árszint, amikor Európa másik részében már rég lefele tart. De a miniszterelnök által kitűzött cél, hogy az infláció a következő év végére fele akkora legyen, mint amekkora idén év végén lesz – ez várhatóan a mostani körül alakul, esetleg kicsit magasabb lesz, körülbelül 22 százalék – Bod Péter Ákos szerint végül is nem irreális.

„Az idei decemberi árindex, amihez méri majd a miniszterelnök a sikerét, olyan irdatlan magas, hogy akkor is elképzelhető, hogy egy év múlva lemegy a felére, ha nem csinál semmi »kunsztot« a Nemzeti Bank és a pénzügyminiszter” – fogalmaz a közgazdász.

Orbán Viktor és Matolcsy György jegybankelnök 2021 nyarán. Most megkérte valamire. Fotó – Orbán Viktor / Facebook

A kamatemelésnek már nincs sok értelme

De ha mégis cselekszenek, akkor mennyi mozgástere van a jegybanknak, illetve a pénzügyminisztériumnak?

Az MNB már tavaly kamatemelési ciklusba kezdett, amit az utóbbi hónapokban csak fokozott, végül az alapkamat 13 százaléknál állt meg – összehasonlításként: Csehországban és Lengyelországban 6-7 százalék az alapkamat.

A Nemzeti Bank néhány hete belátta, hogy a kamatemeléssel már nem tud hatni sem a forint árfolyamára, sem az azzal is összefüggő az inflációra, illetve többet árt vele, mint használ, mondja Bod Péter Ákos. A haszna az lenne, hogy megnehezíti a hitelfelvételt, ösztönzi a megtakarítást, a gazdasági szereplők kevesebb pénzt költenek, csökken a kereslet, mérséklődik az inflációs nyomás.

Ugyanakkor a kamatemelés megnehezíti a már meglévő adósok helyzetét, hiszen nekik megnőnek a törlesztőrészleteik, és nehéz helyzetbe hozza azokat a szereplőket, akik most készülnek hitelfelvételre, például hogy modernizálni tudjanak. Vagyis a kamatemelés visszafogja a gazdaságot és tulajdonképpen a recessziót mélyíti.

Bod azt mondja, a fentiek miatt a magyarországi közgazdász szakma egyetért azzal, hogy az MNB nem emeli tovább az alapkamatot, bár a közgazdász azt hibának tartja, hogy Matolcsy György jegybankelnök ki is jelentette, hogy nem lesz több kamatemelés.

Pánikszerű, rövid távon hatásos intézkedések

Az nem világos, hogy a miniszterelnök szavainak hatására történt-e, de péntek délelőtt az MNB bejelentett több intézkedést is. Az alapkamathoz nem nyúlt hozzá, de bevezetett új egynapos eszközöket 17–18 százalékos kamatra,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

Infláció

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Dzurinda nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy indul-e a Modrá koalícia vezető posztjáért. Mint mondta, nem várja, hogy jelölni fogják.

Mikuláš Dzurinda bemutatja az új pártját:

Az, hogy a parlament az utolsó pillanatban fog dönteni az előrehozott választás idejéről, csak megerősíti, hogy Szlovákiának előrehozott választásokra van szüksége – közölte Zuzana Čaputová államfő. (tasr)