Mit gondolnak a szlovákiai magyar politikusok a pozsonyi lövöldözésről?

Szerda este egy LMBTQI-közösség által kedvelt szórakozóhelyen egy fiatal meggyilkolt két embert és megsebesített egy harmadikat, később pedig őt is holtan találták.

Az elkövetőt – a már nem elérhető – Twitter- és 4chan-bejegyzései alapján a gyilkosságban a LMBTQI emberekkel szembeni gyűlölet motiválta. Az is kiderült róla, hogy a Štefan Harabin-féle Vlasť nevű szélsőjobboldali párt egyik képviselőjelöltjének a fia.

Az elkövető órákkal a történtek előtt zsidó- és LMBTQI-ellenes kiáltványt tett közzé a Twitteren, majd a támadás után azt posztolta a közöségi oldalra, hogy „Nem érzek semmilyen megbánást, nem vicces ez?” A kiáltványban olyan személyekre hivatkozik, mint például Payton Gendron buffalói lövöldöző, David Lane amerikai rasszista vagy épp a norvég terrorista, Anders Breivik.

A férfi, ahogy korábban a Vár úti szórakozóhely előtt, Eduard Heger kormányfő háza és már lehetséges célpontok előtt is készített portrét saját magáról.

A tragédiára sorban reagálnak a politikusok: megszólalt többek között Eduard Heger kormányfő és Zuzana Čaputová államfő is.

Az LMBTQI közösség gyakran kerül a közéleti csaták középpontjába. Magyarországon tavaly a gyermekek védelme ürügyén mosta össze a kormány a közösség tagjait a pedofíliával, Szlovákiában pedig az utóbbi időben azért irányult rájuk nagyobb figyelem, mert Gyimesi György (OĽaNO) és Tomáš Taraba (Život – Élet) törvényben szerette volna megtiltani, hogy középületekre ki lehessen függeszteni a szivárványos zászlót (a törvényjavaslatuk végül nem jutott át a második olvasatba).

A pozsonyi tragédia kapcsán felmerül a kérdés, hogy az ilyen eseteket mennyiben befolyásolja a közbeszédet meghatározó szereplők, elsősorban a politikusok hozzáállása.

A Napunk erről kérdezte a szlovákiai magyar politikusokat.

Gyimesi György, aki a szivárványos zászló betiltását törvénybe szerette volna foglalni, most úgy nyilatkozott a Napunknak, hogy mélységesen elítéli az ilyen erőszakot és minden faji, nemzetiségi és más hasonló motiváción alapuló bűncselekményt. „Ha bebizonyosodik, hogy ezt a bűncselekményt az LMBTQI elleni gyűlölet motiválta, az elfogadhatatlan. Mélységesen elítélem, semmi keresnivalója nincs az ilyesminek 2022-ben Európában.”

Gyimesi szerint ő nem uszított és nem beszélt az LMBTQI emberek ellen. Én ehhez semmiféleképpen nem járultam hozzá, teszi hozzá. „Én egy ideológiát kritizáltam, és azt mondtam, hogy ennek az ideológiának semmi keresnivalója nincs állami épületeken. Továbbra is ezt gondolom. Azt is mondom, hogy ezeknek az embereknek könnyítsük meg az életét például azzal, hogy tudjanak egymás után örökölni, illetve egymás egészségügyi dokumentációjába betekintést nyerhessenek. Ezzel semmi problémám nincs.”

Arra a kérdésre, mit kellene tennie az államnak, Gyimesi azt válaszolta a Napunknak, szerinte elsősorban rendesen ki kell vizsgálni a lövöldözést, és a rendőrségnek meg kell mondania, mi állt a támadás mögött. „Utána beszélhetünk természetesen minden egyébről, de én azt szeretném, ha nem csak az LMBTQI emberek jogairól beszélnénk, hanem a nemzeti közösségek jogairól is, mert azok az utóbbi időben teljesen a háttérbe szorultak” – mondta Gyimesi.

A szlovákiai magyar közéletben Rigó Konrád, a Szövetség Híd platformjának vezetője az, aki a legtöbbször szól hozzá a kisebbségi témákhoz akkor is, ha nem a nemzeti kisebbségekről van szó. A júliusi pozsonyi Pride-dal kapcsolatban írta például egy Facebook-bejegyzésben, hogy „A szivárvány a remény jelképe. A menet is a reményről szól. Annak a reményéről, hogy majd Szlovákiában sem mérjük kettős mércével az emberi jogokat. ”

Rigó szerint a Vár úti lövöldözés nem választható el az eldurvult közbeszédtől, a melegek, a zsidók, a romák elleni nyílt vagy burkolt politikusi uszításoktól. Hangsúlyozza, hogy a gyűlölet a szavakkal kezdődik, és ha nem állítjuk meg a szavaknál, akkor tettekké fajul

„Vesztésre állunk azokkal szemben, akik a kirekesztésre, az elutasításra, a gyűlöletre építenek. Könnyű, könnyelmű, de felelőtlen és végtelenül gonosz dolog a gyűlöletet használni a közbeszédben. Politikában pedig ennél aljasabb cselekedet nincs. Az, ami Pozsonyban történt tegnap este, ugyanis nem választható el az eldurvult közbeszédtől, a melegek, a zsidók, a romák elleni nyílt vagy burkolt politikusi uszításoktól” – írja bejegyzésében a politikus.

„Apaként is és állampolgárként is döbbenettel állok a történtek előtt. Az erőszak minden formáját elítélem, és elfogadhatatlannak tartom” – írta Forró Krisztián a Napunknak a gyilkosságokkal kapcsolatban. A Szövetség elnöke szerint a közélet minden meghatározó képviselőjének tudatosítania kell, hogy a kijelentéseik milyen hatással lehetnek a közösségekre. „Ennek a felelősségnek a súlyával kellene nyilatkozniuk” – fogalmazott Forró.

Simon Zsolt szerint azok az emberek, akik politizálni kezdenek, nem építhetnek a gyűlöletre, mert a szavaknak súlyuk van, és ilyen agresszív támadásokban, tragédiákban végződhetnek. „Nem lehet egyetlen kisebbséget sem megbélyegezni. Ebben óriási felelőssége van Gyimesi Györgynek, aki maga is egy kisebbséghez tartozik. Ebben a tragédiában az ő felelősségét is látjuk, mert több alkalommal is uszított az LMBTQI közösség ellen. Nem engedhetjük meg, hogy a társadalmon a gyűlölködés, a feszültség és az agresszió legyen úrrá” – fogalmaz a Magyar Fórum elnöke.

Sólymos László elítéli azt, ami történt, és arra hívja fel a figyelmet platformtársához hasonlóan, hogy az ilyen tettek a szavakból erednek. Nem helyes út a politikában szerinte, ha valaki a gyűlöletet használja eszközként, bár könnyen lehet támogatókat szerezni általa. A Szövetség Országos Tanácsának elnöke szerint nem lehet tudni, hogy az ilyen szavaknak milyen következménye lesz.

„Nem maradhatunk csendben egyetlen alkalommal se, mert nem szeretnénk, hogy ilyen tragédiákra sor kerüljön, és nem akarhatjuk azt, hogy a gyerekeink egy ilyen agresszív, gyűlölettel átitatott társadalomban nőjenek fel” – zárja Sólymos.

Rájár most a rúd Pozsony belvárosára, mondja Orosz Örs, aki mérhetetlenül sajnálja a pozsonyi Vár úton történteket. „Együttérzek az LMBTQI közösséggel és átérzem a félelmüket, még akkor is, ha elszigetelt esetnek gondolom ezt a mostani tragédiát, melyre nincsen bocsánat” – nyilatkozta a Napunknak a Szövetség Összefogás-platformjának elnöke.

„Nekünk, magyaroknak – kitelepítésekkel, Malina Hedviggel a hátunk mögött – nem kell különösen magyarázni, milyen érzés a félelem” – mondja Orosz azzal, hogy egész életében próbált tenni az ilyen félelem ellen. „Ennek ellenére a gyűlölet és az agresszió ilyen mértékű manifesztációja meglepett.”

Úgy gondolja azonban, hogy nem a politikusokat kellene mindezért hibáztatni. Szerinte sokkal nagyobb probléma az individualizmusba és magányba hajszoló közösségi média jelenléte, mely teljesen tönkretette a hagyományos hús-vér közösségeinket.

Orosz szerint manapság két kattintásból akár egy gyermek is hozzájuthat olyan ellenőrizetlen, extrém tartalmakhoz, melyek frusztrációiban megerősítik. „A józan ész, a középutas higgadt vélemény elvész a ködben a kultúránk által kialakított korrekciós, fékező mechanizmusokkal együtt. Helyette egyre nagyobb teret nyer az extrém, sarkított, frusztrációban fogant álláspont” – véli a platformelnök.

„Minden emberélet drága, és most kettő kihunyt” – mondta a Napunknak Berényi József, aki elítél minden gyilkosságot, bármilyen okból is követték azt el.

Berényi nem hiszi, „hogy ujjal kellene mutogatni valamiféle bűnösökre”.