Napunk

Harctéri napló (230. nap): Valami történik Belaruszban a hadsereggel. Sikerül Putyinnak Lukasenkából új Jozef Tisót csinálnia?

Bieloruské obrnené vozidlá počas vojenských cvičení
Bieloruské obrnené vozidlá počas vojenských cvičení

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • Milyen állapotban van és milyen lehetőségek rejlenek a belarusz hadseregben? Megtippelhető az, hogy végül a támadás mellett dönt-e?
  • Mi vár Lukasenkára, amennyiben a hadserege támadásba lendül?
  • A Liman melletti sikeres orosz ellentámadás hírei nem látszanak beigazolódni.
  • Valami nem stimmel a Kreml bizonyítékával a híd ellen intézett támadásról. Sőt mi több, nevetséges.
  • A brit hírszerzés szerint az iráni drónok nem mentik meg az oroszokat.
  • A nap videói – az orosz védvonal kialakítása; Szolovjov 2008-ban azt állította, hogy az ukrajnai háború bűncselekmény lenne; egy ukrán nő túlélte a lakása megsemmisülését.

A szövegben szereplő információk a harcok október 11-i, keddi állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Putyin azt akarja, hogy Lukasenka háborúba lépjen. Belarusz közvetlen résztvevője a háborúnak annak kezdete óta. Az oroszok a területéről intéztek támadást Kijev ellen, itt találhatóak az orosz támaszpontok és raktárak, területéről harci repülőgépeket és ballisztikus rakétákat indítanak. Nem létezik olyan észszerű indok, amiért Lukasenka rezsimjét ne nevezhetnénk agresszornak.

Belarusz hasonlóan viselkedik, mint Szlovákia 1939-ben, amikor országunk területét támaszpontként szolgáltattuk ki Hitler számára Lengyelország megtámadásához, annyi különbséggel csupán, hogy Jozef Tiso rezsimje közvetlenül is részt vett a harcokban.

Vlagyimir Putyin minden bizonnyal egy újkori Jozef Tisót akar csinálni Aljakszandr Lukasenkából, aki elődjéhez hasonlóan nem csupán országa területét szolgáltatja ki az agresszióhoz, hanem aktívan részt is vesz benne. A megszállás kezdete óta arról folynak a találgatások, hogy sikerülni fog-e neki. A belarusz diktátornak láthatóan nem akaródzik a hadviselés, azonban hatalmas nyomásnak van kitéve, gazdasági és politikai túlélése ugyanis éppen Putyintól függ.

Az elmúlt napokban Minszkből néhány aggasztó jelzés is érkezett. Hétfőn Lukasenka kijelentett egy nyilvánvaló képtelenséget, miszerint Ukrajna megtámadni készül Belaruszt, egyúttal vegyes, belarusz-orosz katonai egységek létrejöttét is bejelentette.

Kívülről ez úgy fest, mintha Viktor Krenin belarusz védelmi miniszter keddi kijelentése ellenére, melyben mindenkit biztosított arról, hogy a közös egységek kizárólag „védelmi feladatokat” fognak ellátni, mégis egy katonai beavatkozásra és annak előkészületeire keresne indokot. Ukrajna azonban biztosan nem akarja megtámadni Belaruszt, elég dolga van országa területén az oroszokkal. Ha az oroszok hamis zászló alatti műveletre készülnének, melynek célpontjai belarusz területek lennének, állítólagos elkövetői pedig az ukránok, aminek következtében Lukasenka bekapcsolódna a harcokba, valahogy így zajlana az egész.

Milyen állapotban van a belarusz hadsereg, mik a lehetőségei és vajon támadni fog-e? Lukasenka seregének lehetőségeit Konrad Muzyka katonai elemző vizsgálta. 2021-ben publikált egy részletes elemzést a hadsereg állapotáról, a napokban pedig a jelenlegi folyamatokat kommentálta. Muzyka az alábbi következtetésekre jutott:

A belarusz fegyveres erők jelenlegi állománya a békeidőben elvárt állomány 50–60 százalékán van, ahhoz, hogy az előírások szerinti számok meglegyenek, 20 ezer férfit kellene mozgósítani.

A belarusz hadsereg nemcsak hogy viszonylag kicsi, hanem rosszul is képzett. Muzyka szerint ráadásul szárazföldi erejük nem rendelkezik parancsnoksággal, nem hajtanak végre hadgyakorlatokat zászlóalj fölötti szinten, és a zászlóalj szintjén zajlók is ritkaságszámba mennek. Ezek a gyakorlatok többnyire szakasz (kb. 30 ember) és század (kb. száz ember) szintjén zajlanak. Nagyobb alakulatok csak az orosz hadsereg által szervezett Zapad nevű hadgyakorlaton vesznek részt.

Az ukrán hadsereg azt feltételezi, hogy a határon jelenleg hét belarusz zászlóalj tartózkodik, de Muzyka úgy véli, hogy inkább század-haderejű egységekről, vagyis összesen még ezer katonáról sincs szó.

Csakhogy áprilistól a belaruszok olyan intenzíven készülődnek, ahogy a hidegháború befejeződése óta még sose, „mintha háborúba készülnének”, írja Muzyka. Nem csupán egységeik gyakorlatoznak, hanem mozgósítási sémákat állítanak fel, a postát pedig felkészítik a háborús körülményekre való lehetséges áttérésre. Azonban ebben az esetben is érvényes, hogy az előkészületeket városokra, legfeljebb területekre korlátozták. „De legalább tudják, mi működik náluk, és mi nem.”

Muzyka az említett folyamatok mögött három lehetséges indokot sejt. 1. Felkészülnek egy esetleges NATO-támadásra. 2. Igyekeznek az ukrán hadsereg egy részét a határuknál lekötni. 3. Az Ukrajna elleni támadásra készülnek.

Muzyka az utóbbi két forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, azt azonban nem tudja megmondani, ezek közül melyik lenne a legvalószínűbb. Megnyugtatásként hozzáteszi, hogy bármi komolyabb esemény esetén elég idő lenne kideríteni, hogy mire készülnek: „Tekintettel arra, hogy a belarusz hadsereg mozgósítást igényel, továbbá sok katonát kellene a határra vezényelni, támaszpontokat építeni stb., biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk észlelni, ha a belarusz álláspont megváltozik.”

Ezenkívül eléggé sok jel mutat arra, hogy Lukasenka csupán blöfföl. A belarusz ellenzéki média szerint ugyanis a raktáraiban található ellátmány egy részét Oroszországnak küldi, hogy az pótolni tudja a veszteségeit. Amennyiben be akarna lépni a háborúba, nehezen szánná rá magát ilyen lépésre. A videón egy belarusz T-72A típusú tankokat Oroszországba szállító vonat látható.

 

Mi várna Lukasenkára, ha támadást indítana. A hadseregét az ukránok gond nélkül legyőznék, mivel sokkal képzettebb katonákkal és modernebb technikával rendelkeznek, csakhogy minderre az oroszok ellen vívott harcban van szükségük, ezért aztán az ország északi részén főként nemzetőrség tartózkodik. Ez azonban korántsem minden. Ukrajna mellett szól a földrajz is. A belaruszok elméletileg megpróbálhatnának támadást intézni a lengyel határ mentén, hogy elvágják Ukrajna elől a nyugati ellátmány útvonalát, csakhogy ott az ukránok egyrészt művileg létrehozott akadályokat helyeztek el, másrészt pedig a támadásra erdős, lápos területeken kerülne sor, melyek a védők malmára hajtják a vizet, és az orosz hadsereg Kijev mellett februárban és márciusban már egyszer elsüllyedt hasonló területeken.

A Liman melletti orosz katonai sikerről szóló orosz állítások nem igazolódtak be. A tegnapi Harctéri naplóban említettük, hogy orosz források szerint Liman városától keletre egy viszonylag sikeres orosz ellentámadásra került sor, mely során az orosz hadsereg elfoglalta a már felszabadított Terna és Torszke községeket. 24 óra elteltével azonban úgy tűnik, hogy ez nem igaz. Egyrészt  a front elmozdulását semmiféle videó vagy fénykép nem igazolja, másrészt viszont megjelent egy ukrán videó Torszke községből.

Az orosz rakétatámadásokon kívül a harctereken más jelentős változásra nem került sor, a régi térképek továbbra is érvényesek. Úgy tűnik, hogy az ukrán offenzíva megállt vagy legalábbis jelentős mértékben lelassult.

Nem stimmel valami a Kreml bizonyítékával a hidat ért támadásról.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak