Harctéri napló (229. nap): Egy finn őrnagy állítása szerint a szokványos robbanóanyag nem okoz olyan károkat, mint amilyeneket a Krími híd esetében láthattunk
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A szövegben szereplő információk a harcok október 10-i, hétfői állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.
- Az optimisták szerint a Krími híd ellen intézett támadás jelentősen gyengítheti a Herszon mellett állomásozó orosz megszálló egységeket.
- A termit gyújtókeveréket nem csupán az összeesküvés-elmélet hívők ismerik. Tyry finn őrnagy szerint valószínűleg a Krími híd elleni robbantásban is szerepet játszott.
- A civil célpontok bombázásával az oroszoknak tovább fogynak a precíziós rakétái, melyeket nem tudnak pótolni.
- A nap videója – a modern tüzérségi háborúban a robbanófejbe lehet táplálni a röppálya irányának koordinátáit.
Üzemanyag nélkül maradnak az oroszok? A mai Harctéri naplóban is a hétvégi, Krími híd elleni támadással fogunk foglalkozni. Az okokra nem szükséges külön emlékeztetni, dióhéjban annyit megemlítünk, hogy a robbanásnak és az általa okozott károknak nem csupán pszichológiai (támadás Putyin legjelentősebb építménye ellen röviddel a születésnapját követően), hanem katonai-taktikai hatása is volt.
Ezekkel a gyakorlati következményekkel foglalkozik hétvége óta számos médium világszerte.
„A Herszon körüli déli frontra a logisztikai ellátmány legnagyobb részét a Krímen át juttatják el. Az összeköttetés megrongálódása jelentős módon fogja befolyásolni a bekerített orosz egységeket, melyeknek már most is az ukrán ellentámadással kell szembenézniük” – foglalta össze hétfőn az Aljazeera televízió.
Forbes McKenzie, egykori brit hírszerző tiszt ráadásul úgy vélekedik, hogy a Krími híd ellen intézett támadás nagyobb csapásként érheti az orosz logisztikát, mint a HIMARS ballisztikus rakétarendszerrel az egész nyár folyamán intézett támadások.
McKenzie becslése a jelenlegi információkra való tekintettel talán túl optimistának tűnik. A brit Sky News televíziónak adott interjúban szó szerint úgy fogalmazott, hogy a Herszon mellett állomásozó orosz harckocsik és gépesített egységek hamarosan üzemanyag nélkül maradhatnak.
„Dízelolaj nélkül nem lehet manőverezni. Amennyiben az ukránok ismét mozgásba lendülnének, uralhatnák a harcteret” – jegyezte meg.
A katonai-taktikai hatások ilyen jellegű fejtegetései egyúttal válaszként is szolgálnak a Kreml-barát propaganda szlovákiai terjesztői számára, akik a Krími híd elleni támadást egyhangúlag terrorcselekménynek kiáltották ki.
A terrorcselekmény célja a gyilkolás, félelemkeltés egy politikai vagy vallási cél érdekében. A Krími híd ellen intézett támadás azonban a háború szerves részét képezi, mégpedig annak a háborúnak, melyet Putyin indított éppen ennek a 19 kilométer hosszú építménynek is köszönhetően, mely már az orosz megszállók egységei számára is nélkülözhetetlen volt.
A vártnál nagyobb károk. A Kreml egész hétvégén azon igyekezett, hogy bejelenthesse, a Krími hídon részlegesen visszaállították a forgalmat, a hidat ismét igénybe vehették a személygépkocsik (a teherautóknak továbbra is kompon kell közlekedniük), és ami hadviselés szempontjából sokkal lényegesebb, a Kreml szerint a vonatközlekedést is visszaállították.
Kedd reggelig azonban az oroszok egyetlen meggyőző videót sem tettek közzé arról, hogy a Krími hídon közlekednének hosszú katonai vonatok, amelyek a hidat ért támadás előtt közlekedtek rajta.
Ellenben napvilágot látott egy olyan videó, amely a vasúti útvonal meghibásodását dokumentálja.
#Crimea #CrimeanBridge 👀👀👀 pic.twitter.com/z4dwGxTGle
— MAKS 23 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) October 10, 2022
Egyes publicisták, mint például az amerikai író, költő és a NAVY SEAL speciális egység egykori tagja, Chuck Pfarrer úgy kommentálták a videót, hogy a híd vasúti közlekedésre használt részének komolyabb sérüléséről tanúskodik, mint amit az oroszok hajlandóak beismerni.
„A felvételek tanúsága szerint az égő tartályok okozta magas hőmérséklet eldeformálta a síneket, és valószínűleg a hidat is meggyengítette” – írta Pfarrer.
Szokatlan robbanás. Ezzel eljutottunk a mai Harctéri napló legfőbb kérdéséhez. Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy a robbanóanyag a hídon áthaladó kamionon volt elhelyezve, és abban a pillanatban robbant fel, amikor elérte a tartályokat szállító vonatot, amely ennek következtében lángra kapott.
De miként történhetett, hogy a híd vasúti részén közlekedő vonat is felrobbant, mikor a detonációra a híd több tucat méterrel távolabbi, alacsonyabban fekvő, autóúti részénél került sor?
Erre a kérdésre a hadseregben egykor robbanóanyag-szakértőként tevékenykedő Mika Tyry nyugalmazott őrnagy szolgált lehetséges válasszal. A finn Yle közszolgálati televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a robbanás jellege a robbanóhatást felerősítő gyúlékony fémek használatára enged következtetni.
„A robbanás szokatlan volt, nem csupán egy tűzgömböt láthattunk, hanem több égő fáklyát. Ilyen hatást a gyúlékony fémek váltanak ki, melyek nagyobb területre terjesztik ki a tüzet” – mondta Tyry.
Tyry azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy termitet vetettek be erre a célra, mellyel az oroszok és az ukránok is rendelkeznek.
Nem csupán az összeesküvés-elméletek ismerik. A „termit” már több mint húsz éve az összeesküvés-elmélet hívők szótárának szerves részét képezi, és főként a szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatban használják előszeretettel.
Az összeesküvés-elmélet hívők ugyanis nem hiszik el, hogy több tonnányi szétöntött repülőüzemanyag gyengíthette meg a New York-i felhőkarcolók fémvázát, hogy annak következtében aztán össszedőljenek, habár a szakértők szerint mindez egy megmagyarázható jelenség. Az úgynevezett alternatív elméletek szerint a támadások során éppen a termit nevű katonai robbanóelegyet használták, ezt pedig a kormányok és a média titkolja az emberek elől.
Mindenesetre a termit a hadászatban egy gyakorta használatos anyag. A szovjet hadsereg már az 1970-es évektől, és minimum az orosz fél az Ukrajnában folyó háborúban is használja. Olyan anyagról van szó, amely önmagában nem robban fel, de ha egy robbanóelegybe vegyítik, sokkal intenzívebben és nagyobb területen éghet.
A finn szakértő szerint pedig éppen ez történhetett a Krími híd esetében.
„Azt feltételezem, hogy a robbanás során nem csupán olaj és ammónium-nitrát szokványos elegyéről volt szó” – mondja Tyry. Hozzáteszi azonban azt is, hogy nem rendelkezik semmiféle titkos információval, feltételezését csupán a robbanásról hozzáférhető felvételekre és saját szakmai tapasztalatára alapozza.
Ki okozta a robbanást? Tyry azt feltételezi, hogy a robbantáshoz Oroszországban gyártott termit elegyet használhattak. Ugyanis éppen az oroszok alkalmazzák néhány rakétában a termitet, melyekkel aztán katonai és civil célpontokra lőnek.
Arról, hogy miként néz ki ez a gyakorlatban, Chris Owen, brit hadtörténész osztott meg egy videót a Twitteren, mégpedig a kelet-ukrajnai Mariinka város májusi bombázásáról.
Footage from Mariinka in eastern Ukraine shows an incendiary attack today by Russia against this town of 10,000 people. Although it's being described as a phosphorus attack, it's actually something a lot worse and yet another war crime. A 🧵 to explain. /1 pic.twitter.com/8uqcJEY1AX
— ChrisO_wiki (@ChrisO_wiki) May 4, 2022
Amint azt a finn őrnagy hozzáteszi, ez még nem jelenti azt, hogy a Krími híd elleni támadást az oroszok – például a biztonsági erők valamelyik, nagyobb befolyásért harcoló frakciója követte volna el.
Tyry is azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a támadást az ukránok még a szovjet raktárakból szerzett termittel követhették el, majd hozzáteszi, hogy az ukrán egységek a nemrégiben végrehajtott ellentámadásaik során is szerezhettek termitet, amikor sikerült néhány orosz rakétát zsákmányolniuk.
Számos független szakértő is az ukránok által elkövetett támadást valószínűsíti. Mindenesetre tegyük hozzá azt is, hogy Kijev hivatalosan nem vállalta fel a támadást. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó az Ukrainszka pravda számára adott interjújában elmondta, hogy véleménye szerint a támadás belső harcok következménye, melyben egyrészt az orosz titkosszolgálat, az FSZB és a Wagner-csoport emberei, a másik oldalon pedig a hadsereg vezérkara, valamint a védelmi minisztérium legbefolyásosabb személyei feszülnek egymásnak.
Az oroszok szerint a front északra mozdulása az ő érdeküket szolgálja. Az elmúlt 24 óra talán legjelentősebb csatatéri mozgására Ukrajna északi részén, Liman városának környékén került sor, amely mozgás valószínűleg az oroszok számára hozott részleges sikert. Erről az eseményről azonban csak az orosz források számolnak be, habár olyanok is, melyek valós információkkal is szoktak szolgálni.
Az orosz Rybar csatorna arról tájékoztatott, hogy az oroszok ellentámadást hajtottak végre
