Napunk

Napunk newsfilter: Előre az orosz gázért, avagy Szijjártó Péter egy csapatban a szankciós listán lévő oroszokkal

Szijjártó Péter. Fotó - MTI/Filep István
Szijjártó Péter. Fotó – MTI/Filep István

1. Szijjártó Péter és Olaf Scholz külön útjai a külpolitikában és az energetikában. 2. Új korszak kezdődik az orosz–ukrán háborúban. 3. A lelki egészség napja és a termelésre/fogyasztásra beállított társadalom.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Szijjártó Péter és Olaf Scholz külön útjai a külpolitikában és az energetikában

Nagyüzem van a különutasságban a napokban. Szijjártó Péter az egyik főszereplő, a másik pedig meglepetésre Olaf Scholz.

Ukrajna katonai segítésében egyelőre nincs visszalépés, a magyarok már a háború elején elhatárolódtak a NATO-fegyverszállítmányok átengedésétől, azóta nem történt meglepetés.

A gazdasági, főleg az energetikai kérdések azonban megtörni látszanak az európai egységet.

Szijjártó Péter. Mikor már azt lehet hinni, hogy elég vastag a bőr a magyar kormány tagjainak arcán, valahogy mindig nő rá egy újabb réteg. Most Szijjártó Péteren a sor. Ahogy a 444 kiszúrta, a külügyminiszter egyetlen uniós politikusként egy moszkvai energiakonferencián vesz részt, ahol sok olyan orosz szakember szerepel majd, akik rajta vannak a szankciós listán.

A beszélgetésre az Orosz Energiahéten kerül sor, az esemény honlapján Putyin arról beszél, hogy Oroszország megbízható és felelősségteljes energiaexportőr. Szijjártó pedig arra keresi majd a választ, hogy egyes országok miért súlyosbítják azzal a geopolitikai helyzetet, hogy „az energiához való hozzáférést összekötik a nemzetközi politikai kapcsolatokkal”.

Szijjártó Péter. És egy újabb hámréteg. A magyar kormány már korábban is hangoztatta, hogy érdemes lenne leülni az oroszokkal béketárgyalásokat folytatni. Ez azonban jelen helyzetben nem végződhetne másképp, mint az orosz pozíciók megtartásával, egy, a nemzetközi jognak ellentmondó helyzet legalább részben történő szentesítésével.

Érdemes meghallgatni az ügyben leginkább érdekelt felet is. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondja Merkel kapcsán, hogy a német politikus „sajnos korábban is állt már elő oroszpárti narratívával. Rendszeresen mondta, hogy a békére kell törekedni, Oroszország feltételei alapján. Legalábbis így értelmezhető, amit mond. Az exkancellár lényegében kapitulációt javasol az abszolút brutális, népirtó, embergyűlölő háborút vivő Oroszország előtt.”

A kijevi támadásokra adott reakciójában a magyar külügyminiszter megint csak a tűzszünet és a béketárgyalások szükségességét hangsúlyozta. „Ha a béketörekvések nem veszik át az eszkalációs törekvések helyét, akkor itt nagyon nagy baj is lehet” – közölte Szijjártó, miközben egy szóval sem ítélte el az orosz felet a civil célpontok elleni rakétacsapás miatt.

Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter ma Berlinben tárgyalt, ahol üdvözölte, hogy az Európai Unió legújabb szankciói sem vonatkoznak a nukleáris fejlesztésekre, építkezésekre.

Ehhez érdemes megjegyezni, hogy Kína építi jelenleg a legtöbb atomerőművet, szám szerint 22-t, külföldre nem telepít, ellentétben Oroszországgal, akinek 20 épülő reaktorából 17 más országban épül, amiben még nincs benne az építés előtt álló Paks II.

Másrészt pedig azt is jó észben tartani, ha már energetikáról és különutasságról van szó, hogy a Paks II. reaktorblokkjainak irányítástechnikáját egy német–francia konzorcium fogja szállítani, alapvetően a Siemens dominanciájával.

Olaf Scholz. A németek a múlt héten jelentették be, hogy a saját gazdaságuk megsegítésére egy 200 milliárd eurós csomagot készítettek elő. A csomag az energiaárak alacsonyan tartásával versenyelőnybe juttatja a német vállalatokat a többi uniós céggel szemben.

Az egyensúlyi helyzet megbillentése miatt több ország is tiltakozott, köztük a franciák és az olaszok is. Pénteken Prágában az uniós vezetők találkozóján sikerült is némileg a közös út felé terelni a németeket.

Olaf Scholz és Orbán Viktor. Ma délután a magyar miniszterelnök a német kancellárral találkozott Berlinben. Témájuk az orosz–ukrán háború volt, de a részletek nem ismertek, mert nem tartottak a hasonló alkalmakkor szokásos sajtótájékoztatót.

Ezzel a különutas megoldással vajon azt szerették volna közölni, hogy megunták ezt a különutas-dolgot?


2. Új korszak kezdődik az orosz–ukrán háborúban

Putyin pénteken ünnepelte hetvenedik születésnapját. Ukrajnából – feltehetőleg – kapott egy nem várt ajándékot is, aminek következtében az orosz büszkeség, a Krími híd a levegőbe repült. Ami nemcsak Putyin hatalmának szimbóluma volt, hanem fontos eszköz is az agresszor ellátásának biztosításában.

Mára, ha nem is kértük, megint egy más világra ébredtünk.

„Ki merem mondani, hogy ha Putyin nem olyan eszközökkel válaszol, amelyek tovább eszkalálják a helyzetet, akkor egyáltalán nem válaszol” – mondta még szombaton a Riddle nevű orosz független portál főszerkesztője, Anton Barbasin.

Úgy tűnik, válaszol. Például egy kijevi játszótér mellé lő be egy rakétát. Lehet utána mondani, persze, miként Putyin teszi, hogy a nagy hatótávolságú rakétatámadásokat Ukrajna energetikai, katonai és kommunikációs infrastruktúrája ellen indították.

Csak az a helyzet, hogy az orosz haderő eddig sem kímélte a civil lakosságot, kínzások, nemi erőszak, tömegsírok. A felszabadult területeken sorra kerülnek elő a bizonyítékok.

Coming out. A mai nappal azonban még egy lapáttal rátettek mindenre: rakéták támadták Kijevet és más nagyobb ukrán városokat. Nem válogattak, minden célponttá vált. A metróból újra menhely lett, már Kijevben is bomba robban a tévé egyenes adásában. Az orosz haderő a város centrumát lőtte szisztematikusan.

„Olyan választ adunk, amit mindenki (aki Ukrajnában él) érezni fog” – mondta Andrej Kartapolov, a Duma védelmi bizottságának elnöke is. Igen, ez már egy más világ, mint tegnap volt, pedig az sem volt ideális.

Ez a coming out azonban nemcsak a brutalitás felvállalásában történik, hanem abban is, hogy a korábbi, világgá nem kürtölt parancsnokok helyett most, a Krími híd felrobbantása után hirtelen új, most már hivatalosan is elismert parancsnokot kapott a hadművelet.

A megfelelő ember a megfelelő feladatra. Szergej Szurovikin kapta meg ezt a tisztséget. Ahogy a Portfolióban olvasható: Szurovikint júniusban a Déli Katonai Körzet élére nevezték ki, és akkor a brit katonai hírszerzés azt írta róla, pályafutását több mint harminc éven keresztül korrupcióval és brutalitással kapcsolatos vádak kísérték. Kollégái csak Armageddon tábornoknak nevezik.

A cikkből megtudható az is, Szurovikin korábban a légierőt, illetve a Szíriában harcoló orosz csapatokat is vezette. Ez mind jó kiképzőterep a korrupcióra és a brutalitásra is.

Még nem atom, de már nem különleges katonai művelet. Putyin tehát semmit nem bízott a véletlenre, egy igazi nemzeti büszkeséget állított a seregek élére, aki elmegy egészen a falig – ez a fal pedig az atomfegyver. Egyelőre.

Szurovikin belépője a háborúba ízlésének megfelelően 75 Ukrajnára kilőtt rakéta volt, aminek több mint felét, 41-et semlegesített a légvédelem. Úgy tűnik tehát, hogy még ezt a fokozott agressziót is hatékonyan szűrik meg az országukat védő katonák.

Katonai elemzők szerint az ilyen támadások amúgy sem befolyásolják nagyban a háború menetét, csak lassítani tudják az ukrán csapatok előrenyomulását. S ezt mondják a taktikai atomfegyverről is – sőt, szerintük ez még közelebb hozná a háború végét, mivel a Nyugat is hathatósabban lépne közbe.

Most már csak Putyint kellene meggyőzni erről.


3. A lelki egészség napja és a termelésre/fogyasztásra beállított társadalom

Október 10. a lelki egészség napja. A lelki betegségek a lakosság nagy részét érintik, még sincsenek a súlyuknak megfelelően kezelve. Súlyuk nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is jelentős.

A lakosság lelki állapota játszik közre abban, hogy a társadalom mennyire működik jól. Hogy a termelők termeljenek, a reproduktív szakmák és hivatások reprodukáljanak, a nyugdíjasok élvezzék az életet, a gyerekek kicsit boldogabban legyenek gyerekek, a pszichopaták kevésbé tegyék tönkre a környezetüket.

A nagyvállalatok is felismerték ennek hasznát, és egyre inkább hangsúlyozzák

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Napunk newsfilter

Orosz–ukrán háború

Szijjártó Péter

Vlagyimir Putyin

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak