Harctéri napló (228. nap): A kíméletlen szíriai tábornok már elkezdte beteljesíteni Putyin bosszúját az őt ért megalázásért

• Az aleppói mészáros már az ukrán városokat pusztítja.
• Tudni szeretné, milyen lehet olyan parancsnoknak lenni, akinek nincs hídja? Egy amerikai tábornok megosztja a tapasztalatait.
• Miért nem tekinthető a Krími híd ellen intézett támadás terrorizmusnak.
• Folytatódik az ukrán offenzíva, további településeket szabadítottak fel.
• Az oroszok továbbra is rendületlenül támadják Bahmut környékét.
• A nap térképei – miért jelent gondot a Krími híd kiiktatása; Szvatove és Herszon; hol csapódtak be orosz rakéták.
• A nap videója – riport a páncéltörő kezelőjéről; egy cirkálórakéta megsemmisítése.

A szövegben szereplő információk a csaták október 9-i, vasárnapi kimenetelét mutatják. A jelenlegi helyzet némely helyszínen már más lehet.

Az aleppói mészáros már Kijevet pusztítja. A Krími hidat ért támadásra hétfőn Oroszország az ukrán városok ellen intézett masszív rakétatámadásokkal reagált. Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az oroszok csak reggel 75 (más források szerint 83) rakétát lőttek ki, melyek közül állítólag 41-et a légvédelmi rendszer megsemmisített. Ezeket a rakétákat fekete-tengeri hajókról, valamint Tu-95 és Tu-160 hadászati bombázókról lőttek ki, melyek több, nagy hatótávolságú irányított rakétát is képesek szállítani. A támadásokban feltehetőleg iráni drónok is részt vettek.

Az alábbi ritka videófelvételen egy cirkálórakéta vállról indítható légvédelmi rakéta általi megsemmisítése látható:

#Ukraine: Not all of the cruise missiles fired into Ukraine from Russian aircraft and ships hit their target- here we see extremely rare footage of Igla MANPADS being used to take down a Russian missile on its way to the target. pic.twitter.com/zzajBZljnq

— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) October 10, 2022

A légvédelmen átjutó számos rakéta Zaporizzsjában egyértelműen olyan civil célpontokba csapódott, mint egy park, gyalogos híd vagy lakóházak. Az orosz hadsereg tehát fogyó precíziós irányítású fegyverkészletéből katonai szempontból értelmetlen célokra pazarolt.

Az orosz források azonban arról tájékoztatnak, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrája, trafóállomásai, erőművei képezték a támadások célját. Számos helyről valóban jelentettek áram- és internetkimaradást, de csupán a nap folyamán fog fokozatosan kiderülni az okozott károk mértéke, valamint a hírek igazságtartalma.

A legvalószínűbb, hogy egyrészt félelemkeltés és az ukránok moráljának gyengítése céljából ártatlan civilek elleni szándékos támadások történhettek, valamint az orosz rakéták egy része kudarcot vallhatott, továbbá gazdaságilag fontos üzemeket is találat érhetett. Mindezek kombinációja beleillik az ukrajnai háború frissen kinevezett főparancsnokáról, Szergej Szurovikinről alkotott képbe, aki kegyetlenségéről már Szíriában is tanúbizonyságot tett, ahol a felkelők irányítása alatt álló városokat vetette alá szőnyegbombázásnak.

Az orosz propaganda terjesztői, katonai bloggerek és a nacionalisták elégedettek. Az ukrán városok ellen intézett támadásokkal egyetértenek, megfelelő reakciónak tartják. Olyan hangokat is hallani, hogy Oroszország így folytassa tovább. Lehetséges, hogy ez fog történni, és az atomfegyverek helyett Putyin a még birtokában lévő hagyományos fegyverekkel fogja pusztítani a városokat. Erre lehet következtetni abból a kijelentéséből, miszerint a támadások a terrorizmus elleni válaszcsapások, amelynek a Krími híd elleni támadást is tartja.

Ukrajnának az ilyen támadások nagyon fájnak, de mindenek felett az oroszok kétségbeesését mutatják. Az orosz hadsereg a szárazföldön vesztésre áll, így legalább bosszút áll.

Tudni szeretné, milyen híd nélküli parancsnoknak lenni? Az eredménytől függetlenül nyilvánvaló, hogy a masszív támadásokra a stratégiailag fontos Krími hidat ért súlyos találat miatt került sor. Az oroszok nem azért dühöngenek, mert terrorcselekményről lett volna szó (hogy ez miért hazugság, arra az alábbiakban olvashat magyarázatot), hanem azért, mert a híd a Dél-Ukrajnában folytatott háborújuk pillére.

„Tudni szeretné, milyen az, ha parancsnokként a műveleti területünkön egy megsemmisített híd található? Mivel más körülmények közül van hasonló tapasztalatom, tudom, hogy ez Moszkva számára nem volt egy jó nap” – írta a Krímet Oroszországgal összekötő hidat ért szombati támadást követően Mark Hertling nyugalmazott amerikai tábornok.

Twitter-üzenetében leírta személyes tapasztalatát 2007-ből, amikor is Irak északi részén az 1. páncélos hadosztályt vezette. A vezérkar még az Irakba történő utazás előtt számos lehetséges forgatókönyvet megvizsgált.

Amint arról Hertling beszámol, a híd megsemmisítésével nem számolt, Irakban két hónap múlva azonban bekövetkezett, amikor az iraki felkelők a Tigris folyón átívelő, Moszul melletti hidak egyikét semmisítették meg, amely a Hertling parancsnoksága alá tartozó egységek teljes keleti szárnyát látta el.

Az előkészületeknek köszönhetően a hidat nem egész három nap alatt ismét üzembe helyezték, de Hertling állítása szerint egy „taktikai” célpont három napra történő üzemen kívül helyezése is „műveleti jelentőséggel” bír. Más szóval – komoly bonyodalmat okozott a teljes parancsnoksága alatt álló szektornak. Csakhogy a Krími híd károsodása szerinte még nagyobb jelentőséggel bír, mivel „stratégiai jelentőségű műveleti célpontról” van szó.

Miért nem minősül a Krími híd ellen intézett támadás terrorizmusnak. Oroszország szemrebbenés nélkül játssza a játékát. Már nyolcadik hónapja civil célpontokat támad, semmi se történik, joga van hozzá, mert „ukrán nácik ellen harcol”. Ha az ő katonai célpontját semmisítik meg, terrorizmust kiált. Ezért aztán a Krími híd elleni támadás tévedhetetlenül terrorcselekménynek lett minősítve. Az agresszor egyszerűen azt igyekszik állítani, hogy védelmi háborút folytat.

Semmi se lehetne távolabb az igazságtól. A Krími híd a panelházaktól eltérően legitim katonai célpont, amely