Napunk

Orbánt fütyülték ki Prágában, de Németország akadályozza a közös európai fellépést az energiakrízis ellen

Olaf Scholz. Fotó - TASR/AP
Olaf Scholz. Fotó – TASR/AP

Olaf Scholz német gazdaságot megsegítő, 200 milliárd eurós segélycsomagja közös nevezőre hozta Nyugat-Európa egy részét Orbán Viktorral és Robert Ficóval is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Amikor pénteken Orbán Viktor megérkezett az uniós országok vezetőinek informális találkozójára Prágába, néhány tucat tüntető füttykoncertje fogadta.

Orbán Viktort évek óta Moszkva trójai falovának tartják az Európai Unióban, Oroszország Ukrajna elleni agressziója kapcsán sem képvisel olyan határozottan az ukránok mellett kiálló álláspontot, mint ami az EU tagországainak többi vezetőjét jellemzi, ráadásul folyamatosan bírálja – legalábbis otthon, Magyarországon – az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, amelyek szerinte az infláció és az energiakrízis okozói, és többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

Amely szankciókat, ha helyenként kompromisszumok árán is, Magyarország is kivétel nélkül megszavazott. Orbán Viktor nem először kapott füttyöt Prágában, már 2020 őszén is tüntetők várták, amikor meglátogatta szövetségesét, a választásra készülő populista Andrej Babišt.

A pénteki kifütyülésről szóló több hír is úgy fogalmaz, hogy a tüntetők nem Emmanuel Macron francia elnökkel vagy Olaf Scholz német kancellárral foglalkoztak, hanem Orbánt fütyülték ki. A prágai informális találkozó témája az energiaválság volt, amin azonban az uniós országok vezetői egyelőre nem tudtak közös európai fellépésben megállapodni.

De ennek nem a kifütyült Orbán Viktor volt az oka, sokkal inkább a legerősebb európai gazdasági hatalom, Németország kancellárja, Olaf Scholz, illetve az általa előkészített gigantikus, 200 milliárd eurós mentőcsomag – Németország számára.

Felzúdulás több irányból

Orbán Viktor már a múlt héten a kannibalizmus kezdetének nevezte a tervezett német csomagot, Robert Fico pedig a hétvégén a TA3 műsorában a német himnusz náci idők alatt énekelt változatára utalva azzal bírálta a németek energiakrízishez való hozzáállását, hogy „a nagy, erős Németország »über alles« kész megtenni bármit a saját érdekében”.

Robert Ficótól megszokhattunk az ilyesmit, ő már a Patriot légvédelmi rendszert Szlovákiába szállító német katonákat is Wehrmachtnak nevezte, és mélyen egyetért Orbán Viktor Ukrajnával és az orosz agresszióval kapcsolatos politikájával. Ezúttal azonban nem arról van szó, hogy közösen beszéltek ki az európai konszenzusból.

Németországot a mentőcsomag miatt egy egész sor uniós politikustól érte bírálat. Az EU legnagyobb gazdaságát bírálta közvetve az unió második és harmadik legnagyobb gazdasága, Franciaország és Olaszország is: Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság – olasz – gazdaságpolitikai biztosa és Thierry Breton belső piacért felelős – francia – biztos közös állásfoglalást adott ki előző héten, amitől a Bizottság – német – elnöke, Ursula von der Leyen igyekezett elhatárolni magát, természetesen egyébként ő is a közös fellépést sürgette.

A csomagot Mario Draghi leköszönő olasz miniszterelnök is bírálta. Egészen élesen fogalmazott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki egoizmussal és az egységes belső piac lerombolásával vádolta pénteken Scholzot. Sanna Marin finn és Kaja Kallas észt miniszterelnök is a közös európai fellépést sürgette az egyes országok nemzeti megoldásai helyett, így tett a házigazda Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala is.

Germany First

A Politico brüsszeli lap több alkalommal is Donald Trump jelszavát átalakítva „Germany First”-ként (Németország az első) hivatkozott Scholz politikájára.

Az Európai Unió országai egyelőre nemzeti szinten tesznek lépéseket az energiakrízis kezelésére. Ilyen például a szlovák kormány terve az itthoni árplafonra az áram esetében, és tulajdonképpen ilyen a magyar kormány által átalakított rezsicsökkentés is, ami egy bizonyos fogyasztási szintig garantálja az áram és a gáz alacsony árát.

Németország is egy ezekhez hasonló lépést tervez, csakhogy Európa legerősebb gazdasága esetében egy ilyen lépésnek jóval nagyobb az unió egészére való hatása van. A németek egy 200 milliárd eurós csomagot készítettek elő, amivel otthon garantálják az alacsony energiaárakat: ebből a csomagból fedeznék a drágán megvásárolt és otthon olcsón eladott energia ára közötti különbséget, vagyis tulajdonképpen ársapkát vezetnének be.

Mi a gond a német csomaggal?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Energiaválság

Németország

Olaf Scholz

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak