Immunológus: A túl tiszta háztartás többféle allergiát vált ki a gyerekeknél (tanácsok az immunrendszer megerősítéséhez)

A kezelés során a betegek gyakran nem működnek együtt, nem akarják szedni a gyógyszereket és nem változtatnak az életmódjukon, mondja Martin Hrubiško, a Pozsonyi Szt. Erzsébet Onkológiai Intézet főorvosa.

Az interjúból megtudhatja:

• mi súlyosbítja az asztmát,
• mi a különbség az ételallergia és intolerancia között,
• hogyan növeljük az ellenállóképességünket,
• együttműködnek-e a betegek a kezelés során,
• miért nem kellene az embereknek az interneten keresniük a válaszokat az egészségi állapotukat illetően.

Az egyik előadásában arról beszélt, hogy ma tisztább körülmények között élünk, mint száz éve. Ez abban is megnyilvánul, hogy a gyerekek gyakrabban allergiásak. Miért rossz, ha az otthoni környezetünk túl tiszta? 

Az allergiák növekedésének egyik oka a túlságosan steril életmód. Ezt úgy értem, hogy izolálva vagyunk a normális környezettől. A normális környezethez tartozik az általános porszint is. A por baktériumokat, penészt, gombákat, pollenszemeket tartalmaz. A megfigyelések azt támasztják alá, hogy az a normális, hogy már a születés után kapcsolatba kerülünk allergénekkel. Ezt azok a gyerekek bizonyítják, akik gazdaságokban nőnek fel – már a kezdetektől fogva ki vannak téve állati és növényi allergéneknek, ennek ellenére nem jelentkeznek náluk allergiák. Semmi sem rosszabb attól, amikor az anyuka a legjobb hiszemben fertőtlenített lakásba viszi a gyereket és minden földre esett cumit sterilizál, nehogy a gyerek elkapjon valamilyen fertőzést. A fertőzés nélkül nem fejlődik ki az immunrendszer és nem erősödik meg. Az általános kosztól nem kell elzárni a gyereket, mivel előbb vagy utóbb találkozik vele, és az eddigiek alapján úgy néz ki, hogy jobb, ha előbb.

És mikor van ez az előbb?

Még a szoptatás során, aminek legalább fél évig kellene tartania, de nincs értelme, hogy több mint egy évig tartson. Hiányoznak az olyan bizonyítékok, amelyek igazolnák, hogy a több mint egy évig tartó szoptatásnak lenne egészségügyi jelentősége. Az anyatej egy csodálatos „prebiotikus és probiotikus ital”, amely számos hasznos anyagot tartalmaz, amelyek segítik a tolerancia kiépítését mindennel szemben, amivel később a gyerek találkozik – a levegőben terjedő allergénektől kezdve, a baktériumokon, a penészen át, az élelmiszerek okozta allergiáig. Tehát a gyereknek ezzel életének első évében kell találkoznia.

A mai adatokból az olvasható ki, hogyha a gyerek olyan háztartásba születik, ahol kutya is van, 95 százalékban nem lesz allergiás a kutyára. Viszont ha steril háztartásba születik, és ötéves korában kutyát vesznek neki, mert kikönyörögte, ott már sokkal nagyobb lesz az allergia kialakulásának veszélye. Mivel addig még nem találkozott kutyával. Azokban a háztartásokban, ahol kutyákat tartanak, sokkal több baktérium van, ezek sokasodnak és stimulálják a gyerek immunrendszerének egészséges fejlődését.

Növekszik az asztmás betegek száma?

Az elmúlt száz évben növekedett a számuk – száz évvel ezelőtt az előfordulása egy százalék volt, az európai átlag ma tíz százalék körül van. Az elmúlt évtized során azonban ez stabilizálódott. Szlovákiában a becslések szerint a lakosság hat százaléka asztmás beteg.

Mi az asztma leggyakoribb oka?

Az egyik okként a genetikai hajlamot említhetjük. Enélkül az asztma nem alakul ki. A hajlam egy bizonyos környezetben és egy bizonyos életmód mellett nyilvánul meg. Az elmúlt száz évben az emberek életmódja olyan radikálisan megváltozott, ahogyan eddig soha az évszázadok során. A döntő faktor tehát életterünk és életmódunk megváltozása.

Szlovákiát gyakran kritizálják a levegő minősége miatt, hatással van ez az asztma előfordulására?

Igen, ez is hatással van rá. Egész Európának problémája van a levegő minőségével. Vannak olyan régiók, ahol rosszabb a helyzet, van, ahol jobb. Paradox módon Pozsonyban nem olyan rossz a levegőminőség, tekintve, hogy a Kis-Kárpátok és az Alpok között terül el, és közöttük folyik a Duna. Viszonylag tiszta levegő van itt, még akkor is, ha két olajfinomító között terül el. A rendkívül szennyezett régiók közé tartozik például Őrmező (Strážske) és Jolsva (Jelšava).

Az asztma kialakulásához döntő mértékben hozzájárulnak a kipufogógázok, ebbe beletartoznak a benzines és a dízelmotoros autók is. Viszont ezek is csak egy hatalmas mozaik kis részei. Nem mondhatjuk el, hogy csak ezek okozzák. El kell gondolkodnunk azon is, milyen élelmiszereket fogyasztunk, milyen vizet iszunk és milyen az életvitelünk. A homo sapiensből homo computer válik, amely csak ül, nem mozog, néz a gépre – és ez is befolyásolja az egészségügyi állapotunkat, beleértve az asztma kialakulását is.

Hogyan hat mindez az asztma terjedésére?

Az egészséges mozgás és étkezés az egyik fontos megelőző eszköz lehet azt illetően, hogy az asztma kialakul-e vagy sem. Nem azt mondom, hogy ezzel gyógyítani tudjuk az asztmát, ha egyszer ugyanis kialakul, gyógyszerekkel kell kezelnünk. Viszont az emberiségnek el kellene gondolkodnia a betegségek megelőzésén.

Milyen más tényezőkön múlik a mozgáson és az egészséges étkezésen kívül az, hogy kialakul-e valakinél az asztma?

Itt több tényező játszik közre. Például a munka módja. A legtöbbünk ülőmunkát végez. Hamarosan már a munkások is számítógépeket fognak kezelni, a monitor előtt fognak ülni a fizikai munka helyett. Kevés olyan foglalkozás marad, amely fizikai munkát igényel. Zárt, sokszor légkondicionált helyiségekben ülünk, természetes szellőztetés nélkül, lámpafénnyel megvilágítva, és ha valaki egy kicsit tudatosan áll a mozgáshoz, elmegy a konditerembe, ahol szintén egy zárt, légkondicionált, lámpafénnyel megvilágított hely várja. Ettől sokkal jobb ötlet gyalog hazamenni és sétálni egyet. Mi azonban ehelyett autóba ülünk és még a konditerembe is mozgólépcsőn megyünk.

Mi áll még az asztma kialakulásának hátterében?

Például a stressz. A mai kor citromként csavarja ki a fiatalokat, az emberek későn járnak haza munkából. Már senkinek sem tűnik fel, hogy az emberek naponta több mint 8 órát dolgoznak. A munka stresszes, ami hozzájárul az immunrendszer diszkomfortjához is. A stressz immunrendszerre kifejtett negatív hatásai az allergiás megbetegedések növekedéshez vezetnek, beleértve az asztmát is. De ez megint csak egy része a dolognak. Nem lehet meghatározni, melyik tényező a fontosabb. Az viszont igaz, hogy az a betegség, ami régen marginális volt, most viszonylag gyakori lett.

Ha asztmás betegeket kezel és ajánlja nekik, hogy változtassák meg az életmódjukat – hogy kezdjenek el sportolni, kevesebbet stresszeljenek, hagyják abba a dohányzást, hajlandóak változtatni az életvitelükön az egészségük érdekében?

Ez nagyon egyedi. Orvosként ajánlhatom a betegnek, mit tegyen, hogyan éljen, milyen életmódot folytasson, mennyit aludjon. Viszont az, hogy a beteg rendszeresen szedi-e a gyógyszereit vagy eljár-e ellenőrzésre, csak rajta áll. Szabad emberek vagyunk és mindannyian saját magunkért vagyunk felelősek. A kezeléssel járó javaslatok betartása, tehát a betegek együttműködési készsége alacsony, és nem csak az asztmát illetően. Általánosságban véve a kezelés során csak a betegek 60 százaléka működik együtt.

Az alváshoz visszatérve: az egészséges alvás rendkívül fontos. Naponta nyolc órát kellene aludnunk, kevesen alszanak ennyit. Fontos, hogy az alvás minőségi és zavartalan legyen. Aki tele van stresszel, nem alszik jól. Napi öt-hat órányi alvás nem elegendő a jól működő immunrendszerhez.

Miért nem működnek együtt a betegek?

Az emberek nem tudatosítják a betegségeik súlyosságát. A kutatások szerint az onkológiai páciensek a legegyüttműködőbbek. Az emberek olyankor félnek és nem mernek nem együttműködni. Az asztma szintén nem egy elhanyagolható betegség, még ha több formája is létezik. Sokszor enyhébb formában kezdődik, és akkor az ember még nem foglalkozik vele. Igyekszünk meggyőzni a beteget arról, hogy kezeltesse magát, de nem szeretnénk megrémiszteni.

Azt szeretnénk elérni, hogy megkaphon minden információt, és ne vegye félvállról a betegséget. Még ha a beteg csak ritkán is küzd nehézségekkel, a gyógyszereket akkor is rendszeresen be kell venni. A gyógyszeradagok csaknem 40 százaléka felhasználatlan marad – mondják azok a tanulmányok, melyek a gyógyszerekről és felhasználásukról íródtak.

És mi van az életmódváltással? Hajlandóak a betegek lemondani a dohányzásról, elkezdenek sportolni?

Az egész populáció és az asztmások körében is hasonló a nemdohányzók és a dohányzók aránya, annak ellenére, hogy minden asztmásnak megtiltjuk a dohányzást. Az asztmások ugyanannyit dohányoznak, mint a nem asztmások. Feltehetőleg egy kicsit más az arány a krónikus obstruktív tüdőbetegségnél, amit a laikusok sokszor nem tudnak megkülönböztetni az asztmától. Ez is nehézlégzésben, a hörgők sípolásában, köhögésben és fulladásérzetben nyillvánul meg. Ez viszont egy olyan betegség, ami közvetlenül a dohányzással függ össze. Gyorsan romlik a beteg állapota, főleg, ha nem kezelik. Ha rosszul van a beteg, akkor sokkal nagyobb mértékben működik együtt az orvossal, illetve vesz részt a kezelésben.

Az asztmánál nincsenek rosszul az emberek?

Az asztmánál az a helyzet, hogy az esetek több mint a felében a betegeknek az asztmatikus rohamok között nincsenek nehézségeik. És ha nincsenek nehézségeik, gyakran azt gondolják, gyógyszereket sem kell szedniük. Ezért ismételgetem nekik, hogy a gyógyszereket rendszeresen kell szedniük. Erről kérdésekkel győződök meg az ellenőrzések során. Sokat elmond erről az is, hogy mikor jön a beteg új receptért. Amikor fél év után jön, és én két hónapnyi adagot adtam neki, és azt mondja, hogy még van egy kis gyógyszere, el tudom képzelni, mennyire szedte rendszeresen.

Viszont eközben az úgynevezett készenléti gyógyszert is kéri. Néha meg akar engem kerülni, és csak a nővért hívja fel azzal, hogy “csupán” gyógyszert szeretne feliratni a légutak ellazítására. Segíteni szeretnék rajta, ezért felírom neki, de aztán rájövök, hogy a készenléti gyógyszert az elmúlt három-négy hónapban háromszor kérte, és abból tudom, hogy nem szedi a szükséges gyulladásgátló gyógyszereket (gyógyszer, ami stabilizálja a betegségét), és túladagolja az enyhítőt, az úgynevezett készenlétit, ami gyakori használatnál súlyos mellékhatásokkal járhat.

Miért teszi ezt?

Mert a gyulladásgátló gyógyszereknél a beteg nem érzi közvetlenül, hogy azok segítenek rajta. A készenléti gyógyszernél közvetlen a segítség, így aztán szedni akarja. Ez azonban nagyon rossz módszer, mert a túlzásba vitt használat sok mellékhatást okozhat. Még egy dolog komplikálja a kezelést,