Napunk newsfilter: A totális káosz kormánya – a kormányprogramot teljesítő Taraba

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Taraba szerint egy politikust soha nem lehet annyira megbüntetni, mint egy átlagembert

Tomáš Taraba nem kedden segítette ki először Igor Matovičot és az OĽaNO-t. S eddig, amikor így tett az elvileg ellenzéki politikus, nemsokára követte azt egy olyan törvényjavaslat, amely valamilyen kapcsolatban volt Matovič mozgalmával.

Júniusban az inflációellenes, főleg az anyagi problémákkal nem küzdő családokat támogató törvényt segítették át a parlamenten Tarabáék szavazatai. Akkor ezt Gyimesi György hálálta meg azzal, hogy beállt amögé a Taraba ötletét megfogalmazó törvénytervezet mögé, mely megtiltja, hogy a szivárványos zászlót középületre kihelyezzék. A javaslatot végül ma elutasította a parlament.

Most Tarabáék (vagyis ő és a két Kuffa) nem szavazása kellett ahhoz, hogy Matovič megtarthassa pénzügyminiszteri székét. Rögtön jött is három benyújtott törvényjavaslat, például a parlamenti ciklus lerövidítésének feltételeire vonatkozó, azóta már második olvasatba utalt elképzelés.

És itt az újabb, mely állítólag a kormányprogramot teljesíti, és gyakorlatilag az átlagember fölé emeli a politikusokat.

Bűntelen politikusok. Taraba a büntető törvénykönyv megváltoztatására nyújtotta be tervezetét, melyről az új igazságügyi miniszterrel, Viliam Karasszal is tárgyalt. Azt javasolja, hogy ne lehessen lecsukni a pénzmosó politikusokat, de azokat sem, akik gazdasági bűntetteket hajtottak végre.

A pénzmosás tettéért jelenleg 7-12 év börtön jár, de a javaslat szerint az elkövető megúszhatná feltételes büntetéssel. De más területeken, például a perrendtartáson is változtatna Taraba: módosulnának a „bűnbánó” tanúkkal való együttműködés feltételei, vagy fel lehetne használni nem törvényes bizonyítékot is, ha az a gyanúsítottnak kedvezne.

Taraba a jogrendszer azon alapelvét is felrúgná, mely szerint a törvény nem ismerete nem mentesít a hatálya alól. A javaslatában az áll, hogy „Ha valaki egy bűntett elkövetése során nem tudja, hogy tette törvényellenes, akkor nem vétkes, ha a tévedést nem tudta elkerülni.”

Kormányköd. Nem nagyon szokás az, hogy egy ellenzéki politikus teljesítse a kormányprogramot a miniszterek helyett. Főleg Szlovákiában, ahol még a koalíció tagjai is képesek ellene menni, gondoljunk csak a Sme rodina elutasító véleményére a bírósági és a kórházi reformot illetően.

Taraba lépéseivel – még ha marketingfogásnak nevezte is, mellyel odaszúr a programját nem teljesítő koalíciónak – most még inkább köddé vált a kormány, pontosabban nem lehet tudni, hogy ki kit támogat, hogy milyen érdekszövetségeket képesek még létrehozni a politikusok, hogy ezeknek milyen hatása lesz, és hogy ki milyen kompetenciával rendelkezik valójában.

De ami a legszomorúbb, hogy a kormányprogram most már csak alibi arra, hogy mindenki a saját akaratát érvényesítse a parlamentben, legyen az ellenzéki vagy koalíciós csoportosulás. A háttéralkuk irányítják az országot, és a transzparenciát hirdető kormány a totális káosz kormánya lett.

---

2. Mire mennek a tanárok és a hulladékszállítók a szakszervezetek együttműködése nélkül?

Magyarországon sztrájkoltak szerdán. Egyrészt a tanárok és az őket támogató diákok, kiegészülve a szimpatizánsokkal. Másrészt a budapesti hulladékszállítók.

A két történet alaphelyzete azonos: az infláció, a megszorítások, a megélhetés drágulása egy rosszul irányított országban.

A tanárok, a társadalom perifériájára űzött értelmiségiek kevés pénzt, kevés elismerést és rossz munkakörülményeket kapnak, megfejelve azzal a törvénnyel, mely megtiltja a polgári engedetlenséget. Ezért vonultak az utcákra, ezért álltak ki a kormány politikája ellen.

A hulladékszállítók kevés pénzt, kevés elismerést kapnak, és a munkakörülményeik a munkájuk jellegéből adódóan nem kedvezőek, megfejelve mindezt a 2012-es Munka Törvénykönyvével, mely az elégséges szolgáltatás biztosítását követeli meg, vagy épp a rabszolgatörvénnyel, mely a kollektív szerződés megkerülését teszi lehetővé a munkafeltételek egyoldalú módosításával. Ezért szüntették be a munkát, ezért álltak ki munkaadójuk és Budapest önkormányzata ellen.

Csütörtök hajnalban a főpolgármester, Karácsony Gergely ajánlatot tett, egyszeri, 200 000 forintos juttatást és az alapfizetés emelését is ígérte, de azóta kiderült, hogy a munkavállalók nem elégednek meg ennyivel.

Szeméthegyek. Emlékezhetünk még a 2008-tól a 2010-es évek közepéig elhúzódó nápolyi szemétválságra, amikor hegyekben állt a szemét a város utcáin. Jelentős egészségügyi problémát jelent az ilyesmi. De nem mindegy az sem, hogy az esti séta során nem a fák alatt megbúvó szarvasok, hanem a kukazsákok alól előfutó patkányok jelentik az állatvilágot.

Itt még nem tart Budapest, de az idő sürgeti az önkormányzatot, hogy lépjen. Ha mást nem, a kezében van szükségellátás megszervezése, ami annyit tesz, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gondoskodik a szemétszállításról, ha a kormányhivatal is beleegyezik. Budapest ehhez minden segítséget megad, például az egész infrastruktúrát. Emellett azt is megígérik, hogy a sztrájkolókkal szemben semmilyen intézkedést nem tesznek.

Mindeközben Kiss Ambrus alpolgármester arról beszél, hogy az állami kézben lévő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. már három éve 5 milliárd forinttal kevesebbet utal a fővárosnak.

Sztrájk! Avagy mi a helyzet a szakszervezetekkel.