Magyarország nem győzi a fokozódó migrációs nyomást, ami Szlovákiában gerjeszt nagyobb feszültséget
A magyar kormány határvédelmi intézkedései nem tűnnek hatékonynak, hiába adott nekik Orbán Viktor nagy politikai súlyt.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Szerdán Csehország, csütörtökön pedig Ausztria is bejelentette, hogy meghosszabbítja a határellenőrzéseket Szlovákia irányába. A fokozódó migrációs nyomás miatt bevezetett ellenőrzéseket Ausztria szombatig kellett volna hogy fenntartsa, ám így október 28-ig hosszabbodott meg ez az állapot.
Magyarország és Szlovákia között egyelőre nincs szó határellenőrzésekről, bár az új migrációs útvonal épp e két országon halad át. Míg Szlovákiában a határellenőrzések miatt nagy figyelem irányult az elmúlt hetekben erre a kérdésre, Magyarországon nem észlelhető fokozott feszültség.
Habár a magyar kormány képviselői már hónapok óta emlegetik a fokozódó migrációs nyomást, és egy új, „határvadász” különítményt is létrehoztak, ennek eredményei egyelőre nem látszanak.
A Napunk annak járt utána, miért engedi át Magyarország Szlovákia felé a menekülteket és bevándorlókat nagyobb számban, mint korábban, és mi lehet a gond a magyar kormányzat által annyit dicsért határvédelmi rendszerrel.
Katonák küldését is mérlegelik
Szlovákiában már-már pánikhangulat alakult ki, amikor Csehország szeptember 26-án bejelentette, ideiglenesen határellenőrzéseket vezetnek be. Két nappal később hasonló döntés született Ausztriában is.
Hamran István szlovákiai országos rendőrfőkapitány szeptember végén arról beszélt a Denník N podcastjában, a szlovák rendőrségnek nincsenek kapacitásai a migrációs helyzet kezelésére.
Szlovákiának a Csehországgal szembeni ún. visszafogadási egyezmény értelmében át kellene vennie azokat az illegális határátlépőket, akik Szlovákia felől érkeznek Csehországba. Ez viszont azt jelentené, hogy Szlovákiában halmozódnak fel olyan számban a migránsok, amit az állam képtelen lenne kezelni. „Erre nincs kapacitásunk, egyetlen államnak sincs” – mondta erről Hamran.
Szerdán Hamran a Biztonsági Tanács ülése után azt mondta, a szlovák rendőrség a szerb–magyar határnál fog segíteni a magyar rendőrségnek.
Jaroslav Naď védelmi miniszter hozzátette, a magyar–szlovák határral nincs probléma, ott illegális migráció gyakorlatilag nem folyik, „mert ezt a határt tisztességesen őrizzük”. Naď ugyanakkor azt is elmondta, Roman Mikulec katonákat kért tőle kölcsön a bevándorlás ellenőrzésére – belföldön vagy külföldön vetnék be őket. A magyar–szerb határ szlovák katonákkal való őrzéséhez viszont a magyar fél beleegyezésére is szükség lenne.
Naď szerint további elemzések alapján születhet döntés a katonák bevetéséről.
Hányan jönnek és honnan?
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a magyar–szerb határnál valóban fokozódik a feszültség a migránsok miatt. Júliusban egy véres összetűzés borzolta a kedélyeket Szabadkán, ami után a magyar kormány képviselői is hangoztatták, hogy „szintet lépett az erőszak”. Erre is hivatkoztak, amikor bejelentették az ún. határvadász egységek létrehozását.
De tényleg többen akarnak átjutni Magyarországon és Szlovákián keresztül Nyugat-Európába, mint korábban, és ha igen, kikről van szó?
Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Pozsonyban a szlovák, a cseh, az osztrák és a magyar belügyminiszterek találkozója után arról beszélt, 2015 óta nem volt ilyen migrációs nyomás, mint idén. Pintér szerint 100 ezer embert állítottak és fordítottak meg, akik illegálisan lépték volna át a határt.
A Napunk a magyar Országos Rendőr-főkapitányságtól kikérte a pontos hivatalos számokat is. Az ORFK szerint míg 2021-ben január 1. és október 5. között 85 491 migrációval kapcsolatos intézkedés történt, 2022-ben ugyanebben az időszakban ez a szám elérte a 196 995-öt, ami jóval több mint 100 százalékos emelkedés.
Azt a rendőrség nem pontosította, ez a szám pontosan melyik útvonal adatait tartalmazza, de ha összevetjük a Frontex adataival, túlzónak tűnik a magyar adat.
A Frontex, vagyis az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerint idén januártól augusztusig 86 581 személyt lehetett megszámolni a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. Közülük a legtöbben (33 753) Szíriából, a második legtöbben ismeretlen helyről érkeztek (15 187), a harmadik helyen van Afganisztán (13 871), amelyet Törökország (5601) és Tunézia (5022) követ.
A menekültek és migránsok száma valóban megugrott idén, és már augusztusig 25 ezerrel többen érkeztek a nyugat-balkáni útvonalon, mint tavaly egész évben. A növekedés azonban már tavaly is érezhető volt. Az idei végleges szám a 2015–2016-os menekültválság idején tapasztaltakat ugyan aligha éri el, de az elmúlt évekhez képest többszörös ugrást fog jelenteni.
Orbánék terve
Az ORFK szerint Magyarország az "ideiglenes biztonsági határzár" mellett "megfelelő jogi alapokat" is teremtett az illegális migráció kezelésére.
Ami a "megfelelő jogi alapokat" illeti, az Európai Bíróság többször elmarasztalta már Magyarországot, mert a szerb–magyar határon létrehozott tranzitzónák nem voltak összhangban az uniós joggal, illetve azért is, mert automatikusan elutasították a Szerbián keresztül érkezők menedékjogi kérelmeit arra hivatkozva, hogy "biztonságos harmadik országból" érkeztek.
Ezek a gyakran jogellenesnek bizonyult intézkedések ráadásul hatástalannak mutatkoztak, amikor a migrációs nyomás ismét növekedni kezdett. Erre a magyar kormány kétféleképpen reagált: 2023 márciusáig meghosszabbították a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet", illetve egy új határvédelmi egység létrehozásáról döntöttek. "Az első kiképzett határvadász-szakaszok már meg is kezdték a szolgálatukat" - közölte a Napunkkal az ORFK.
Szeptember 9-én 500 új határőr tett esküt Budapesten, és az eseménynek nagy politikai súlyt adtak: Orbán Viktor mondott beszédet, és jelen volt Pintér Sándor belügy- és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is. Orbán civilizációs fenyegetésnek nevezte a migrációt a beszédében, az eseményről beszámoló kormányzati sajtóhír pedig azt a címet kapta, "Egy ország bízik a határvadászokban".
Arról ellentmondásos hírek vannak, eddig mennyien jelentkeztek "határvadásznak": augusztus 1-jén az ORFK szerint már 6000-en érdeklődtek, ám szeptember elejéig ebből csak 1500-an jelentkeztek, Orbánék 2–4000 embert szeretnének a határra küldeni.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön Szerbiában már arról beszélt, a magyarok segítenének a szerbeknek a szerb–északmacedón határ védelmében, hogy egy országgal délebbre tolják a migrációs nyomást.
Sokan távoznak a rendőrségtől
Idén kora tavasztól viszont annyiban bonyolódott a helyzet, hogy a magyar–ukrán határon keresztül egy minden korábbinál nagyobb menekültáradat indult meg, és ez is jelentős határvédelmi kapacitásokat foglal le, arról nem is beszélve, hogy Ukrajnában háború dúl, így eleve jobban kell védeni azt a határszakaszt.
Az ukrajnai helyzet is hozzájárulhatott a magyar rendőrség kapacitáshiányának a kialakulásához, mondta el a Napunknak Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője.
A kormány által megoldásként emlegetett új határvédelmi egység felállítása az elemző szerint valójában minimális segítség. "Az új egység tagjai kevesen vannak, de a rendőrség országszerte egyébként is nagyon alacsony létszámú. A Covid után feloldották a felmondási tilalmat a rendőrségnél, és gyorsan lépnek ki a rendőrségtől azok is, akik korábban nem tudtak felmondani" – tette hozzá Berkes Rudolf.
A honvédségnél ilyen mértékű állománycsökkenés ugyan pillanatnyilag nem tapasztalható, de az ő feladatuk a határvédelemben inkább kiegészítő jellegű, ez elsődlegesen a rendőrség hatásköre.
Amit a "határvadász" alakulatok felállításával talán sikerült elérni, hogy a lakosság körében nincs olyan feszültség, mint ami 2015-ben tapasztalható volt. "Megnövekedett társadalmi feszültséget ezzel kapcsolatban nem lehet érzékelni" - erősítette meg a Napunknak a Political Capital elemzője.
Körvonalazódik az uniós megoldás
Abban a belügyminiszterek e heti pozsonyi találkozóján is egyetértés volt a felek között, hogy a határellenőrzések visszaállítása helyett az ideális megoldás a közös uniós szabályok elfogadása lenne. Az Európai Unió új migrációs csomagja viszont már a 2015-ös nagy menekültválság óta késik – főként azért, mert az első ilyen javaslat, az elhíresült kvótarendszer megbukott a kelet-európai tagállamok ellenállásán.
Azóta zajlanak a tárgyalások egy új csomagról, és idén nyáron sikerült egy komoly előrelépést elérni, amikor az uniós belügyminiszterek megállapodtak egy új javaslatban. Ebbe belekerült a kvótarendszernek két alternatívája. A migránsok befogadása helyett az egyes országok választhatnák azt is, hogy részt vesznek a kitoloncolásra ítélt emberek hazaszállításában, vagy pénzügyi segítséget nyújtanak a menekültügyi nyomás alatt lévő országoknak.
Bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarország az elmúlt években rendre megakasztotta az uniós migrációs csomagról szóló tárgyalásokat. Talán ezért is született szeptember elején egy megállapodás az Európai Parlament és az uniós elnökséget a következő két évben betöltő öt ország (Csehország, Svédország, Spanyolország, Belgium és Franciaország) között, hogy a 2024-es EP-választásokig megteszik a szükséges lépéseket a közös uniós menekültügyi politika elfogadásához.
Ahogy a Szabad Európa brüsszeli tudósítója megjegyzi, a dátum kiválasztásában alighanem közrejátszott, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az uniós kormány- és államfők tanácsának soros elnöke.
