Magyarországi történelemtanár: Egy kezdő tanárnak mérlegelnie kell, hogy albérletet fizet vagy eszik

Országszerte tüntetnek a tanárok Magyarországon, reggel több kilométeres élőlánc kígyózott Budapest utcáin, délután hídfoglalással hívják fel a figyelmet arra, hogy alacsony a tanárok megbecsülése, és szolidaritást vállalnak az elbocsátott tanárokkal.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Országos sztrájkot hirdetett mára Magyarországon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közoktatás problémái miatt. A pedagógusok béremelést, munkaterheik csökkentését és a sztrájkjoguk visszaállítását követelik.
Budapesten 7.45-től kilenc óráig a Döbrentei tértől a Kelti pályaudvarig tartó több kilométeres élőláncot alkottak a diákok, a szülők és a pedagógusok. A forgalmat nem akadályozták, az autósok folyamatos dudálással jelezték szolidaritásukat a tiltakozókkal. Számos budapesti és vidéki iskolában sztrájkolnak, illetve polgári engedetlenséget vállaltak a pedagógusok. Iskolák, egyetemi tanszékek állnak ki nyilatkozatokban a tanárok mellett.
A Grund nevű ifjúsági szervezet 17 órától a Margit hidat készül elfoglalni diákokkal. Ezzel hívnák fel a figyelmet a tanárok alacsony megbecsülésére és szolidaritást vállalnak a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokkal. A Kossuth téren a Tanítanék és a NoÁr mozgalom szervez szolidaritási koncertet 19 órától.
Írásunkból kiderül:
- milyen praktikákkal igyekeznek láthatatlanná tenni a pedagógusok sztrájkját az intézményvezetők,
- a tanárok nagytöbbségének másodállása van, sportcsarnokot takarít vagy árufeltöltői állást vállal azért, hogy ki tudja fizetni a villanyszámláját,
- a falvakban az alapvető segédeszközök sem működnek az állami iskolákban.
A magyar kormány tavasszal módosította a sztrájktörvényt, mellyel gyakorlatilag ellehetetlenítette a tanárok sztrájkját. Múlt pénteken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát azonnali hatállyal elbocsátotta az illetékes tankerület, mert polgári engedetlenségben vettek részt. Velük vállalt szolidaritást számos iskola tanára, köztük a budapesti Szent István Gimnázium pedagógusai is. Hétfőn ők írásbeli figyelmeztetést kaptak a tankerület vezetőjétől, gyakorlatilag kirúgással fenyegetik ezt a három pedagógust is. De nem csak ők kaptak hasonló figyelmeztető levelet.
Az általunk megszólított pedagógusoktól úgy tudjuk, hogy az írásbeli figyelmeztetésekre, illetve a kölcseys kirúgásokra reagálva egyre több pedagógus és szülő vesz részt a polgári engedetlenségben és vállal szolidaritást a tanárokkal Magyarországon.
Soha ennyien nem tiltakoztak
Miklósi László Pest környékén tanít egy általános iskolában, iskolájából több tanár tavasszal is részt vett a sztrájkban. Most a tanárok kétharmada sztrájkol. „Soha ennyi tanár még nem sztrájkolt a mi iskolánkban, a tanárok 63 százaléka döntött a sztrájk mellett” – mondta a Napunknak Miklósi László történelemtanár.
Ellehetetleníteni a sztrájkot
Miklósi László, az iskolai sztrájkbizottság vezetője arra figyelmeztet, hogy a jogszabály számos előírást tartalmaz azzal kapcsolatban, milyen kötelezettségeik vannak az intézményvezetőknek. Egyik feladatuk, hogy egyeztetniük kell a sztrájkbizottság vezetőjével, iskolájában ezt tavasszal és most is elmulasztotta az igazgató.
„Múlt pénteken megbeszéltem az intézményvezetővel, hogy mivel ilyen magas a sztrájkolók száma, ezért nálunk a sztrájk ideje alatt kizárólag felügyelet lehet az iskolában, nem pedig tanítás. Ez azért nagyon fontos jogi különbség, mert ha felügyelet van, akkor a szülőknek nem kell igazolni a gyerek hiányzását, vagyis azok a szülők, akik egyetértenek a sztrájkkal, könnyebben otthon tarthatják a gyereküket. Megbeszélésünk ellenére az intézményvezető arról tájékoztatta a szülőket, hogy tanítás lesz és kötelező megjelenni a gyerekeknek az iskolában. Gyakorlatilag pressziót gyakorolt a szülőkre, s miközben közölte hány tanár fog sztrájkolni, órarend szerinti tanításról határozott, ami ennyi sztrájkoló esetében egyébként lehetetlen” – magyarázza Miklósi László.
Dolgozva sztrájkolni
A jogszabály azt is kimondja, hogy amennyiben a diákok felügyelete másképp nem megoldható, a sztrájkolók is beoszthatók, ezzel az ő iskolájában és még számos tanintézményben élnek is, mert gyakorlatilag láthatatlanná akarják tenni a pedagógusok sztrájkját. Náluk lényegében minden sztrájkolót beosztottak mára 1-2 órára lyukas órájában vagy az utolsó órája után, mert csak így tudnak gondoskodni a tanításról, hiszen tanítást rendeltek el, nem pedig a diákok felügyeletét.

Miklósi László arra is figyelmeztet, hogy ha az egyik osztályban tanítás van, a másikban pedig felügyelet, akkor sérül egyes gyerekek tanuláshoz való alkotmányos joga.
„Ilyen praktikákkal próbálják meg látszólag törvényes keretek között ellehetetleníteni a sztrájkot számos iskolában az intézményvezetők” – mutatott rá a történelemtanár azzal, hogy a jogszabály módosításával olyan jogi környezetet hoztak létre, mellyel látszólag elmondhatják ugyan, hogy Magyarországon lehet sztrájkolni, de úgy kiüresítették a pedagógusok sztrájklehetőségét, hogy a jelenlegi keretek között nem lehet tényleges munkabeszüntetésről beszélni. Ezért több iskolában a polgári engedetlenség mellett döntenek a tanárok.
„A rendszerváltáskor tüntetéseket szerveztem a barátaimmal például a bős–nagymarosi vízlépcső ellen, eszembe nem jutott akkor, hogy több mint 30 évvel a rendszerváltás után kérdés lesz Magyarországon, hogy lehet-e ténylegesen sztrájkolni, vagy hogy ilyen lesz a pedagógusok helyzete, mint most” – mondja a történelemtanár.
Béremelést követelnek
A pedagógusok legfontosabb sztrájkkövetelése a bérekre vonatkozik, Magyarországon mintegy nyolc éve nem emelkedett a tanárok bére. Idén januárban sem a béreket emelték, hanem