Napunk

Orbán abban bízhat, hogy a szankciók lesznek az új migránsok

Fotó - MTI/Máthé Zoltán
Fotó – MTI/Máthé Zoltán

A magyar kormány az eddiginél sokkal keményebb hangot ütött meg az Oroszország elleni szankciók ügyében, ám ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a következő uniós csomagot megvétózzák.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Brüsszel hazudott az embereknek. A szankciós politikát meg kell változtatni. Egy törpe vet ki szankciót egy óriásra. A szankciók miatt vált az ukrajnai háború globális gazdasági háborúvá. A szankciók miatt az emberek szegényebbek lettek. Ha visszavonnák a szankciókat, a felére esnének vissza az árak és az infláció.

Ez csak néhány azok közül a kijelentések közül, amelyeket a magyar kormányfő és médiagépezete terjeszteni kezdett az elmúlt napokban. Orbán Viktor láthatóan egy erőteljes politikai programmal fordul rá az őszre, mégpedig azzal, hogy minden rossz forrásának az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit tette meg.

Mindeközben Brüsszelben a magyar kormány egyelőre ugyanúgy jár el, ahogy február óta minden alkalommal: támogatja az egyre erősebb szankciókat. Ahogy a Népszava felhívta rá a figyelmet, legutóbb múlt pénteken fogadott el egy olyan nyilatkozatot az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (amelynek Orbán Viktor is tagja), amelyben a szankciók további fokozását ígérték.

„Meg fogjuk erősíteni az Oroszország jogellenes tevékenységei ellen irányuló korlátozó intézkedéseinket. Ezek fokozni fogják az Oroszországra annak érdekében gyakorolt nyomást, hogy véget vessen agresszív háborújának” – áll a nyilatkozatban.

Ugyanezen a napon Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszélt, Brüsszel hazudik az embereknek a szankciókról, mert azt ígérték, azok véget vetnek a háborúnak, ám ez nem történt meg.

Cikkünkben azt vizsgáljuk,

  • miért keményített be a szankciók témájában Orbán,
  • lehet-e arra számítani, hogy vétózni fogja a következő szankciós csomagot,
  • mire lesz jó a szankciók témájában indítandó nemzeti konzultáció.

Tökösségét bizonygatja a kormány

A szankcióellenesség egyáltalán nem újdonság az orbáni politikában – már 2014, vagyis a Krím elfoglalása és a mára Moszkva által bekebelezett donbaszi „népköztársaságok” önhatalmú kikiáltása után bevezetett szankciók kapcsán is sokszor elmondta a magyar kormányfő, hogy azokkal Európa lábon lövi magát.

„Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel” – fogalmazott Orbán 2014 augusztusában, és kifejezte egyetértését Robert Fico akkori szlovák kormányfővel abban, hogy a szankciók „többet ártanak nekünk, mint az oroszoknak”. Ez az egyetértés a mai napig fennáll, csak Fico azóta ellenzékbe kényszerült.

A magyar álláspont nem változott a 2022-es orosz invázió megindítása után sem, ám tavasszal és nyáron Budapest fő üzenete az volt, hogy a háborúnak véget kell vetni, és Magyarország a béke pártján áll.

Ez a hozzáállás mostanra radikális fordulatot vett, ami Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet vezetője szerint azzal magyarázható, hogy a háború első szakaszában még nem látszódott, gazdasági, politikai és katonai értelemben merre tartanak a folyamatok.

„Mostanra viszont egy soha nem látott gazdasági válságot kell a kormánynak kezelnie” – teszi hozzá Böcskei, aki szerint az egyes európai országokban eltérően látják az emberek azt, hogy saját kormányuk mennyire felelős a kialakult gazdasági válságért.

Orbán Viktor a 2022. június 24-i EU-csúcson. Fotó – Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

„Orbánék mindig is arra törekedtek, hogy kijelöljék az állampolgárok számára azt a keretet, amelyben el kellene gondolniuk a bizonytalan és rájuk nézve költséges folyamatokat. Mégpedig azért, hogy a kormányzati cselekvőképességre senki ne tekintsen negatívan.”

Vagyis: Orbánék azt akarják elkerülni, hogy bárki alkalmatlannak nevezhesse őket.

Ezt bizonyítja, hogy amikor szeptember 26-án a parlamentben Orbán a 2008-as válsághoz hasonlította a mostanit, kiemelte, akkor egy „cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon”.

A kormány azt szeretné ezzel mondani, hogy ami ma Magyarországon gazdasági-szociális értelemben zajlik, a szankciók elhibázottságával magyarázható.

„A válság elmélyülésével meg kellett erősíteni, hogy a kormány nem a cselekvőképességét veszítette el, hanem a makrofolyamatok áldozata” – magyarázza Böcskei Balázs politológus.

Eredményes lehet-e a szankcióellenes politika?

Annak, hogy Orbán ilyen keményen beleállt a szankcióellenes politikába, lehet még egy oka: arra számíthat, hogy hasonló sikere lehet, mint a 2015-ös menekültválság idején.

A Fidesz képviselői és propagandistái máig előszeretettel emlékeztetnek, hogy a Fidesz 2015-ös álláspontját a menekült- és migrációs politikában eleinte Európa jelentős részében elfogadhatatlannak tartották, ám idővel egyre több vezető tette mégis magáévá.

„Az a kérdés, az uniós tagállamok közvéleménye felveszi-e azt a pozíciót, hogy a szankciók nem működnek. Orbánék pozíciója ma magányosnak tűnik Európában, de kérdés, hogy a válság elmélyülésével, az árak növekedésével ez változhat-e” – mondja Böcskei Balázs.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

Magyarország

Orbán Viktor

Orosz–ukrán háború

Szankciók

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Az angol válogatott gól nélküli döntetlent játszott az amerikai csapattal a katari labdarúgó-világbajnokság péntek esti mérkőzésén, a B csoport második fordulójában. (mti)

Milan Lučanský volt országos rendőrfőkapitány minden kétséget kizáróan önkezűleg vetett véget az életének – mondta ki ma Pavel Matija, az Eperjesi Kerületi Ügyészség ügyésze. Az ügyészség megállapításai remélhetőleg legalább a családnak nyújthatnak valamiféle lezárást, mert az kétséges, hogy az eddig keselyű módjára Lučanský halálán élősködő politikusok véleménye változni fog, írja a legfrissebb Napunk newsfilterben Hegedűs Norbert.

Péntek délután az ország nagy kórházai egymás után jelentették be, hogy decembertől elhalasztják a tervezett műtéteket, és csak alapellátást fognak biztosítani. Aki fiatal és egészséges, az hajlamos lehet erre a hírre csak legyinteni, hiszen a halasztás még nem a világ vége, de aki már maga is átesett műtéten, vagy ismer valakit, akinek egy hasonló eset meghosszabbította a szenvedéseit, az képes értékelni a helyzet súlyosságát, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

Az orvosok felmondása miatt a Besztercebányai Gyermekkórház is kénytelen lemondani a november 30-a után tervezett műtéteket. Jana Petríková szóvivő elmondta, hogy egyelőre csak a december első hetére tervezett beavatkozásokat mondják vissza. (tasr)