Napunk

Botránykönyv vagy adósságtörlesztés? Szlovák történész Trianon-könyvéről vitáztak a budapesti könyvfesztiválon

Roman Holec és Ablonczy Balázs. Fotó - Kiss-Kohut Andrea
Roman Holec és Ablonczy Balázs. Fotó – Kiss-Kohut Andrea

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége Szlovákia. A szlovák irodalmi programok közül az egyik legjobban várt beszélgetés főhőse Roman Holec professzor volt, aki a szlovák történészek közül elsőként és mindezidáig egyedüliként szentelt nagyobb lélegzetű monográfiát a Trianon-témának.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szlovák és a magyar nézőpontok ütköztetésétől sem mentes, ugyanakkor az eltérő szemléletek metszéspontjaira, valamint Trianon lehetséges okainak és sokrétű következményeinek elemzésére is kitérő vitát komoly érdeklődés övezte, a színházterem szinte teljesen megtelt.

Holec századik évfordulóra megjelent kötetét 2020-ban igen gyorsan elkapkodták, így már a második kiadásnál tart. Mostanra elkészült a magyar fordítása is, Diadal és katasztrófa – Trianon egy szlovák történész szemével címmel. Ez utóbbi pár nappal a könyvfesztivál előtt került a boltokba. A pénteki beszélgetésen jelen volt a fordító, Marosz Diána is, aki úgy véli, a könyv sajátos meglátásaival nagy vihart kavarhat a laikus olvasók körében is, ha veszik a bátorságot, hogy elolvassák.

Trianon megítélése a történészek és nem a politika feladata

Holec beszélgetőpartnere egy magyarországi és egy szlovákiai magyar történész volt – Ablonczy Balázs, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője, aki már két könyvet is szentelt a Trianont övező legendáknak, valamint Simon Attila, akinek legújabb könyve, Az átmenet bizonytalansága egészen új szempontból vizsgálja a mindenki által ismerni vélt trianoni diktátum történetét. A beszélgetést Szarka László történész, egyetemi docens, a komáromi Selye János Egyetem volt dékánja vezette.

Balról: Szarka László, Marosz Diána, Lenka Nagyová, Roman Holec, Ablonczy Balázs, Simon Attila. Fotó – Kiss-Kohut Andrea

Roman Holec – akiről Szarka a felvezetésben megjegyezte, hogy a szlovák történészek közül ő foglalkozik talán legintenzívebben Magyarországgal és a magyar történetírással – a beszélgetés elején felidézte, hogy először húsz éve foglalkozott a békeszerződés témájával.

Az akkor írt, saját maga által provokatívnak nevezett tanulmánya a magyar Trianon-rituálékról bizonyos közegben felháborodást keltett, ugyanakkor pozitív eredményei is lettek. Például az, hogy lefordították szlovákra Romsics Ignác témába vágó munkáit, és elindult egy párbeszéd a két nemzet történészei között. Holec ezt üdvözli és nagyon fontosnak tartja, ugyanakkor elítéli, hogy politikusok „élősködjenek” a témán, miközben saját pecsenyéjüket sütögetik.

A szlovák professzor pozitívan értékelte, hogy a beszélgetésen teret kap a magyarországi és a szlovákiai magyar nézőpont is. Utóbbi különösen fontos számára. „Simon Attila képes egy kicsit felülnézetből vizsgálni Budapest és Prága korabeli politikáját is, ezért tőle tanultam a legtöbbet” – emelte ki.

Önsorsrontás és nagyhatalmi játszmák

A vita során elhangzott, hogy a szlovák közönséget leginkább a magyarok által elkövetett sérelmek érdeklik, a magyarokat viszont az, hogy milyen igazságtalanságokat követtek el a csehek és a szlovákok a magyarok kárára. Ezért a szlovákok inkább a békediktátum előzményeivel, a magyarok pedig inkább annak következményeivel foglalkoznak.

Holec kiemelte: ez valahol természetes, ugyanakkor a történészeknek szakmailag kellene viszonyulniuk a témához, és komplexen, korszakokon átívelő folyamatként vizsgálni a kérdést. „Trianonhoz sok igazságtalanság vezetett, de maga a békediktátum is sok igazságtalanságot szült. Úgy vélem, a sérelmek jóvátétele azért is nehéz, mert először el kellene dönteni, honnan kezdjük” – mutatott rá a történész.

Simon Attila a szlovák és a magyar nézőpontok közötti eltérések közül azt emelte ki, hogy míg az előbbi Trianon esetében a belső okokat – például a magyar politikai elit nemzetiségi politikáját – hangsúlyozza, a magyar történészek inkább a külső okokra, a nagyhatalmi játszmákra, tervekre koncentrálnak. Simon is úgy véli, hogy ez utóbbiak játszottak nagyobb szerepet Magyarország feldarabolásakor.

„Ugyanakkor el kell ismerni a magyar politika hibáit,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Simon Attila

Történelem

Trianon

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak