Napunk

Napunk newsfilter: Putyin újabb lépést tett az atomháború felé

Fotó - TASR/AP
Fotó – TASR/AP

1.Eltűnt a maradék esélye is annak, hogy az orosz–ukrán háború megegyezéssel érjen véget. 2. Novák Katalin Pozsonyba látogatott, hogy emlékeztessen minket, mennyivel jobban jártunk Zuzana Čaputovával. 3. A szlovákiai lapok főszerkesztői nyílt levélben szólaltak fel Matovič hazugságai ellen, de az OĽaNO vezetőjéről lepereg minden kritika.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Hegedűs Norbert

1. Putyin gondoskodott róla, hogy a háború ne érhessen véget egyhamar

Vlagyimir Putyin orosz elnök – ahogy lényegében az egész országa – nagyon sokáig abból az idealizált képből élt, amit propagandisták hosszú sora ápolt, és ami egyes, a valósággal nem törődő emberek fejében még mindig él. Egy erőskezű, rendkívül kompetens vezetőnek volt beállítva, aki ugyan bármikor szembeszáll a Nyugattal, de ezt csakis az orosz nép érdekében teszi, és aki mindig tisztán látja a politikai döntései következményeit.

Ettől a képtől kell végső búcsút vennünk a mai napon. Máig sokan reménykedhettek abban, hogy mindannak ellenére, amit február óta látunk, talán még maradt valami józanság Putyinban. Ennek azonban vége: nyilvánvaló, hogy az orosz vezető számára nem létezik semmilyen vörös vonal, egyszerűen csak a saját tempójában szeretné őket átlépni. Nem volt ilyen a háború, nem volt ilyen az álnépszavazás, és ma már tudjuk, hogy nem ilyen az ukrán régiók hivatalos annektálása sem. Miért gondoljuk, hogy bármi visszatartaná őt az atomfegyverek használatától?

Einstand. A mai napon Vlagyimir Putyin hivatalosan is bejelentette, hogy Oroszország annektálja a négy megszállt ukrán megyét, amire szerinte a jogalapot a fegyverek árnyékában lezajlott álnépszavazások adnak. Úgy fogalmazott, „négy új régiója van Oroszországnak”, hiszen a négy érintett régió lakói „világosan kinyilvánították az akaratukat.”

Az oroszok által annektált Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk együttes területe nagyjából 90 ezer négyzetkilométer, vagyis kb. kétszer akkora, mint Szlovákia. A háború előtt nagyjából 9 millió személy élt itt, de azóta rengetegen elmenekültek.

Oroszországnak az égvilágon semmi joga nincs ezekre a területekre, azon kívül, hogy katonai erővel megszállás alatt tartja – egy részüket. Mert valójában Putyin olyan területekre jelentette be az igényét, amelyeket az orosz hadsereg per pillanat nem is tart teljesen az ellenőrzése alatt, tehát még az erő jogán sem követelhetné magának őket. Az annexiót egyetlen normális ország sem fogja soha elismerni, az ukránok pedig már rég nyilvánvalóvá tették, hogy az egész országukat vissza akarják foglalni.

Innen nincs visszaút. Bármennyire is illegitim Putyin lépése, ezzel a döntéssel gondoskodott róla, hogy a vérontás még hosszú ideig és bőségesen folytatódjon, és tett egy lépést az atomháború felé is.

Azzal ugyanis, hogy a négy ukrán területet Oroszország részének tekintik, lényegesen kibővülnek az oroszok lehetőségei. Bevethetik például a sorozott katonáikat, vagy éppen atombombát is ledobhatnak a „támadóra” – hiszem ők már nem hódítók, hanem orosz anyácskát védik a betolakodóktól.

Ráadásul ha Putyinnal véletlenül történne valami – ahogy az a vele szemben kritikus oligarchákkal szokott –, bárki is jönne utána, csak komoly nehézségek árán tudna kimászni ebből a háborúból. Hiszen a hazai közvélemény felé azt kéne valahogy eladnia, hogy „orosz” területekről mond le.

Arról nem is beszélve, hogy az annexió híre betett minden esetleges béketárgyalásnak az orosz és ukrán fél között, hiszen a területeket mindkét fél magának követeli.

Csak az erőből. Putyin szemmel láthatóan egy lapra tett fel mindent. A saját népe és az ukránok sorsa egyáltalán nem érdekli, és szemmel láthatóan meg van győződve róla, hogy a Nyugat össze fog roppanni a téli hidegben.

Az ukránok nem fognak megroppanni, ebben biztosak lehetünk. Ebben az egyenletben mi vagyunk a gyenge láncszem, és Putyin a mi megtörésünkre számít. Ezt azonban semmiképp sem szabad megadnunk neki, hiszen látjuk: semmi sem szent a számára, bármit is állítsanak a propagandistái.

Apropos, propagandisták.


2. Novák nem hazudozhatott zavartalanul Pozsonyban

Pénteken Pozsonyba látogatott Novák Katalin magyar államfő, ahol először Zuzana Čaputová köztársasági elnökkel, majd Eduard Heger kormányfővel találkozott és Forró Krisztiánra is sort kerített.

Ez volt az első alkalom, hogy Novák államfőként kicsiny országunkba látogatott, így a Čaputovával tett közös nyilatkozat a szokásos semmitmondó diplomáciai körökről, jó kapcsolatról, közös érdekekről szólt. Egészen egy bizonyos pontig.

Zavar az erőben. Aki Zuzana Čaputová mimikáját figyelte Novák Katalin beszéde alatt, már levonhatott bizonyos következtetéseket, amikor azonban a magyar államfő arról kezdett beszélni, hogy az uniós szankcióknak semmi hatása nincs az orosz gazdaságra, Čaputová illedelmesen, de kijavította az orosz propagandát szajkózó kollégáját.

„Nincs összhangban a valósággal a szankciók Oroszországra tett hatásának a megkérdőjelezése” – jelezte finoman Čaputová, ami virágnyelven annyit tesz, hogy ordenáré hazugság hangzott el a magyar államfő szájából, hiszen számos elemzés kimutatta, hogy a szankciók ártanak az orosz gazdaságnak, csak nem olyan gyorsan, mint azt prognosztizálták.

Novák persze nem tett mást, mint elismételte a magyar kormány hivatalos álláspontját, márpedig tudjuk, hogy azon a téren elég sok minden nincs összhangban a valósággal.

Legalább valaki támogatja a Szövetséget. A magyar államfő nem akadt fenn azon, hogy Čaputová kijavította őtt, tovább mosolygott, hiszen Magyarországnak per pillanat nagy szüksége van minden szövetségesre az Európai Bizottság szankcióival szemben.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Igor Matovič

Napunk newsfilter

Novák Katalin

Orosz–ukrán háború

Sajtó

Vlagyimir Putyin

Zuzana Čaputová

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Robert Fico kijelentette, hogy tiszteli Gautam A. Rana amerikai nagykövetet, ezért részt vesz a június 8-i fogadáson, amelyet a nagykövetség a függetlenség napja alkalmából rendez, és amelyre a Smer elnökét is meghívták.

Svédország még a júliusi csúcstalálkozó előtt csatlakozhat a NATO-hoz, mondta Jens Stoltenberg főtitkár, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A következő találkozó Svédország, Ankara és a NATO között egy hét valósul meg. (reuters)

Egy 67 éves férfi vesztette életét abban a lakástűzben, ami ma délelőtt ütött ki Kassán, a két sérültet, egy 28 és egy 60 éves férfit eszméletlenül szállítottak kórházba. (tasr)

Juraj Krúpa (korábban OĽaNO, most SaS) szerint a gyerekek után járó 200 eurós támogatás ötletével először Anna Remiášová állt elő. Krúpa azt állítja, hogy amikor Remiášovával közösen bemutatták a tervet Igor Matovičnak, a pártelnök elküldte őket, mondván, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné a költségvetést. „Öt hónappal később maga Matovič állt elő a javaslattal“ – mondta Krúpa. (markíza)

Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője védelmébe vette a párt feltételeit, amelyeket az Ódor-kabinetnek szabtak a támogatásért cserébe. Šipoš szerint nem igaz, hogy szándékosan teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabtak volt, például, hogy a miniszterelnök elérje a választópolgároknak szánt 500 eurós támogatás bevezetését, vagy a szülőknek a gyerekek után járó 200 eurós juttatás megtartását. A frakcióvezető szerint az OĽaNO tisztességes feltételeket szabott. (markíza)

Egy ember életét vesztette, két személyt pedig eszméletlenül szállítottak kórházba egy kassai lakástűz után. A két sérült állapotáról egyelőre nincs bővebb információ, a holttestre a lakásban bukkantak rá a mentőegységek. A lángok vasárnap délelőtt csaptak fel egy földszinti lakásban a Szabadság utcán (Ulica Slobody). A tűzoltóknak már sikerült megfékezniük a lángokat. (tasr)