Már a Nyugat is számol azzal, hogy Putyin atomfegyverhez nyúl

Mielőtt február 24-én Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, az orosz politikusok szinte sportot űztek abból, hogy a háború közelgő kitörésére figyelmeztető nyugati politikusokon, titkosszolgálati és katonai vezetőkön gúnyolódjanak.

Ez megfelelt annak a kommunikációs stratégiának, amivel Oroszország már jó ideje igyekszik befolyásolni a nyugati közvéleményt – Timothy Snyder Közép- és Kelet-Európa-szakértő amerikai történész ezt szemléletesen bemutatja A szabadság felszámolása című könyvében. Ennek a stratégiának az a lényege, hogy nem igazságként akar elhitetni valamit, hanem azt akarja elérni, hogy az emberek egyáltalán ne tudják eldönteni, mi az igazság – és ebben a kaotikus bizonytalanságban vonzódjanak inkább az orosz propagandához. Ami egyébként bármikor képes valami teljesen mást állítani vagy tenni, mint amit az előző nap állított. Például, hogy nem lesz háború Ukrajna ellen.

Mindezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin sok nyugat-európai politikus szemében olyan pragmatikus, hideg fejjel gondolkodó vezetőnek tűnt, akivel lehet üzletelni – olyannyira, hogy nemcsak kis közép-európai országok, de még az EU legnagyobb gazdasági hatalma, Németország is aránytalan függésbe került az orosz energiahordozóktól.

Putyin azonban mégis megtámadta Ukrajnát, és mivel Oroszország atomfegyverrel rendelkező hatalom, az elemzők kezdettől fogva mérlegelik, hogy vajon sor kerülhet-e arra, hogy az oroszok használják is őket. Az orosz elnök már a háború kezdetének másnapján fokozott készültségre utasította a nukleáris elrettentő erőket, amit akkor még nem igazán vettek komolyan Nyugaton. Ukrajna megtámadása és különösen a villámháború kudarca azonban megtépázta Putyin „hideg fejjel gondolkodó vezető” imázsát, és már akkor felmerült, hogy ha Oroszország sarokba szorul, végül tényleg atomfegyverhez nyúlhat.

Nem blöfföl

Ez a sarokba szorulás pedig elérkezett: nemhogy nem sikerült pár nap alatt megdönteni az ukrán kormányt, de már Donbaszban is védekezésre szorul az orosz hadsereg. Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást, valamint azt, hogy a pár nappal korábban még bizonytalan időre elhalasztott népszavazásokat mégis megtartják – ezek már folynak is, az orosz sajtó szerint az érvényességi küszöb már hétfőn megvolt –, illetve az orosz elnök újra atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.

Erre az ürügyet az szolgáltatná, hogy Oroszország a területi egységét védi, és mivel egyébként nem támadja senki Oroszországot, az ürügy azzal válik „valóssá”, hogy Oroszország annektálja a népszavazáson hozzá csatlakozni „akaró” négy kelet-ukrajnai megyét. Putyin pedig azt mondta: ha Oroszország területi egysége lesz veszélyben, minden rendelkezésre álló eszközt használni fognak, és azt is hozzátette, hogy nem blöfföl.

Washington: Halálosan komolyan kell vennünk

Ezt pedig már Nyugaton is komolyan veszik. Mint Mirek Tóda írja a Denník N-en, az atomfegyver használatának lehetőségétől már az USA is tart, és erre figyelmeztet az EU diplomáciai főtárgyalója, Josep Borrell is, de Putyin Volodimir Zelenszkij szerint sem blöfföl.

A Financial Times külpolitikai kommentátora, Gideon Rachman szerint lehet, hogy Putyin csak el akarja rettenteni a nyugati országokat, de egyúttal kétségbeesett és sarokba szorított is. „Az ukrajnai háborúban elérkezett a pont, amiben a nyugati politikai vezetők bíztak, és amitől egyúttal hónapok óta tartanak” – fogalmaz a Financial Times kommentátora.

Jake Sullivan, az amerikai elnök tanácsadója az NBC tévécsatornának azt mondta, ha Oroszország túllépi ezt a határt, az rá nézve katasztrofális következményekkel fog járni. Sullivan nem pontosította, hogy ezek mik, azt viszont kijelentette, hogy az orosz fenyegetőzés olyan dolog, „amit halálosan komolyan kell vennünk”.

Nem marad más választása?

Ezt a lehetőséget erősítheti a tény is, hogy a részleges mozgósítás az elérhető információk szerint kaotikusan halad és otthon is ellenállásba ütközik. Hatalmas tömegek igyekeznek elhagyni az országot – a mozgósítás bejelentése óta már negyed millió hadköteles férfi távozott –, több városban tüntettek, toborzóirodákat gyújtottak fel, egy helyen lövöldözés is volt. A közösségi médiában ugyanakkor terjednek felvételek a besorozottakat szállító tömött buszokról, de olyan felvételek is vannak, amiken teljesen lerészegedett vagy egymással összeverekedő besorozottak láthatók.

Szergej Lukasevszkij történész, a moszkvai Szaharov Központ igazgatója, aki a háború kitörése után elhagyta Oroszországot, pont a mozgósítás nehézségei és otthoni népszerűtlensége miatt látja úgy, hogy előfordulhat, Putyinnak végül nem marad más eszköze, mint az atomfegyver bevetése. Lukasevszkij azt mondta a Denník N-nek, előfordulhat, hogy Putyin megpróbálja Belaruszt bevonni a háborúba, ugyanakkor nincs nagyon eszköze, hogy erre rákényszerítse belarusz kollégáját, Aljakszandr Lukasenkát, nem tud megnyitni egy belarusz frontot is.

Szergej Lukasevszkij szerint feltételezhető, Putyin bízik benne, hogy működni fog az atomfegyverekkel való zsarolás, de ha mégsem lesz így,