Napunk

Napunk newsfilter: Sulík megadta a kilövési engedélyt Matovičra

Fotó - TASR
Fotó – TASR

1. Az SaS elegendő aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy egy rendkívüli ülésen menesszék Matovičot. 2. Az oroszok álreferendumokkal próbálják legitimizálni a hódításaikat, de egyre több bizonyíték kerül elő a bestialitásukról. 3. Szijjártó ismét bemutatót tartott szervilizmusból és önérdekből.

A híreket válogatta és kommentálta Hegedűs Norbert

1. Meg vannak számlálva Igor Matovič miniszterként eltöltött napjai?

Anna Zemanová frakcióvezető az SaS nevében ma megerősítette, hogy elegendő aláírást gyűjtöttek össze egy rendkívüli parlamenti ülés összehívásához, melyen meneszteni akarják Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminisztert. A 32 aláírást az SaS és a Hlas szállították, valamint exkoalíciós képviselők: Miroslav Kollár (Spolu) és Tomáš Valášek (PS).

Zemanová a ma délutáni sajtótájékoztatón felolvasott néhány indokot is, miért akarják meneszteni Matovičot: elegük van a one-man show politikájából, a társadalom hergeléséből és megosztásából, a folyamatos túlkapásokból, és abból, hogy miniszterként csődbe vinné az országot.

Boris Kollár házelnöknek hét napja van arra, hogy kiírja a rendkívüli ülést, így arra már a jövő héten sor kerülhet. Elképzelhető, hogy már csak ennyi van hátra Igor Matovič miniszterségéből?

Reális az esély Matovič menesztésére. Míg a korábbi ellenzéki próbálkozások bármely tetszőleges miniszter visszahívására eddig rendszeresen kudarcot vallottak (legutóbb Roman Mikulec esetében), ezúttal, ha az ellenzék tényleg akarná, valószínűleg meneszteni tudnák a pénzügyminisztert.

Igor Matovič régóta a közkedveltségi és bizalmi felmérések legalján szerepel, a 2020-as masszív választási támogatottságát mára sikerült szinte teljesen erodálnia. Bombasztikusnak szánt megoldásai rendszeresen csődöt mondtak, hisztérikus személyiségével pedig szétverte a saját kormányát. És még ha a korrupcióellenes elhivatottságát nem is vitatjuk, azt talán még a hívei is el tudják ismerni, hogy a pénzügyminiszteri pozícióban semmi keresnivalója.

Saját bevallása szerint sem ért a pénzügyekhez, a közpénzt láthatóan csak arra használja, hogy megpróbálja valahogy visszavásárolni az elveszett népszerűségét az ad hoc osztogatott támogatások segítségével.

Az SaS kritikája ilyen szempontból tehát jogosnak tekinthető, Matovič menesztéséhez viszont kevesen vannak, még a Hlasszal együtt is. Sulíkék feltehetően arra építenek, hogy ha a plénum elé viszik a kérdést, akkor a többi ellenzéki párt velük fog szavazni, hiszen Ficóék két éve mást sem hajtogatnak, minthogy Igor Matovič a földre szállt ördög.

Fico, a megmentő? Persze a helyzet nem ilyen fekete-fehér. Tény, hogy Ficóék és a szélsőségesek elég nehezen tudnák elmagyarázni a saját választóiknak, hogy miért nem szavazzák meg a pénzügyminiszter menesztését. De az is tény, hogy Fico szempontjából jelenleg Matovič pont jó helyen van, per pillanat ugyanis minél rosszabb Szlovákiának, annál jobb a Smernek. Minél tovább marad ez az inkompetens és tehetetlen kormány, az ő preferenciáik annál tovább nőnek. Persze könnyen lehet, hogy Fico azt mondja: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, és beáll az SaS és a Hlas mellé.

Van, ami nem változik. Amennyiben sikerülne elküldeni Matovičot, minden eddiginél közelebb kerülnénk az előrehozott választásokhoz. Egyrészt nehéz elképzelni, hogy az Egyszerű Ember egója jól viselné az újabb megaláztatást, és csak úgy visszaülne a parlamenti padokba. Könnyen lehet, hogy borítaná az egész paklit.

Főleg úgy, hogy egy ilyen húzás után az SaS elég nehezen tudna bármiben együttműködni a koalícióval, hiszen az OĽaNO képviselői sosem felejtenék el nekik, hogy kirúgták a széket a Főnök alól. Ismét ott, vagyunk, ahol a part szakad: bármi jöhet.

Van viszont egy biztos pont az életünkben, van, ami nem változik. Történhet bármi: Covid-járvány, háború a szomszédban, energetikai válság, rekordméretű infláció, Szlovákiában egy dolog biztos. Ez az ország Igor Matovičcsal foglalkozik.


2. Újabb tömegsírra bukkantak Ukrajnában

Ukrajnában újabb fordulóponthoz érkezett Vlagyimir Putyin őrült háborúja: a mai napon elkezdődtek azok a “népszavazások”, melyek révén az oroszok megpróbálják beadni a világnak, hogy az elfoglalt területek lakossága a jövőben inkább Oroszországhoz csatlakozna.

A színjáték helyszíne a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alatt álló területei. A szavazások eredménye előre borítékolható, a hírek szerint orosz fegyveresek kutatják át az otthonokat és kényszerítik szavazásra az embereket. Ebből következik az is, hogy a végeredményt Moszkván kívül senki nem fogja komolyan venni, Putyinnak viszont lesz egy papírja, amit majd lobogtathat, és amivel megindokolhatja a háború eszkalációját. Hiszen az “orosz föld” védelmében bármilyen fegyvert be lehet vetni.

Újabb tömegsír. Mindeközben az ENSZ vizsgálóbizottsága pénteken megállapította, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követtek el, civilekre lőttek, kivégzések folytak, gyermekeket és felnőtteket raboltak el, kínoztak és erőszakoltak meg. Nem mintha ezt eddig nem tudtuk volna, hiszen a háború első napja óta világos, hogy az oroszok válogatás nélkül lőnek a civilekre is.

Az ukrán hadsereg előretörésének köszönhetően pedig egyre-másra kerülnek elő az orosz hadsereg bestialitásának bizonyítékai. Ma 436 holttest került elő a kelet-ukrajnai Izjum város egyik rögtönzött háborús temetőjéből. A megtalált holttestek közül harmincon kínzások egyértelmű jeleit találták. Ez mutatja igazán az orosz felszabadítók áldásos tevékenységét Ukrajnában.

Rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne. Az úgynevezett népszavazások kiírása csak újabb bizonyítéka Putyin cinizmusának. Könnyen lehet ugyanis, hogy az újonnan “orosznak” kikiáltott területeken azonnal kényszersorozásba kezdenek, hogy ukránok harcoljanak ukránok ellen.

Mindeközben pedig Oroszországban is teljes gőzzel folyik a sorozás. Igaz, a videók tanulsága szerint aki teheti, menekül az országból, és az újonnan besorozott férfiak egyelőre csak a vodka fogyasztásában jeleskednek, ez ne tévesszen meg senkit: ezt az embertömeget rá fogják uszítani az ukránokra, és az áldozatok száma exponenciálisan növekedni fog.


3. Lavrov utolsó barátja

Az előző pontban leírtak fényében különösen gyomorforgató az az álszentség, amellyel Szijjártó Péter magyar külügyminiszter indította a mai napot. Nem volt rest ugyanis eldicsekedni azzal, hogy az Európai Unió külügyminiszterei közül ő volt az egyetlen, aki leült tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ-közgyűlésen.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Igor Matovič

Napunk newsfilter

Orosz–ukrán háború

SaS

Szergej Lavrov

Szijjártó Péter

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak