Mi a helyzet a rimaszombati ipari parkkal?
A Rimaszombati járásban évtizedek óta a magas munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az ezzel való küzdelem sokáig csak a szlogenek szintjén zajlott, de hosszú idő után most valós lehetősége van annak, hogy kiépül egy ipari park a város szélén, amely a potenciális beruházók révén munkahelyeket hozhat a régióba.
- Rimaszombat és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
A munkahelyteremtés az idei polgármester-választás során is az egyik visszatérő szlogennek számít Rimaszombatban, de ez így van már emberemlékezet óta a városban, ahol a rendszerváltás után a lakosok a helyi ipar leépítésének, a sör- és cukorgyár távozásának voltak tanúi.
Az ipari park régóta témája a városi képviselő-testület üléseinek, ahogy az oda érkező vagy érkezni szándékozó befektetők is. Ezek közül néhány eljutott odáig, hogy bemutasson egy prezentációt a testületi ülésen, másokról csak a városi szájhagyomány tudósított. Legtöbbjükről előbb-utóbb kiderült, hogy csak legendák, ha pedig egy befektető komoly szándékkal érkezett volna a városba, a képviselő-testület frakciói és a polgármester azon vesztek össze, hogy hol létesüljön a beruházás.
Egy meghiúsult terv
A soha be nem váltott ígéretek közül emlékezzünk meg az egyik legutóbbiról. 2020 júniusában Rigó László alpolgármester a városi önkormányzat ülésén ismertetett egy beruházási szándékot, melynek célja a városi sörgyártás újraélesztése lett volna. František Kurilla nagysárosi vállalkozó egy németországi partnerrel együttműködve 2020 és 2023 között egy sörgyárat és gyümölcsfeldolgozót akart építtetni Rimaszombatban.
Kurilla meg is jelent a következő testületi ülésen, ahol egy prezentáció segítségével szemléltette a tervezett befektetés részleteit, a bemutató azonban csak növelte a kérdések számát. A bemutatott projekt meglehetősen ambiciózus volt: az új üzemben évente 100 ezer hektoliter sör gyártását tervezték, emellett almából, körtéből, szilvából, málnából és eperből akartak lekvárt és gyümölcslevet gyártani.
A gyár energiaellátásához egy kombinált ciklusú erőművet akartak építeni (!), és 300-500 munkahely létesítésével számoltak. Ráadásul Kurilla azt állította, hogy az építkezést még 2020 októberében, vagyis a prezentáció megtartása után négy hónappal meg akarják kezdeni.
Bár a testület igyekezett támogatásáról biztosítani a projektet (amit meg is szavaztak az adott ülésen), már akkor számos kérdőjel felmerült a tervekkel kapcsolatban. Az építkezés októberi megkezdését mindenki irreálisnak tartotta, főleg, miután kiderült, hogy a cég még egyáltalán nem vette fel a kapcsolatot az állammal a beruházás kapcsán.
Nem sikerült tisztázni azt sem, honnan akarják beszerezni azt a hatalmas gyümölcsmennyiséget, mely a termeléshez kell, és amiről kiderült, hogy a szlovákiai gyümölcstermelés negyedét elvinné. Kiderült az is, hogy Kurilláék még a konkurenciát sem térképezték fel, és a projektdokumentáció sem áll sehogy.
Ezek után talán senki nem lepődött meg, hogy 2020 októberében nem indult meg semmilyen építkezés, és azóta nem is hallani a sör- és gyümölcsfeldolgozó üzem tervéről.
Sulík közbelép
A helyzet 2021 februárjában változott meg alapvetően, mikor a városi önkormányzat ünnepélyes testületi ülésén Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter és Boris Kollár (Sme rodina) házelnök jelenlétében aláírták a városban létesítendő ipari parkról szóló szerződést.
A miniszter jelenléte, és az, hogy az állam végre elkötelezte magát arra, hogy segítsen a városnak, mindenkit optimizmusra ösztönzött. Mindenki tudta, hogy az ipari park kiépülése még nem jelenti automatikusan azt, hogy beruházók is érkeznek majd a városba, de ha meglesz az infrastruktúra, Rimaszombat legalább esélyt kap rá, hogy versenybe szálljon a régióba érkező beruházókért.
Richard Sulík ugyanakkor igyekezett lehűteni az előzetes elvárásokat és azt mondta, hogy majd csak akkor várja a dícséretet a parkkal kapcsolatban, ha már meglesznek a munkahelyek. Felszólalásában arról beszélt, hogy „belső szolidaritásra” van szükség az országban, hogy egy pozsonyi lakos is felismerje, az ő érdeke is, hogy Rimaszombatban boldoguljanak az emberek, mert az országon belüli nagy különbségek hosszú távon senkinek nem tesznek jót. Sulík azt mondta, hogy a létesülő park a leendő gyorsforgalmi út megépítése érdekében is nyomást fejthet ki.
Az ipari park 100 %-os tulajdonosa az állam lesz, az MH Invest nevű cégen keresztül. 2021 elején Sulík azt mondta, hogy reményei szerint az építkezés 2022-ben megkezdődhet, és 2023-ra be is fejeződik. A testületi ülésen ígéretet tett, hogy a rimaszombati ipari park az első helyen lesz felajánlva minden jövőbeli beruházó számára, és azt mondta, már öt céggel tárgyalnak, akik érdeklődést mutattak a park iránt.
Ezt követően a képviselő-testület egyhangúan megszavazta a földterület eladását az MH Investnek, 0,35 euró/négyzetméter áron, összesen 296 522,25 euró értékben. Egy kb. 65 hektáros területről van szó az I/72-es út mellett. A gazdasági tárca akkori becslései szerint a park kiépítése 10 millióba kerül majd, melynek megtérülését már az első néhány év során remélik.
Az első beruházó és a problémák
Richard Sulík pár hónappal később, 2021 augusztusában ismét jó hírekkel érkezett: bejelentette, hogy megvan a rimaszombati ipari park első nagyberuházója
