Az Ukrajnában zajló háború még veszélyesebb fázisba lépett. Miről szól a bejelentett mozgósítás és az álreferendumok?

Frissítve Szijjártó Péter nyilatkozatával.

Az orosz elnök kedd estére beharangozott „fontos beszédére” tisztázatlan okok miatt végül nem került sor. Putyin ehelyett szerda reggel jelent meg a televíziók képernyőjén, de nem élőben, felvételről beszélt, és bejelentette a részleges mozgósítást „a haza és a területi egység védelmében”.

„Várható volt, hogy Putyin meglépi a mozgósítást, de rendkívül népszerűtlen lesz ez az intézkedés Oroszországban” – reagált a bejelentésre Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Szerinte ez a lépés azt mutatja, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint zajlik.

Mozgósítás és népszavazások, mint a vereségekre adott válasz

Egy ideje már szó volt arról, hogy Oroszországban elrendelhetik a mozgósítást. Az ezzel kapcsolatos találgatások kedden sokszorozódtak meg, amikor az Állami Duma elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a büntető törvénykönyvbe belefoglalták a „mozgósítás” és „háborús állapot” kifejezéseket. Az új szabályok értelmében a parancsmegtagadókat a mozgósítás ideje alatt tízéves szabadságvesztés fenyegeti.

Ugyanezen a napon az oroszok által elfoglalt ukrán területeken a megszállókkal együttműködő közigazgatási szervek bejelentették: szeptember végén népszavazásokat tartanak arról, hogy ezek a területek csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

„Ez a harkivi vereségre adott válasz. Az oroszok fő problémája, hogy nincs elég katonájuk. Az ukránok kezdenek fölénybe kerülni az egész hadszíntéren” – reagált a szerdai bejelentésre Alexander Duleba, a szlovák miniszterelnök tanácsadója.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Putyin beszédét követően azt mondta, a bejelentett mozgósítás azokra a tartalékosokra vonatkozik, akik katonai tapasztalattal rendelkeznek, ez körülbelül 300 ezer főt jelent. Az orosz katonák szerződését a részleges mozgósítás részeként határozatlan időre meghosszabbítják.

Újabb nukleáris fenyegetés

Putyin a szerdán sugárzott beszédében kijelentette: „a Nyugat agresszív oroszellenes politikájában minden határt átlépett”. Úgy fogalmazott, minden rendelkezésükre álló eszközt be fog vetni, és hozzátette, hogy azok, akik nukleáris zsarolással próbálkoznak Oroszországgal szemben, meg fogják tapasztalni, hogy fordulhat a kocka. „Nem blöffölök” – mondta Putyin.

A nukleáris fegyverek bevetését nem zárta ki Sojgu sem.

Tatiana Stanovaja orosz politológus a Twitteren reagált az újabb fenyegetésekre. Azt írta, hogy mindaz, amit a Kreml tesz, beleértve a belengetett népszavazásokat is, valójában egy Ukrajnának és a nyugati világnak adott ultimátum. „Ukrajna vagy megadja magát, vagy atomháború lesz. Putyin ezt a háborút nem a harctéren akarja megnyerni; azt akarja, hogy Kijev harc nélkül adja meg magát” – fűzte hozzá.

Elég lesz az oroszoknak a részleges mozgósítás?

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov még egy héttel ezelőtt is azt állította, Oroszország sem részleges, sem pedig teljes mozgósítást nem tervez.

A moszkvai hatóságok kedden bejelentették, hogy a bevándorlók számára létrehozott központban sorozóirodát hoznak létre, és aki egy évet szolgál a hadseregben, megkaphatja az orosz állampolgárságot.

Szerdán reggel pedig már a részleges mozgósítást is bejelentette Putyin. Egyelőre azonban még nem világos, hogy az elrendelt részleges mozgósításnak milyen hatása lesz.

A Forbes magazin szerint a mozgósítás nem menti meg az orosz hadsereget, mivel az rendkívül rossz állapotban van, veszteségei, vagyis az elhunytak és sebesültek száma pedig időközben átléphette a 80 ezret. Ugyanakkor Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter szerint Ukrajnában eddig csak közel hatezer orosz katona vesztette életét.

Mike Martin katonai szakértő még a mozgósítás bejelentése előtt a Twitteren azt írta, hogy az Oroszország legégetőbb problémái közül valójában egyet sem old meg.

Martin is úgy vélekedik, hónapokig tart, amíg a civilekből katonák válnak, Oroszországnak azonban azonnal bevethető katonákra van szüksége. Azt is hozzátette, Oroszországnak elsősorban a logisztikával és fegyverkezéssel kapcsolatos problémákat kell orvosolnia.

Amint a Forbes cikkéből kiderül, az orosz hadsereg egyik hatékony haderejét a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport képezi, melynek vezetője nemrégiben orosz börtönökben toborzott önkénteseket. Ezek az önkéntesek azonban a frontra kerülésük előtt csupán néhány napos kiképzésben részesültek, és amint az várható volt, az említett sorkatonák közül sokan hamar megadták magukat.

„És most képzeljünk el egy fiatal orosz férfit, aki soha életében nem akart harcolni, és alig részesült kiképzésben” – teszi hozzá a Forbes cikke.

Ugyanakkor a mozgósítás ellen néhányan Oroszországban is tüntetnek. A Meduza oknyomozó portál arról számol be, hogy a Vesna-mozgalom (Tavasz) az egész ország területén tüntetésekkel készül, melyekre szerdán este hét órakor kerül sor.

„Több ezer orosz férfit – apákat, testvéreket, fiakat dobnak a háborús húsdarálóba. Milyen cél érdekében halnak meg? Milyen cél érdekében fogják őket siratni az anyák és a gyerekek?” – írja a Meduza.

A mozgósítás bejelentésének hírére villámgyorsan elkapkodták az Oroszországból induló egyirányú repülőjegyeket, adta hírül a Reuters. Arról is beszámoltak, hogy a Google Trends adatai szerint megnőtt az Aviasalesre irányuló keresések száma: Oroszország legnépszerűbb repülőjegy-értékesítő weboldaláról van szó.

Az Aviasales adatai szerint a Moszkvából vízum nélkül elérhető Isztambulba és Jerevánba induló közvetlen járatok már szerdán megteltek.

Sebtében kihirdetett referendumok

Putyin arról is beszélt, hogy az oroszok által megszállt ukrán területeken, valamint a szeparatista népköztársaságokban, vagyis Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában népszavazást szerveznek.

Miután speciális, azonosító nélküli egységek 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, egy megrendezett népszavazás keretében a területet Oroszországhoz csatolták. Most azonban más a helyzet,