Napunk

Nagyszabású produkció lesz a tornaljai robbantóról szóló film, rövidesen indul a forgatás

Rövidesen kezdődik a Hancsovszky Béláról szóló, játékfilmes elemekkel dúsított invesztigatív dokumentumfilm forgatása. A többpilléres finanszírozásnak köszönhetően nagyszabású produkció kerülhet vászonra, amelyet a tervek szerint 2023 második felében fognak bemutatni a szlovákiai mozikban.

A film cselekményének helyszíne a gömöri kisváros, Tornalja, amelynek csendőrőrsét robbanás rázta meg 1945 nyarán, nem sokkal az első magyarellenes intézkedések bejelentése után.

Laczkó Sándor rendezőt faggattuk arról, hol tartanak a részben közösségi finanszírozásból megvalósuló film előkészületei. Elmondása szerint a film nyári jeleneteinek rögzítését különböző okok miatt 2023-ra halasztották, így a forgatás csak idén télen indul. Hangsúlyozta: így is győzni fogják a tervezett, 2023-as bemutatót.

Tornalján és más gömöri helyszíneken is forgatnak majd

A forgatási helyszín nem kizárólag Tornalja lesz, az egész déli régióban készülnek majd felvételek, egy-két jelenetet Magyarországon fognak felvenni. A rendező elárulta: sok lesz a természetkép és a beltéri jelenet is, még zajlanak a terepszemlék.

A film elkészítésének költségeit a Fórum Kisebbségkutató Intézet négy forrásból fedezi: részben önerőből, emellett sikerült szponzorokat is szerezniük, valamint sikeresen pályáztak a Kisebbségi Kulturális Alapnál is. A májusban indított közösségi finanszírozási kampány keretében több mint 3600 euró gyűlt össze.

Laczkó hangsúlyozta: az nem volt kérdés, hogy elkészül-e a film, csak az, hogy mekkora költségvetéssel tudnak majd dolgozni. A többpillérű finanszírozásnak hála lehetővé vált egy nagyobb költségvetésű alkotás létrehozása. A film tehát korhű díszletekkel, autentikus helyszíneken, speciális és pirotechnikai effektek alkalmazásával készülhet el.

Forgács Attila producer a Napunknak elmondta, a Hancsovszky-film költségvetése többszöröse lesz annak, mint amennyiből a Fórum Intézet eddigi dokumentumfilmjeit forgatták. A film elkészítésének költségei megközelítik a százezer eurót. Úgy véli, a nagyobb költségvetés garantálja, hogy a játékfilmes elemekkel gazdagított dokumentumfilm magas művészi és szakmai színvonalat fog képviselni.

A producer szerint a közösségi finanszírozási kampány bizonyította, hogy van igény erre a produkcióra, és ráirányította a vállalkozók, szponzorok figyelmét is a projektre. A mecénások közül Jurenka Oszkárt és Jurenka Csabát emelte ki, akik rendszeresen támogatják a felvidéki kezdeményezéseket, nekik köszönhetően épülhetett fel például a Pajta Színház is Gombaszögön.

A rendezőtől megtudtuk, hogy egyelőre még zajlik a szereplőválogatás, ha ez lezárult, közzéteszik a szereplőgárda tagjainak névsorát. Többségében szlovákiai magyar színészek fognak szerepelni a produkcióban.

A film kétrétegű lesz, félig dokumentumfilm, félig játékfilm. A megszólaló történészek objektív képet fognak felvázolni a korról – a második világháború végéről és az azt követő évekről –, a főhős, Hancsovszky Béla alakjáról és magáról a merényletről.

Mivel azonban a történet lényeges részletei máig tisztázatlanok – például azt sem tudjuk biztosan, valójában ki robbantotta fel a tornaljai csendőrőrs épületét –, fontos szerepük lesz a játékfilm-szerű betéteknek, amelyek némileg szubjektív módon dolgozzák majd fel az eseményeket, vagyis a történéseknek az egyik lehetséges verzióját mutatják be.

Mi volt ez a rejtélyes merénylet?

1945 nyarán valaki felrobbantotta a tornaljai csendőrőrs épületét. Miután tömegessé váltak a házkutatások, letartóztatások és más megtorló intézkedések a gömöri kisvárosban, Hancsovszky Béla, egy mindössze 19 éves fiatalember magára vállalta a merényletet, melynek következtében egyébként csak az objektum rongálódott meg, személyi sérülés nem történt. Saját bevallása szerint tettével a csehszlovák államhatalom magyarellenes intézkedései ellen akart tiltakozni. A bíróság végül golyó általi halálra ítélte Hancsovszkyt, akinek azonban sikerült Magyarországra szöknie.

Hogy valóban ő volt-e a merénylő, illetve hogy egyedül követte-e el a tettét, máig sem tisztázott. Ami biztos, hogy a vértelen merényletnek komoly társadalmi-politikai következményei voltak, azt az államhatalom ürügyként használta fel a tornaljai magyarság, sőt a tágabb közösség megbüntetésére.

A Fórum Intézet munkatársai három ország hat levéltárából 500 oldalnyi dokumentumot tártak fel, amelyek alapján rekonstruálták a korabeli történéseket. A hatvanperces dokumentumfilmben a történészi megszólalásokon kívül játékfilm formájában is megelevenednek az események. A film szakmai hátterét a Fórum Kisebbségkutató Intézet történészei – Simon Attila és Popély Árpád – biztosítják.

Dokumentumfilm

Gömör

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak