Napunk newsfilter: Fico, Kollár és Berényi is Magyarország segítségére sietne
1. A Magyarországot fenyegető EU-s büntetés egy platformra hozta Ficót, Kollárt és Berényit. 2. Az EU rossz diákja. 3. Végső búcsút vettek II. Erzsébet királynőtől.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. A Magyarországot fenyegető EU-s büntetés egy platformra hozta Ficót, Kollárt és Berényit
Magyarország annyi eljárásnak és vizsgálatnak és pénzvisszatartásnak van kitéve napjainkban, hogy szegény kénytelen lassan, ha nem is visszatérni, de visszaindulni a tisztességes útra.
Lehet ezt alkuként eladni, de elég rosszul veszi ki magát egy úri társaságban, ha azt számítjuk alkunak, hogy jó, akkor nem lopunk.
Kérdés, Közép-Európában melyik is nevezhető úri társaságnak.
Robert Fico (Smer) és Boris Kollár (Sme rodina) vasárnap rögtön két öngólt is rúgott, mikor a két politikus arra kérte Eduard Heger (OLaNO) kormányfőt, vétózza meg a 7,5 milliárd euró visszatartását. Berényi Józsefnek nem volt jó napja, mert ő most csak egyszer talált a saját kapujába.
Az első öngól: a vétó. „Ha én lennék Szlovákia miniszterelnöke, azt szorgalmaznám, hogy vétózzuk meg ezt a döntést” – jelentette ki az ellenzéki Fico, amivel Boris Kollár is egyetértett, sőt a házelnök egy lapáttal rá is tett, arról beszélt, hogy javasolni fogja a koalíciónak, hogy Szlovákia vétózza meg a javaslatot.
Eduard Hegernek kellett helyretenni a két politikust. A kormányfő amellett, hogy felhívta a figyelmet, hogy hasonló eljárásokban volt már része Szlovákiának is a Fico-kormányok idején, közölte, hogy ezt a javaslatot nem lehet megvétózni, ugyanis annak végső formájáról majd a tagállamok minősített többsége, vagyis 55 százalékuk határoz, ha letelik a hónapos, vagy esetleg a még két hónappal meghosszabbított határidő.
Második öngól: tisztességes játék. „Nagyon alaposan alkalmazzuk a jogállamiság szabályait, hiszen fel kell mérnünk, hogy az egyes tagállamokban kellően védettek-e az uniós források a visszaélésekkel szemben. Magyarország esetében a válasz az, hogy nyilvánvalóan nem” – mondta az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová a Weltnek adott interjújában.
Az európai költségvetési szabályok is hasonlóan átláthatóak, melyeken a jogállamisági eljárás alapul. Akkor jogosult valaki a pénzre, ha tisztességesen el tud vele számolni.
Nincs tehát másról szó, mint bizonyos megállapodások betartásáról, mégpedig olyanokéról, amikben az úri társaság megegyezett. Hogy ez Boris Kollárnak, de főleg Robert Ficónak nehézséget okozott már a múltban, elég nyilvánvaló. Erről szólna a betyárbecsület?
Az egy öngól: Berényi József. Az érthető, hogy ami a Fidesznek fáj, fáj a Szövetség MKP-platformjának. Ki is jelentették, hogy „elfogadhatatlan, amit az Európai Bizottság folytat Magyarországgal szemben!”
A Szövetség MKP-platformjának elnöke ehhez még hozzátette: „Ez egy precedens nélküli ügy az Európai Bizottságban, amelyhez nincs közük a jogállamisági kérdéseknek. Ez bosszúhadjárat Magyarország szuverén lépései ellen! Bízom abban, hogy a tanács nem űzi tovább ezt a boszorkányüldözést”.
Azt a stilisztikai finomságot nem is hangsúlyozzuk, hogy a szóhasználat egyezést mutat Varga Judit igazságügy-miniszter interjújával, aki szerint az Európai Parlament küldetése, hogy „boszorkányüldözést folytassanak egy olyan ország ellen, amely nem fogadja el, hogy az ideológiáját az Európai Parlament határozza meg”.
Egy kisebbség számára, amely úgy tűnik, hogy sokáig parlamenti képviselet nélkül marad az importált ideológiai harcoknak hála, nincs is jobb, mint a világos játékszabályok maszatolása.
2. Az EU rossz diákja
Nézzük meg nagyobb perspektívában is ezt a kérdést. Ami tény, hogy vasárnap Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás a következő szakaszába lép.
Azt javasolják, hogy függesszék fel a magyarországi kohéziós program három részének finanszírozására szánt pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót. Ami már egy puhított menet az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, ami az EU-s források 70 százalékát érintette volna. Emellett Hahn dicsérte is Magyarországot a konstruktív hozzáállásért. Ugyanezt tette az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová is fentebb idézett interjújában.
Eközben Magyarország egy olyan uniós javaslatot vétózott meg, mely az oroszok által elkövetett, emberi jogokat sértő tetteket vizsgáltatta volna meg az ENSZ segítségével.
Tanári üzemmód. Sokadszor, bár egyre szigorúbban jön elő a tanári szerep az EU részéről, aminek egyik humoros fejezete volt, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkor elnöke régimódi tanárként lediktátorozta és megpofozta a magyar kormányfőt 2015-ben.
A modernebb kori tanár karakterét pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság mostani elnöke öltötte magára, amikor az Oroszország elleni háborús szankciók miatt hirtelen Budapestre látogatott egyeztetésre.
Most is mintha ez a minta látszódna: figyelmeztetés, büntetés, dicséret; bár eddig nem sok sikert hozott.
