Napunk

Messze nem lefutott meccs, hogy az EU megbünteti-e Magyarországot

Ursula von der Leyen májusban Budapesten kereste fel Orbán Viktort. Fotó – Kovács Zoltán kormányszóvivő FB-oldala
Ursula von der Leyen májusban Budapesten kereste fel Orbán Viktort. Fotó – Kovács Zoltán kormányszóvivő FB-oldala

Nemcsak arra van esély, hogy annyi ország áll Magyarország mellé, hogy ne legyen meg a minősített többség az Európai Unió Tanácsában, de az sem teljesen kizárt, hogy végül nem kerül sor a szavazásra.

Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta a tagországok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának, hogy a jogállamisági aggályok miatt vonjon meg Magyarországtól 7,5 milliárd eurónyi uniós forrást.

A Tanácsnak november 19-ig kell döntenie, és bár Magyarországra sok tagállam haragszik az Oroszország-politikája miatt, még így sem biztos, hogy meglesz a minősített többség a szankció elfogadásához – ha egyáltalán lesz szavazás. De ha a Tanács el is marasztalja Magyarországot, a szankciót utólag felül lehet bírálni.

Cikkünkből kiderül:

  • milyen feltételek kellenek a minősített többséghez, és mi veszélyezteti ezek teljesülését,
  • miért nem jelenti a források végleges elvesztését az sem, ha a Tanács megbünteti Magyarországot,
  • milyen elvek mentén fog Szlovákia szavazni Magyarország megbüntetéséről.

Korrupció máshol is van

A minősített többséghez a Tanács tagjainak 55 százaléka kell, akik egyúttal az unió lakosságának a 65 százalékát képviselik. Bakó Bea EU- és alkotmányjogász, a Prágai Károly Egyetem kutatója és a Gemišt nevű lap társszerzője egyáltalán nem biztos benne, hogy a javaslat simán át fog menni a Tanácson. Sok olyan ország van – köztük közép-európai országok –, ahol szintén vannak korrupciós problémák, ők háromszor is meggondolják, hogy mi lesz, ha ők lesznek a következők, mondja a Napunknak.

Bakó Bea szerint egy jelképes, mondjuk a források 10 százalékát elvonó javaslatot ezek az országok is valószínűleg könnyen megszavaznának, ez a javaslat viszont nagyon szigorú még úgy is, hogy az eredetileg kiszivárgott javaslathoz képest jelentősen kisebb összegről van szó. (Eredetileg az uniós források 70 százalékáról volt szó, végül három program forrásainak 65 százaléka került a javaslatba.)

Bakó Bea arra is figyelmeztet, hogy a szavazáskor a Tanács tagjait nemcsak a magyarországi korrupció helyzete, hanem az attól való félelem is fogja mozgatni, hogy a saját országaik is sorra kerülhetnek. Sok minden múlik azon, hogy ki hogyan sakkozik a Tanácsban, fogalmaz az EU-jogász, aki szerint az egyes tagországok akár olyan tényezőket is figyelembe vehetnek, mint a lakosaik egy részének Orbán-szimpátiája. A rezsiárak a többi uniós országban is nagyon megemelkedtek, így sokak számára szimpatikus lehet a magyar miniszterelnök Oroszország elleni szankciókat bíráló retorikája.

Közép-európai szolidaritás és Olaszország

Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz a szavazás kimenetele, ha sor kerül rá, mondja a Napunknak Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője.

Magyarországra az Európai Unió nagyobbik fele nagyon mérges, a brüsszeli beszámolók szerint Orbán Viktorra és a magyar diplomatákra rendszeresen árulóként hivatkoznak mostanában az ország orosz-politikája miatt. Emiatt nagyon sokaknál lesz készség a Magyarország elleni szankciók támogatására, magyarázza Hegedűs.

Másrészt tagállamok nem szokták nagyon egymást bántani, mutat rá a politológus. A hetedik cikk szerinti eljárásban is fényévekre vagyunk attól, hogy bárki szavazást merjen kezdeményezni, mert vélhetően nem jönne össze a négyötödös többség (ott ekkora többségre van szükség), ami az eljárás első szakaszának lezárásához szükséges.

A politológus emlékeztet rá: annak ellenére, hogy Magyarországtól nagyon elhidegültek a közép-európai régiós szomszédai az Oroszország-politika miatt, az elmúlt hetekben látni lehetett Lengyelország részéről a deklarált szándékot a kapcsolat visszaállítására. Ez nyilván nem hatja meg a cseheket és a szlovákokat, de Hegedűs nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a közép-európai szolidaritást látványosan felrúgják a Tanácsban, azaz hogy a V4-országok vagy más szomszédos államok, mint Románia vagy akár Ausztria támogassák a Magyarország elleni szankciót.

Hegedűs Dániel a közelgő olasz választásra is felhívja a figyelmet, amit várhatóan a Giorgia Meloni vezette jobboldali koalíció nyer meg. Meloni Orbán Viktor régi szövetségese, így az új olasz kormány biztos nem fogja támogatni az Magyarország elleni szankciót. Olaszország, Lengyelország, Románia és több közép-európai ország együtt már közelít a blokkoló kisebbséghez, mondja a politológus. Lengyelország már vasárnap jelezte, határozottan ellenezni fogja, hogy Magyarországot megfosszák az uniós forrásoktól.

A Tanácsban a minősített többséghez a tagok 55 százalékának szavazata szükséges, amely országok egyben az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Az Európai Uniónak körülbelül 448 millió fő a lakossága. A javaslat nem megy át, ha a lakosság legalább 35 százalékát, azaz körülbelül 157 millió embert képviselő országok ellen szavaznak. Olaszország lakossága 60 millió fő, Lengyelországé 38 millió, Romániáé 19 millió. Ennek a három országnak a lakossága 117 millió fő. Ha a közép-európai országok mind és esetleg valamelyik balti állam a szankciók ellen szavaz, meg is van a maradék 40 millió fő.

Lehet, hogy nem is lesz szavazás?

Általánosságban arról is lehetett olvasni a Bizottság bejelentése óta, hogy „Brüsszel” vissza is vonhatja a javaslatot, ha Magyarország részéről teljesülni látja a feltételeket.

Bakó Bea azt mondja,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

Magyarország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak