Messze nem lefutott meccs, hogy az EU megbünteti-e Magyarországot

Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta a tagországok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának, hogy a jogállamisági aggályok miatt vonjon meg Magyarországtól 7,5 milliárd eurónyi uniós forrást.

A Tanácsnak november 19-ig kell döntenie, és bár Magyarországra sok tagállam haragszik az Oroszország-politikája miatt, még így sem biztos, hogy meglesz a minősített többség a szankció elfogadásához – ha egyáltalán lesz szavazás. De ha a Tanács el is marasztalja Magyarországot, a szankciót utólag felül lehet bírálni.

Cikkünkből kiderül:

• milyen feltételek kellenek a minősített többséghez, és mi veszélyezteti ezek teljesülését,
• miért nem jelenti a források végleges elvesztését az sem, ha a Tanács megbünteti Magyarországot,
• milyen elvek mentén fog Szlovákia szavazni Magyarország megbüntetéséről.

Korrupció máshol is van

A minősített többséghez a Tanács tagjainak 55 százaléka kell, akik egyúttal az unió lakosságának a 65 százalékát képviselik. Bakó Bea EU- és alkotmányjogász, a Prágai Károly Egyetem kutatója és a Gemišt nevű lap társszerzője egyáltalán nem biztos benne, hogy a javaslat simán át fog menni a Tanácson. Sok olyan ország van – köztük közép-európai országok –, ahol szintén vannak korrupciós problémák, ők háromszor is meggondolják, hogy mi lesz, ha ők lesznek a következők, mondja a Napunknak.

Bakó Bea szerint egy jelképes, mondjuk a források 10 százalékát elvonó javaslatot ezek az országok is valószínűleg könnyen megszavaznának, ez a javaslat viszont nagyon szigorú még úgy is, hogy az eredetileg kiszivárgott javaslathoz képest jelentősen kisebb összegről van szó. (Eredetileg az uniós források 70 százalékáról volt szó, végül három program forrásainak 65 százaléka került a javaslatba.)

Bakó Bea arra is figyelmeztet, hogy a szavazáskor a Tanács tagjait nemcsak a magyarországi korrupció helyzete, hanem az attól való félelem is fogja mozgatni, hogy a saját országaik is sorra kerülhetnek. Sok minden múlik azon, hogy ki hogyan sakkozik a Tanácsban, fogalmaz az EU-jogász, aki szerint az egyes tagországok akár olyan tényezőket is figyelembe vehetnek, mint a lakosaik egy részének Orbán-szimpátiája. A rezsiárak a többi uniós országban is nagyon megemelkedtek, így sokak számára szimpatikus lehet a magyar miniszterelnök Oroszország elleni szankciókat bíráló retorikája.

Közép-európai szolidaritás és Olaszország

Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz a szavazás kimenetele, ha sor kerül rá, mondja a Napunknak Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője.

Magyarországra az Európai Unió nagyobbik fele nagyon mérges, a brüsszeli beszámolók szerint Orbán Viktorra és a magyar diplomatákra rendszeresen árulóként hivatkoznak mostanában az ország orosz-politikája miatt. Emiatt nagyon sokaknál lesz készség a Magyarország elleni szankciók támogatására, magyarázza Hegedűs.

Másrészt tagállamok nem szokták nagyon egymást bántani, mutat rá a politológus. A hetedik cikk szerinti eljárásban is fényévekre vagyunk attól, hogy bárki szavazást merjen kezdeményezni, mert vélhetően nem jönne össze a négyötödös többség (ott ekkora többségre van szükség), ami az eljárás első szakaszának lezárásához szükséges.

A politológus emlékeztet rá: annak ellenére, hogy Magyarországtól nagyon elhidegültek a közép-európai régiós szomszédai az Oroszország-politika miatt, az elmúlt hetekben látni lehetett Lengyelország részéről a deklarált szándékot a kapcsolat visszaállítására. Ez nyilván nem hatja meg a cseheket és a szlovákokat, de Hegedűs nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a közép-európai szolidaritást látványosan felrúgják a Tanácsban, azaz hogy a V4-országok vagy más szomszédos államok, mint Románia vagy akár Ausztria támogassák a Magyarország elleni szankciót.

Hegedűs Dániel a közelgő olasz választásra is felhívja a figyelmet, amit várhatóan a Giorgia Meloni vezette jobboldali koalíció nyer meg. Meloni Orbán Viktor régi szövetségese, így az új olasz kormány biztos nem fogja támogatni az Magyarország elleni szankciót. Olaszország, Lengyelország, Románia és több közép-európai ország együtt már közelít a blokkoló kisebbséghez, mondja a politológus. Lengyelország már vasárnap jelezte, határozottan ellenezni fogja, hogy Magyarországot megfosszák az uniós forrásoktól.

Lehet, hogy nem is lesz szavazás?

Általánosságban arról is lehetett olvasni a Bizottság bejelentése óta, hogy „Brüsszel” vissza is vonhatja a javaslatot, ha Magyarország részéről teljesülni látja a feltételeket.

Bakó Bea azt mondja, a jogállami mechanizmus nem tartalmaz olyan kitételt, hogy ha a Bizottság egyszer a Tanács elé terjesztett egy javaslatot, azt visszavonhatja. Mint fogalmaz, innentől fogva a labda a Tanácsnál van, aminek normál esetben egy hónapja lenne a döntésre. A határidő azonban november 19., azaz eleve több időt, két hónapot adott a Bizottság a Tanácsnak a döntésre, hívja fel rá a figyelmet az EU-jogász. Kivételes körülmények esetén lehet hosszabbítani a határidőt, de nem világos, hogy mi számít annak, mondja Bakó.

Hegedűs Dániel szerint viszont van arra is esély, hogy a javaslat végül ne jusson a Tanács elé. Ha a Bizottság úgy látja, hogy a magyar kormány teljesítette azokat a felvázolt kritériumokat – Johannes Hahn a vasárnapi sajtótájékoztatón dicsérte is a magyar fél konstruktivitását –, politikailag van játéktér arra, hogy javaslatot tegyen rá és végül elérje: ne legyen szavazás a Tanácsban. Hegedűs Dániel azt tapasztalta, ez egy olyan forgatókönyv, amitől több, a témával foglalkozó szakember is tart.

Mi lesz, ha megszavazzák a szankciót?

Azt Bakó Bea és Hegedűs Dániel is hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen eljárás az EU történetében, nincs előttünk semmilyen precedens.

Ha a Tanács elutasítja a javaslatot, akkor vége az eljárásnak, esetleg a Bizottság benyújthat egy új javaslatot. Ha azonban a Tanács elfogadja a szankciót, akkor a Bizottság tehet javaslatot annak a felülvizsgálatára.

Bakó Bea szerint erre utalhatnak a javaslat szövegében azok a részek, melyek szerint meg kell nézni, hogy a magyar kormány intézkedései hogyan működnek a gyakorlatban. A javaslat ugyanis nagyon óvatosan fogalmaz, látszik rajta, hogy a Bizottság nem elégszik meg azzal, hogy a magyar kormány elfogad intézkedéseket – mert tudja, hogy azokat Orbán minden további nélkül meg tudja kerülni – hanem látni akarja azt is, hogy tényleg működnek. Ehhez pedig hónapok kellenek, így Bakó Bea további időhúzásra számít.

Hegedűs Dániel a szankciót forrásfelfüggesztésként értelmezi. Ha Magyarország teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján azt lehet gondolni, hogy helyreállt a jogállamiság és biztonságban vannak az uniós források, akkor ezt a felfüggesztést fel lehetne oldani, mondja. Más kérdés, hogy ha rövidebb idő áll rendelkezésre, akkor le tudná-e hívni Magyarország ezeket a forrásokat.

Hogy szavaz majd Szlovákia?

Boris Kollár házelnök és Robert Fico volt kormányfő, az ellenzéki Smer elnöke is jelezték már vasárnap, hogy nem értenek egyet a szankciókkal. Fico vétózna, ha ő lenne a miniszterelnök, és Kollár is vétóról beszélt. Mivel azonban a döntéshez nem egyhangúság, hanem minősített többség kell, vétózni sem Szlovákia, sem másik tagország nem tud majd.

Vasárnap a miniszterelnöki hivatal is kiadott egy állásfoglalást, amiben Heger azt írja, az ő kormányának is prioritása az uniós forrásokkal való visszaélések elleni küzdelem. Heger is felhívja rá a figyelmet, hogy vétózni nincs lehetőség, azt pedig, hogy Szlovákia hogyan fog szavazni a Magyarország elleni szankciókról, egyelőre nem tudja, és nem is lehetséges megmondani. Ezt a döntést csak akkor fogják meghozni, amikor megismerik a magyar fél végső ajánlatát, ugyanakkor készek támogatni a határidő kitolását két hónappal, hogy Magyarországnak több ideje legyen tárgyalni.

7,5 milliárd oda, 7,2 milliárd ide

Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben nem a helyreállítási alapról van szó, amivel kapcsolatban szintén vitában az áll Magyarország és a Bizottság. A Politico lap a hétfő reggeli hírlevelében brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy miközben a Bizottság javasolja az uniós források egy részének felfüggesztését, megengedőbbnek bizonyul az újjáépítési alappal kapcsolatban. Itt 7,2 milliárd euróról van szó, és a Politico azt sugallja, nem véletlen, hogy a Bizottság a Magyarországi elleni szankciót hasonló összegűre – 7,5 milliárd euróra – csökkentették.

A lap szerint amíg a Tanács felfüggeszti a Magyarországnak járó uniós forrásokból 7,5 milliárd eurót, addig a Bizottság még ebben a hónapban feloldja a felújítási alap forrásait, amivel Magyarország majdnem akkora összeghez fog hozzáférni, mint amit – mint láttuk, nem kizárt, hogy csak átmenetileg – elbukik.