Napunk

Hogyan lett a rimaszombati laktanyából múzeum, és hova tűnt Ferenc József orra? 140 éves a Gömör-Kishonti Múzeum

Kerényi Éva történész. Fotó - Napunk/Hegedűs Norbert
Kerényi Éva történész. Fotó – Napunk/Hegedűs Norbert

Idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, mely Szlovákia ötödik legrégebbi múzeuma. A múzeum alapításának és fennállásának történetéről, valamint az évforduló alkalmából tervezett különlegességekről Kerényi Éva történésszel, múzeológussal beszélgettünk.

Mesélne a múzeum megalapításáról?

Az alapítást két tényező is ösztönözte, mind a kettő az Egyesült Protestáns Gimnáziumhoz köthető. Ennek volt egy igen gazdag természetrajzi kabinetje és gyűjteménye: ásványok, kőzetek, állatpreparátumok, aminek a kezelője az első igazgatónk, Fábry János volt. Ez az iskola falain belül működött. Mindez később a múzeum gyűjteménye lett. A tanári gárda jóvoltából pedig egy tanszermúzeum is létrejött 1877-ben.

Fábry János múzeumigazgató és alapító például annak idején, mikor még Osgyánban kezdte a tanári pályáját, taneszközök híján saját maga is készített különféle mappákat, iskolai eszközöket. Ezek megtekinthetők a múzeumban az állandó Fábry-kiállítás részeként. Az a sok tanszer, amit saját kezűleg készítettek és vásároltak a gimnázium számára, egy tanszermúzeummá nőtte ki magát.

Ezen kívül már a 18. században Holko Mátyáshoz és a Kishonti Tudós Társasághoz is köthető egy kezdeményezés a múzeum létrehozására. 1882. szeptember 3-án ugyanebben az épületben, ahol most vagyunk, létrejött az első Gömör Megyei Művészeti és Régészeti Kiállítás. Az épület honvéd tüzérlaktanyaként működött, 1850-ben épült, Miks Ferenc tervei alapján. Akkor ez volt a város széle, és az épület kialakításán még ma is látni, hogy kaszárnyaként funkcionált.

Miről szólt ez a kiállítás?

Gömör megye történelmét, kultúráját, természeti és régészeti értékeit mutatta be. Régészeti leleteket, képzőművészeti alkotásokat, szobrokat, festményeket, régi iratokat okleveleket állítottak ki. Az egyes rendezett tanácsú városok is hozzájárultak ehhez a kiállításhoz: Jolsva, Rimaszombat, Rozsnyó, Nagyrőce, a környék nemesi családjai, az Okolicsányiak, a Radvánszkyk, a Bornemisszák.

Az Andrássyakat sem lehet kihagyni, tőlük nagyon sok tárgy érkezett Krasznahorkáról, de Osgyánból báró Luzsénszky Henrik is adományozott.

Ez a kiállítás időszakos volt, kb. 10–12 napig tartott. Olyan sikeres volt azonban, hogy még a kiállítás ideje alatt megalakult a Múzeum Egylet, ami később az intézmény fenntartójává vált. A kiállítás után a tárgyak visszakerültek az eredeti tulajdonosokhoz, de 563 tárgy megmaradt az Egylet tulajdonában. Ezekkel indult a múzeum.

Ezek mai napig a múzeum tulajdonában vannak?

Jelentős részük igen. Például a múzeum ajtajában belépéskor láthatjuk Izsó Miklós Petőfi-szobrát. Ez volt az első számú műtárgy, amely bekerült a gyűjteménybe, mégpedig a Petőfi-szoborbizottság jóvoltából Budapestről. Ennek a mintájára öntötték ki a rimaszombati Tompa téren lévő szobrot. A budapesti Március 15. téren egy felemelt kezű Petőfi-szobor látható, amely szintén Izsó egyik vázlatterve alapján készült.

Izsó Miklós Petőfi-szobra, az első kiállítási tárgy. Fotó – Napunk/Hegedűs Norbert

Tehát a múzeum már kezdettől fogva a helyi történelem és természet bemutatására helyezte a hangsúlyt?

Igen. A helyi alatt a történelmi Gömör megyét érjük, de ez ma már a kassai önkormányzat területébe is beleér.

Mikor megalakult a múzeum, választottak elnököt, pénztárost, igazgatót. A következő évben, 1883-ban pedig a múzeumot hivatalosan is bejegyezték. Az alapító okirat jelenleg a hónap műtárgya, meg lehet tekinteni. Ekkor választotta meg a bizottság első igazgatónak Fábry Jánost, aki az intézmény egyik alapítója és egyszemélyes mindenese volt. Tudni kell, hogy ő maga igazgatta, gyűjtötte, szerezte be a tárgyakat, vezette a róluk szóló nyilvántartást.

Hogyan bővült az évek során a múzeum gyűjteménye?

Az Egyesült Protestáns Gimnáziumon belül volt egy nagyon gazdag természetrajzi gyűjtemény, amely később idekerült. Ezen kívül iparművészeti osztály alakult, valamint „régiségek“ osztálya, illetve gazdasági és művészeti részleg.

Nagyon különleges helyet foglalt el az ún. Tompa-emlékszoba. Ez nemcsak Tompa Mihállyal kapcsolatos emléktárgyakat gyűjtött – Tompa Mihály hagyatéka egyébként itt található az állandó kiállításban –, hanem mindent, ami az 1848–49-es szabadságharccal összefüggött. Pont ennek köszönhetően jelenleg nagyon gazdag gyűjteményünk van a ’48–49-es tágyakból, legyen szó honvédegyenruhákról, nyergekről, kitűzőkről, korabeli dokumentumokról.

Pop-up kiállítás a múzeum udvarán. Fotó – Napunk/Hegedűs Norbert

Hogyan ünnepli a múzeum az alapítás 140. évfordulóját?

Több érdekes momentuma is van az évfordulónak. Az egyik az, hogy sikerült kiadnunk egy nullás euróbankjegyet, amelyen a múzeum 1910-es épülete és egy jellegzetes helyi gömöri fazekastermék látható, hullámos díszítéssel.

Az épület képe egyértelmű választásnak tűnik, de az edény miért került a bankjegyre?

Mert Gömör megye a fazekasságáról volt ismert a korabeli Magyarországon, ezzel kereskedtek a helyiek, és ez a hullámos díszítés csak Gömörre volt jellemző.

Az évfordulóval kapcsolatos másik rendhagyó esemény az épület előtt látható pop-up kiállítás, amely a múzeum történetét és a gyűjtemények kialakulásának történetét mutatja be. Jelenleg ugye teljesen másképp kategorizáljuk az egyes osztályokat, vagy már nincs Tompa-szoba például. Nincs iparművészeti osztályunk, csak képzőművészeti osztályunk. Az egyes gyűjtemények és a legértékesebb kiállítási tárgyak láthatók ezen a kétnyelvű kiállításon.

Harmadszor pedig, az évforduló alkalmából szerettük volna bemutatni, hogyan működik a múzeumi gyűjtőmunka. Hogyan kerül be egy tárgy az intézménybe ajándékozás, vétel vagy lelet útján. Ezért két benti teremben olyan tárgyakat állítottunk ki, melyek az utóbbi tíz évben kerültek be az intézménybe, illetve bemutatjuk azt is, hogyan katalogizáljuk ezeket, és hogyan vannak elhelyezve a raktárakban.

Emellett olyan tárgyakat is kiválasztottunk, melyek régen nagyon rossz állapotban voltak, és az utóbbi években restaurálták őket. Ilyen például ez a Ferenc Józsefet ábrázoló festmény.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gömör

Rimaszombat

Történelem

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Az angol válogatott vasárnap este 3:0-ra legyőzte Szenegál együttesét a katari labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében.

Hétfőn 10:30-tól ülésezik a Heger-kabinet, közölte a kormány. A programot egyelőre nem tették közzé, a tárgyalás után sajtótájékoztató várható.

Az USA ellenezni fogja az izraeli telepek bővítését és újak létrehozását a megszállt Ciszjordániában, közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Al alakuló új izraeli koalícióban vannak olyan politikusok, akik támogatják további területek annektálásának gondolatát (afp).

Eddig már több mint 44 ezren vették fel a koronavírus omikron variánsa ellen kifejlesztett védőoltást Szlovákiában. A vakcina csak ún. emlékeztető oltásként vehető fel, legkevesebb 3 hónappal azt követően, hogy a kérvényező átesett a fertőzésen vagy megkapta legutóbbi Covid-19 elleni védőoltását. (nczi)