Napunk

Az Európai Parlament szerint Magyarország már nem teljesen demokrácia, de mit jelent ez a gyakorlatban?

Orbán Viktor a május végi EU-csúcson, ahol sikerült elérnie az olajembargó alóli kivételt. Fotó – TASR/AP
Orbán Viktor a május végi EU-csúcson, ahol sikerült elérnie az olajembargó alóli kivételt. Fotó – TASR/AP

Az Európai Parlament kemény, de következmények nélküli határozata után egy sokkal fontosabb döntésre vár Budapest.

Csak azért nem nevetünk rajta, mert már unjuk – jelentette ki pénteken Orbán Viktor Belgrádban az Európai Parlament (EP) csütörtöki határozatáról, amely kimondta, hogy Magyarország már nem tekinthető teljes értékű demokráciának.

Bár Orbán kijelentése magabiztosnak tűnhet, és igaz, hogy az EP határozata közvetlenül nem veszélyezteti az uniós pénzek Magyarországra való megérkezését, a magyar miniszterelnöknek mégis lehet oka aggodalomra a Brüsszellel vívott küzdelme kimenetelét illetően.

Az EP jelentésében egyébként nem szerepel ezekkel a szavakkal az, hogy Magyarország nem demokrácia, de lényegében tényleg ezt mondja ki a szöveg, konkrétan ebben a részben:

(az EP) „mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megbomlásához Magyarországon, és az országot a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé tette”.

Mi ez a jelentés?

A jelentést egy francia zöldpárti képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield készítette, és a 2018-as Sargentini-féle jelentés felturbózott változatának tekinthető. A Sargentini-jelentés miatt indult meg a sokat emlegetett eljárás Magyarország ellen a 7-es cikk alapján, aminek a vége Budapest szavazati jogának a felfüggesztése lehet.

Ez viszont egy nagyon körülményes eljárás, ráadásul a szavazati jog megvonását még Orbánék kritikusai közül is sokan túl drasztikus büntetésnek tekintik a rebellis tagállammal szemben. Többek között ezért találták ki a jogállamisági mechanizmus néven ismert új eljárást, amely már komolyabb fenyegetést jelent az orbáni rezsim számára.

A most elfogadott jelentés nagyon keményen fogalmaz, és ezért nagy visszhangot keltett az elfogadása. Az EP összesen 705 képviselője közül 433-an támogatták, 123-an szavaztak ellene és 28-an tartózkodtak.

Hogyan szavaztak a szlovákiai EP-képviselők

Támogatták:

  • Vladimír Bilčík (Spolu)
  • Martin Hojsík (PS)
  • Peter Pollák (OĽaNO)
  • Michal Šimečka (PS)
  • Ivan Štefanec (KDH)
  • Michal Wiezik (PS)

Tartózkodtak:

  • Monika Beňová (Smer)
  • Eugen Jurzyca (SaS)

Ellene szavaztak:

  • Miroslav Radačovský (Slovenský Patriot)
  • Milan Uhrík (Republika)

Nem szavaztak:

  • Miroslav Číž (Smer)
  • Lucia Ďuriš Nicholsonová (független – korábban SaS)
  • Robert Hajšel (független – korábban Smer)
  • Miriam Lexmann (KDH)

Kritikus jelentések rendszeresen születnek tagállamokról – Szlovákia esetében is született egy ilyen a Kuciak-gyilkosság után. Ahogy Arató László, az EUrológus brüsszeli tudósítója a Napunknak elmondta, ez a jelentés most annyiban más, hogy ennyire átfogó dokumentum még nem született egy tagállamról sem, olyan pedig végképp nem, amelyben kimondták volna egy tagállamról, hogy nem teljes értékű demokrácia.

Habár a jelentés elfogadása nem javítja Magyarország nemzetközi megítélését, konkrét jogkövetkezményei nincsenek.

Az EP határozata sem a tagállamokat, sem az Európai Bizottságot nem kötelezi semmire, egy tisztán politikai deklarációról van szó. Nincs konkrét hatása sem a jogállamisági eljárásra, sem a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tárgyalásokra. Ami elmondható róla, hogy politikai nyomásgyakorlásnak tekinthető, a gyakorlatban viszont azonnali következményei nem lesznek.

„Elképzelhető, hogy ha Ursula von der Leyen még egy cikluson keresztül a Bizottság elnöke maradna, az EP zsarolhatja azzal, hogy csak akkor támogatunk, ha a magyarokkal szemben hozol ilyen vagy olyan döntést. Ezek viszont nem hivatalosan lekövethető folyamatok” – mondta erről a Napunknak Arató László.

Az Európai Parlament. Fotó – TASR/AP

Megvonják az uniós pénzeket Orbánéktól?

A napokban több információ is napvilágot látott arról, hogy az EP-jelentés nyomásgyakorlás lehet az Európai Bizottságra az uniós pénzek Magyarországtól való megvonásának ügyében is. A Népszava brüsszeli forrásokra támaszkodva azt írta, vasárnap dönthet a Bizottság a jogállamisági eljárás folytatásáról, és pénzügyi szankciót javasolhatnak, mivel a magyar kormány válaszai a korrupcióval kapcsolatos uniós aggodalmakra nem kielégítőek.

A Reuters még szeptember 14-én konkrét számokról is említést tett: eszerint 15 milliárd eurót, a 2021–2027-es ciklusban a felzárkóztatási alapokból kifizetésre szánt összeg 70 százalékát is elvehetik Budapesttől.

Navracsics Tibor uniós ügyekért felelős miniszter a Financial Timesnak azt nyilatkozta, Magyarország újabb engedményekre kész az unióval szemben az egyezség érdekében.

Miről dönt a Bizottság?

Ami biztos, hogy szeptember 21-én lejár az Európai Bizottság határideje, ameddig állást kell foglalniuk a jogállamisági eljárásban. Maga ez a folyamat az uniós pénzek felhasználásának az átláthatóságával függ össze, vagyis nem konkrétan a Helyreállítási Alapról vagy a hétéves költségvetésről döntenek.

A kérdés jelenleg az,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Parlament

Európai Unió

Magyarország

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak