Egy új felmérés felfedte a szlováknyelv-oktatás számos hiányosságát
Néhány éven belül elfogyhatnak a szlovák szakos pedagógusok a magyar alapiskolákból – egyebek mellett ennek reális veszélyére is rávilágított egy felmérés, mely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének égisze alatt készült. Az adatok alapján a pedagógusok nagy része még mindig frontálisan, nem pedig kommunikációalapúan közelít a szlováknyelv-oktatáshoz.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
2021-ben a koronavírus-járvány idején – mivel nem szervezhették meg a hagyományosnak számító nyári egyetemet – szakmai műhely alakult a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezésében (SZMPSZ), mely a szlovák nyelv és a szlovák irodalom oktatásával foglalkozott.
Az akkor még öt főből álló csapat a szlováknyelv-oktatás aktuális problémáiról egyeztetett, elsősorban az alapiskolai nyelvoktatásra fókuszáltak. Hamar Mónika, a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola és Óvoda igazgatója, a szakmai műhely vezetője szerint a kötelező óvodalátogatás miatt, illetve mivel az állami oktatási programnak része a szlováknyelv-oktatás a magyar óvodákban, foglalkozni kellene a legkisebbeket érintő kérdésekkel is.
„Azt nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az óvodai szlováknyelv-oktatás, ezzel kapcsolatban nincsenek felmérések” – jegyezte meg Hamar Mónika azzal, hogy idén augusztusban már az alapiskola végzőseinek teszteléséről, a hallás utáni szövegértésről, illetve a felvételikkel kapcsolatos kérdésekről is egyeztetett a tíz főre bővült csapat.
Cikkünkből kiderül:
- milyen körülmények között és hány pedagógus bevonásával készült felmérés a szlovák nyelv oktatása kapcsán a magyar iskolákban,
- a válaszadók közül mely korosztályba sorolható a legtöbb szlovák szakos pedagógus, illetve mennyien szereztek szlovák szakos tanári diplomát a komáromi Selye János Egyetemen az utóbbi két évben,
- kizárólag a pedagógus döntése, mennyi szlovák vers és irodalmi szöveg memorizálását követeli meg a diákoktól, a követelményrendszer ugyanis ilyet nem vár el.
Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke elmondta, meghívásos alapon alakult meg a szakmai műhely. A szövetség kérésére is készült a felmérés, hogy elrugaszkodási pont legyen a szakmai segítségnyújtáshoz.
„Az elsődleges cél az volt, hogy felmérjük a problémákat, mert a szlovák nyelv és szlovák irodalom oktatása fontos és érzékeny téma. A jelenlegi koncepció szerint a szlovák nyelvet az idegen nyelv módszereinek alkalmazásával oktatjuk, de nem idegen nyelvként” – figyelmeztet Hamar Mónika leszögezve, hogy a módszerek, a technikák és a formák alkalmazását illetően a pedagógusok szabad kezet kapnak.
Felmérés a magyar iskolákban
2021-ben döntés született arról, hogy kérdőív segítségével felmérést készítenek a szlovák nyelv és szlovák irodalom oktatását illetően. Ez tavaly novemberben elektronikus formában megvalósult. Valamennyi magyar, illetve kétnyelvű iskola vezetőjéhez és a szakos tanárokhoz is eljuttatták a kérdőívet, melynek egyik részében arra voltak kíváncsiak, milyen technikai lehetőségeik, felszereltségük van az iskoláknak, valamint szakos tanárok oktatják-e a szlovák nyelvet. A kérdőív másik része arra vonatkozott, milyen eszközöket és formákat használnak az oktatás során, és mire lenne szükségük a gyakorló tanároknak.
A felmérés körülményei
A Szlovákiában működő 214 magyar tanítási nyelvű alapiskola közül 87 kisiskola, 127 pedig teljes szervezettségű alapiskola. Vagyis a magyar iskolák 2/3-a alsó tagozatos iskola, melyek közül nem egy 2-10 gyermekkel működik. 25 vegyes intézmény, vagyis közös igazgatású iskola van, ezek közül 12 kisiskola, 13 pedig teljes szervezettségű. A felmérésbe 101 iskolaigazgató kapcsolódott be, 21 városi, 80 falusi iskola vezetője, 64 teljes szervezettségű, 34 pedig alsó tagozatos iskola. Bár a felmérésbe a magyar iskoláknak kevesebb, mint a fele kapcsolódott be, az eredmények rávilágítanak néhány fontos problémára.
A tanárhiány kapcsán nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy nincs hiány szakos pedagógusokból, mert bár 62 igazgató válasza alapján szakos tanár oktatja a szlovákot az iskolájában, 15 intézményben nem szakképesített pedagógus tartja az órát, viszont 24 igazgató nem válaszolt a szakképesített oktatásra vonatkozó kérdésre.
Általában van eredeti szlovák irodalom a magyar iskolákban, váltóosztályok és nyelvi szaktantermek is segítik a nyelv elsajátítását. Az iskolák nagy többsége fel van szerelve interaktív táblákkal, laptopokkal, vetítőgépekkel, CD-lejátszókkal, hangfalakkal, kerámiatáblákkal, táblagépekkel és az internetelérés sem gond.
Standard követelményrendszer
Hamar Mónika leszögezi, bár a közbeszédben sokan bírálják a szlováknyelv-oktatás követelményrendszerét, az állami oktatási programok követelményrendszerével kapcsolatban nem kaptak olyan visszajelzést az iskolák és a pedagógusok részéről, hogy az tartalmilag ne lenne megfelelő.
„Minden állami programot véleményeznek a magyar szakemberek, gyakorló pedagógusok. Eddig a szakmai műhely sem jelölt meg problémás részt a követelményrendszert vagy a tartalmi tanagyagot illetően. Hozzáteszem, a kommunikációs témák is az európai követelményrendszerből indulnak ki. Ugyanazokkal a témakörökkel foglalkoznak a szlovák, a német és az angol órákon. Például a szabadidő és a hobbi, a kultúra és egyéb témakörökkel” – magyarázza Hamar Mónika.
Hátráltató tényezők
A felmérés alapján a pedagógusok a szlováknyelv-oktatás hátráltató tényezői közé sorolták a nem megfelelő szülői támogató hátteret, a közeget és a nyelvi korlátokat. Nem mindegy, milyen alapkészségük van a tanulóknak magyar nyelvből, nem teljesíthet jól szlovákból az a tanuló, akinek a magyarral is gondja van. A kérdőívek kitöltésekor a taneszközök és módszertani segédeszközök hiányát is megjelölték a pedagógusok, ezeket azóta pótolták. Készülnek továbbá digitális segédeszközök is.
Hamar Mónika hozzátette, a tárca támogatja a tankönyvek és a munkafüzetek megvásárlását, de az iskoláknak egyéb forrásokat is be kell vetniük a beszerzésükhöz, mert bár a magyar iskolák magasabb összeget kapnak erre a célra, a pénz még így sem elegendő.
Elöregednek a tanárok
A kérdőív tanároknak szánt részét 358 pedagógus töltötte ki, azt viszont nem tudni, mennyi a szlovák nyelv és szlovák irodalom szakos pedagógusok száma a magyar iskolákban. Ilyen felmérés nem érhető el.
Az életkor szerinti összetétel az egyik legérdekesebb mutató. A válaszadók közül 11 pedagógus 61 év fölötti, 93 pedagógus 51 és 60 év közötti, 150 tanár, vagyis a válaszadók közel 50 százaléka a 41–50 évesek kategóriájába sorolható be. „A 21–30 év közötti pedagógusok száma mindössze 19, ennek jóval magasabbnak kellene lennie” – mondja Hamar Mónika azzal, hogy pár éven belül komoly probléma lehet a szakképzett szlovák szakos pedagógusok hiánya.
A felmérés eredményeinek augusztusi kiértékelésekor téma volt a szlovák szakos végzősök száma is. Hamar Mónika információi szerint 2021-ben mindössze 3 szlovák szakos pedagógus végzett a Selye János Egyetemen, idén, 2022-ben pedig egyetlen olyan végzős sem diplomázott, aki magyar iskolában taníthatna szlovákot.
A nyitrai végzősök számáról egyelőre nincs konkrét adatuk. Hamar Mónika megjegyezte azt is, hogy több szakon hasonló lehet a helyzet, mivel évek óta hiány van informatika, matematika és fizika szakos pedagógusokból.
A többség frontálisan oktat
Lekérdezték azt is, milyen munkaformákat alkalmaznak a leggyakrabban a szlováknyelv-oktatás során, a pedagógusok 82 százaléka frontális módszerrel tanít. „Ettől el kellene mozdulni, mert a frontális nem az idegen nyelv oktatásának a legjobb módszere, a kommunikáció alapú oktatásra kell törekedni. Erősíteni kellene az egyéni, a páros és a csoportmunkát, melyeket jóval kisebb mértékben alkalmaznak a kollégák” – szögezi le Hamar Mónika.
Ugyanakkor érzik a gyakorló pedagógusok, hogy fejlődniük kellene, mert a válaszok alapján örülnének a kommunikációs készségekkel, az idegennyelv-oktatás módszereivel, az élménypedagógiával, az értő olvasással, a hallásértéssel, a kooperatív és a projektoktatás módszereivel kapcsolatos képzéseknek. A kollégák zöme képezné magát, viszont 42 válaszadó nem akar fejlődni, miközben már idén törvényből kifolyólag kötelező az évi 22 órás továbbképzés.
