Napunk

Az Oroszország elleni stratégia működik, folytatni kell

Fotó - Twitter Illiu Ponomarenka
Fotó – Twitter Illiu Ponomarenka

Az ukrán fegyveres erők sikeres ellentámadása mára megváltoztatta a stratégiai egyensúlyt a harctéren. Európa és partnerei továbbra is támogatják Ukrajnát, és fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, ezért a Kreml vesztes csatát vív.

A szerző az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
és az Európai Bizottság „erősebb Európáért a világban” területéért felelős alelnöke

Oroszország Ukrajna elleni háborúja új szakaszba lépett. Az ukrán hadsereg látványosan előrenyomul, számos várost és falvat felszabadítva, az orosz erőket pedig visszavonulásra kényszeríti. Azt még nem tudni, hogy meddig jut el az ukrán ellentámadás, de az már most világos, hogy változóban vannak a helyszíni stratégiai erőviszonyok.

Eközben az Európai Unió teljes erőbedobással mozgósította erőforrásait az energiaválság leküzdésére. Bőven a november elsejei céldátum előtt a gáztárolók 80%-os töltöttségét értük el, és megegyeztünk a téli gázfogyasztás csökkentésére vonatkozó konkrét célértékekről. Az árnövekedés miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók és vállalkozások megsegítésére olyan javaslatokat terjesztünk elő, mint a többletnyereséget elért energiacégekre kivetett rendkívüli adó bevezetése.

Ezenkívül a G7-ekkel és más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel tárgyalunk az orosz olajexportra vonatkozó ársapka bevezetéséről. Továbbá segítünk a globális dél részét képező partnereinknek, hogy pótolni tudják azt a kiesést, amit Oroszország brutális agressziója és az energia és az élelem fegyverként való használata okoz.

Röviden: az átfogó stratégia működik. Ukrajnát továbbra is támogatnunk kell, Oroszországra szankciókkal kell nyomást gyakorolni, a nemzetközi partnereinket pedig a szolidaritás szellemében kell segítenünk.

Azok álláspontja, akik megkérdőjelezik, hogy működnek-e a szankciók, egyre védhetetlenebb. A szankcióknak kettős funkciójuk van: üzenetértékkel és kényszerítő erővel bírnak. Az üzenet egy állam magatartásával szembeni kifejezés, ami ebben az esetben a nemzetközi jog megsértését, és a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra ellen elkövetett indokolatlan támadásokat jelenti. Bár nem állunk háborúban Oroszországgal, a kényszerítés célja kettős: Oroszország változtasson magatartásán, másrészt felszámolni az agresszióhoz szükséges gazdasági és technológiai eszközöket.

Az Európai Unió egyértelmű döntést hozott arról, hogy véget vet az orosz energiától való függőségnek. A Kreml megszegte a szerződéséket azzal, hogy drasztikusan csökkentette a gázexportot, és ezzel felforgatta a piacokat. Az ilyen zsarolásra való képesség orosz erősségnek tűnhet, de hosszú távon ez egy vesztes stratégia. Téves az a közhiedelem, hogy Oroszország könnyen talál tartós helyettesítő piacot az európai helyett, mivel a gázexport infrastruktúrájának (csővezeték és LNG-terminálok) jelentős része Európába irányul. A gázszállítás átirányítása olyan országokba, mint Kína, évekig tart és több milliárd dollárba kerül.

Ugyanakkor igaz az, hogy Oroszország hasznot húzott a közelmúltbeli gázáremelésekből.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Szankciók

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak