Napunk

Az orbáni Magyarország és a bevándorlók nélküli ország a példaképük. Egy neonáci gyökerű párt fogja vezetni Svédországot?

A szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt vezetője, Jimmie Åkesson a párt történelmi sikerének örül. A választásokon első alkalommal szerezte meg a második legtöbb szavazatot. Fotó – TASR/AP
A szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt vezetője, Jimmie Åkesson a párt történelmi sikerének örül. A választásokon első alkalommal szerezte meg a második legtöbb szavazatot. Fotó – TASR/AP

A választáson a Svéd Demokraták álomba illő eredménnyel a második legtöbb szavazatot szerezték, de valószínűleg kormányon kívül kívánnak majd maradni, véli a szlovák politológus.

„Amennyiben szerdán a Svéd Demokraták győznek, világossá válik, hogy sok svédnek nem okoz gondot, hogy olyan rasszista pártra szavazzon, amely a svédeket nevük és bőrük színe alapján is megkülönbözteti. Előfordul, hogy engem, aki Svédországban nőtt fel és itt él, szintén megtámadnak. Ilyen abszurditást eddig csak a szkinhedeknél tapasztaltam” – adott hangot aggodalmának Hynek Pallas, a cseh bevándorlók családjából származó svéd újságíró.

A hagyományosan szociáldemokrata Svédország a hétvégén zajló választások során az egyik legnagyobb fordulatot élte át. A győztes Svéd Szociáldemokrata Párt mögött másodikként a szélsőjobb Svéd Demokraták végeztek.

A választási eredmények egyelőre szorosnak bizonyulnak, az úgynevezett jobboldali blokk, melynek a szélsőséges Svéd Demokraták is tagjai, egyelőre néhány tized százalékkal vezet a baloldali blokk ellenében.

A választás eredményeit ugyan csak szerdán, a külföldi szavazatok összeszámlálását követően hozzák nyilvánosságra, a politológusok szerint többé-kevésbé világos, hogy a választások a jobboldali blokk szoros győzelmével zárul majd, középmezőnyben a szélsőségesekkel, mivel a baloldali pártoknak, valamint a centristáknak nincs elegendő képviselőjük a kormányzati többség kialakításához.

Miként lehetséges, hogy egy neonáci mozgalmi háttérrel rendelkező párt nemcsak hogy a kormány koalíció része, hanem egy olyan országban, mint Svédország, a második legtöbb szavazatot is kapja? Milyen út vezetett a politikába?

Szkinhed összejövetelekről a parlamentbe

A Svéd Demokraták pártja a nyolcvanas évek végén egy bevándorlásellenes nézeteket valló neonáci mozgalomból jött létre.

A párt a későbbiekben enyhített a bevándorlásellenes retorikáján, 2010-ben első alkalommal sikerült bejutnia a parlamentbe, ahol a szavazatok csaknem hat százalékával 20 széket szerzett. A visszafogttságuk azonban többek között azért sem tartott ki sokáig, mert az elmúlt két évtizedben Svédország a legmultikulturálisabb skandináv ország lett.

A svéd népesség több, mint egy harmada külföldön született vagy van legalább egy, Svédországon kívül született szülője, a svéd gyermekek 30 százalékának nem a svéd az anyanyelve.

A demokratikus pártok eleinte megállapodtak abban, hogy a szélsőségeseket figyelmen kívül hagyják, azonban a 2018-as választásokat követően a jobboldali pártok, közülük is főként a kereszténydemokraták párbeszédet kezdtek velük.

„A hagyományos jobboldali pártok úgy vélik, hogy képesek megfékezni a rasszizmusukat és antidemoratikus nézeteiket, azonban ez az egész olyan, mint amikor három nyúl és egy farkas együtt vacsorázik. Az orbáni Magyarország a példaképük, a pártjuk pedig hasonlók gyakorlatot alkalmaz. Saját, alternatív médiumokkal rendelkeznek, kommunikációjuk során az újságírókat és a közszolgálati intézményeket támadják” – mondja Hynek Pallas, újságíró.

Miként festenek a svéd választások előzetes eredményei?

Az eddigiekben a szoros kormányzati többséget a szociáldemokraták szerezték meg, őket a Zöld Párt, a Baloldali Párt és a Centrum Párt támogatta, így összesen 175 képviselőjük volt.

Az ellenzéki jobboldali blokknak csupán eggyel kevesebb képviselője volt, ezt a blokkot a Mérsékelt Párt, a Liberálisok, Kereszténydemokraták és a Svéd Demokraták alkották.

A szeptember 12-i eredmények szerint a hétvégi választás megint szoros versenyt hozott, a jobboldali blokk egyelőre 175 mandátummal vezet. (a parlament 379 fős – a szerk. megjegyzése)

Michal Smrek szlovák politológus szerint a Mérsékeltek, Kereszténydemokraták együttműködése, melyhez az elmúlt évben a Liberálisok is csatlakoztak, legitimálta a szélsőséges pártot, amely az emberek szemében már nem tűnik olyan szélsőségnek, mivel a demokratikus pártok már nem tekintik gondnak a velük folytatott párbeszédet.

„Ha az érdekük úgy kívánja, a Svéd Demokraták nagyon ügyesen képesek megszabadulni a szélsőséges címkétől. A jelenlegi választások előtt 200 neonáci szerepelt a jelöltlistájukon, később pedig a párt azt nyilatkozta, hogy fokozatosan megszabadult tőlük. A szexuális kisebbségek jogai ellen sem lépnek fel, mivel a svédek 98 százaléka támogatja ezeket a jogokat. Sőt, a programjukban az áll, hogy megvédik a szexuális kisebbségeket a bevándorlóktól” – nyilatkozta a Denník N-nek a Svédországban élő Michal Smrek politológus.

Ennek ellenére a párt továbbra is foglalkozik „a népesség védelmének” témájával a bevándorlók ellen, akik szerintük nem akarnak integrálódni, illetve asszimilálódni a svéd társadalomba. A kampány során a párt szóvivője kitett a Twitterre a városi tömegközlekedést ábrázoló fotót, ahová azt írta: „Üdvözöljük az egyirányú jeggyel visszafelé tartó vonaton. A következő megálló: Kabul!”

Éppen a hangsúlyosan rasszista motívum különbözteti meg a többi szélsőjobboldali populista párttól, melyek Skandináviában ugyancsak nagy népszerűségnek örvendnek.

„Norvégiának, Dániának és Finnországnak is vannak populista pártjai. Programjuk legfőbb témái közé tartoznak az alacsonyabb adók és az olcsóbb alkohol, politikájuk elsődlegesen nem a bevándorlásról szól. Az alapvető különbség a Svéd Demokraták és az említett skandináv jobboldali populista pártok között az, hogy ez a párt fasiszta és náci gyökerekkel rendelkezik, és a legfőbb programpontjuk a bevándorlás” – mondja az újságíró.

Mi hajtotta a szélsőségesek vitorlájába a szelet a hétvégi választásokon?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak