Milyen hibákat követünk el leggyakrabban gombaszedés közben? Ha rosszul érezzük magunkat, akár éjfélkor is keressük fel az orvost, tanácsolja a mikológus

A cikkből azt is megtudhatjuk:

• hány gyilkos galóca kell a halálos mérgezéshez, és mi a teendő, ha fennáll a mérgezés gyanúja;
• hogy történt, amikor a gombakiállítás szervezőit majdnem megmérgezte a gombagulyás;
• miért tudjuk jobban megemészteni a gombát, mint a nyugat-európaiak;
• milyen méreganyagokat képesek a gombák kivonni a talajból.

Szeptember elején kezdetét vette a gombaszezon, mire számíthatunk?

A gombák egész évben nőnek, nálunk a vargányaszezon a tanév végétől július végéig tart, ilyenkor több más ehető gomba is terem. A szezon második hulláma szeptemberben, illetve az őszi esőkkel veszi kezdetét, és egészen az első fagyokig tart. Természetesen ez csupán egy hozzávetőleges időpont, az időjárás függvényében a szezon akár teljesen máshogy is alakulhat.

Mennyire csapadékfüggő a gombaszezon, vagyis mennyire igaz az a mondás, miszerint „nő, mint eső után a gomba”. 

Igaz, de nem törvényszerű, hogy mindig így történjen. A gombák a napmelegített talajra hullót esőt kedvelik, illetve azt az időjárást, amikor nem tombolnak viharos szelek. Néha viszont előfordul, hogy a gombák a kedvező feltételek ellenére sem nőnek. A túlzott esőt sem szeretik, mert akkor a talajban egyáltalán nincs oxigén. A nagy kiterjedésű micéliumok szó szerint megfulladnak a föld alatt, ezért ilyenkor „nem teremnek”, alvó módba kapcsolnak, hogy túléljék ezt az időszakot.

A gombák tehát csupán egy hatalmas föld alatti szervezet reproduktív részei?

Sokan úgy képzelik, hogy a vargányának valamiféle apró gyökerei vannak a föld alatt, és ha nem óvatosan vesszük ki a földből, akkor ezek a gyökerek károsodnak, és többet semmi se nő majd a helyén. A micéliumot azonban inkább úgy kellene elképzelnünk, akár egy óriási, föld alatti fát. Egyetlen micélium több négyzetméter vagy akár egy hektár kiterjedésű is lehet. A termőtest, vagyis a gomba, amit leszedünk, olyan, mintha almát szakítanánk erről az óriási fáról. Ezért is nőnek a gombák többnyire „egy kupacon”. Azzal, hogy a vargányát kiszakítjuk a földből, a micéliumot egyáltalán nem károsítjuk.

Vagyis azáltal, ha az erdőben az összes gombát leszedem, mégsem pusztítom ki a gombákat azon a területen, mivel a micéliumnak ez nem árt?

Nem létezik tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az emberek végérvényesen „leszedtek” volna egy gombafajt. Úgy tűnik, hogy a gombaszedés inkább használ nekik. Egy szibériai hiedelem szerint, ha eltévedünk az erdőben, és hirtelen több különböző fajta gombára bukkanunk, ez azt jelenti, a közelben hamarosan emberi települést fogunk találni. Az őserdők érintetlen ökoszisztémái hatalmas micéliumokat rejtenek, ezek bitorolják az egész területet és a talajban lévő tápanyagokat, nem engedik, hogy ott másfajta gomba is nőjön. Az őserdőket ezért is nem jellemzi olyan nagymértékű faji sokszínűség.

Képesek a micéliumok egymás között kommunikálni? Hogyan küzdenek a területért?

Természetesen komoly kémiai háborúkat folytatnak. Az egyetlen farönkön zajló háborúkról is jelentős kutatások születtek. A gombák benépesítik a farönköt, kivonják belőle a cellulózt, lignint és egyéb anyagokat. A farönk egyik végén egy fajta, a másik végén pedig egy másik fajta gomba kezd nőni, ha találkoznak, erős toxinokat bocsátanak a talajba és a környezetükbe, hogy távol tartsák vagy éppen elpusztítsák a másik gombafajt. Néha úgy döntenek, hogy osztoznak a fán, együtt fognak élni és összenőnek.

El akarnak minket pusztítani a mérgező gombák, vagy csupán két gombafajt konfliktusának véletlen elszenvedői vagyunk?

A gombáknak nincs okuk, hogy elpusztítsák a hozzánk hasonló melegvérű gerinceseket, mert semmilyen módon se veszélyeztetjük őket. Nekik éppen az az érdekük, hogy egy vaddisznó megegye őket, az ürülékével pedig elszórja a gombaspórákat a környéken. A gombaméreg gyakran más gombák vagy baktériumok ellen irányul, ezért is lehetnek antibiotikumaink.

Mi köze ennek az antibiotikumokhoz?

A táplálékot illetően a gombák legfőbb vetélytársai éppen a baktériumok, mivel csak ez a két szervezet képes lebontani a cellulózt. Ezért is hoztak létre a gombák olyan anyagokat, vagyis antibiotikumokat, melyek képesek elpusztítani a baktériumokat. Ez nem értünk történt, hanem azért, hogy elpusztítsák a baktériumokat és megvédjék a tápanyagforrásaikat.

Laskagombát és csiperkét tudunk termeszteni. Vargányát miért nem?

A vargányát nem tudjuk rákényszeríteni arra, hogy lótrágyán hozzon létre termőtestet, mint a csiperke, vagy farönkön, mint a laskagomba. Ahhoz, hogy a vargánya erre képes legyen, a micéliumának szimbiózisban kell lennie a tölgy, bükk vagy egyéb fafajta gyökereivel, az ilyen mikorrhiza gombáknak egyelőre nem tudunk megfelelő környezetet szimulálni. Szarvasgombát se tudunk termeszteni. Ehhez egy franciaországi tölgyerdő és egy malac szükséges, amely elvezet a termőtestekhez. Ezért olyan drága ez a gomba.

Bizonyos gombafajok képesek lebontani a műanyagot vagy a kőolajat. Hogyan lehetséges ez?

Mivel a cellulóz a természetben előforduló legellenállóbb anyagok egyike, a gombák nagyon erős enzimekkel rendelkeznek, hogy lebonthassák őket. Ezeket az enzimeket nemcsak a műanyag, a kőolaj lebontására, hanem a mosóporgyártás során is felhasználják. Mivel a kőolaj szerves vegyület, az egyszerű késői laskagomba is képes lebontani, méghozzá oly módon, hogy a saját szervezetében található anyagokra változtatja. A termőtestét elméletileg nyugodtan el is fogyaszthatnánk. Természetesen, csak akkor, ha nem tartalmazott nehézfémeket, ezekkel ugyanis a laskagomba nem boldogul.

Milyen mértékben képesek lebontani a műanyagokat? 

Ahhoz, hogy a gomba képes legyen lebontani a műanyagot, először UV sugárzásnak kell kitenni, csak ezt követően képes például a laskagomba lebontani a műanyag kiskanalat vagy a kerti széket. A napfény is tartalmaz UV sugárzást, de az ilyen természetes lebomlás sokkal több időt vesz igénybe. Úgy gondolom, hogy a gombák idővel le fogják tudni bontani a műanyag hulladékunkat. Ettől még a műanyag szennyeződés továbbra is ökológiai katasztrófának számít. Nem engedhetjük meg, hogy évezredeket várjunk arra, amíg a gombák lebontják, ennyire becsülöm ugyanis azt az időt, amennyire normális körülmények között szükségük lenne rá.

A késői laskagomba képes megenni a műanyag kerti széket? 

Igen, a hullámkartonhoz hasonló anyagra alakítja át, amely aztán komposztálható. Ez azonban kereskedelmi szempontból egyelőre nem annyira érdekes, mivel a lebomlás nem történik elég gyorsan. De számos kutatás foglalkozik azzal, hogyan lehetne a folyamatot felgyorsítani.

Mindennapos jelenség, hogy gombákat használnak a környezet megtisztítására, vagy ez még csak kísérleti stádiumban van?

Jelenleg nagyon sok kutatás foglalkozik ezzel a témával, ezekről azonban kevés publikáció születik. Ez ugyanis kereskedelmi szempontból nagyon érdekes, és számos dolgot szabadalom véd. Többnyire már csak valamiféle preparátum formájában találkozunk velük. Sok hulladékfajta feldolgozását azonban most is gombák segítségével végzik.

Egészségügyi kockázatot jelent, ha olyan gombát fogyasztok, amely szennyezett környezetben termett?

Igen, például ha az ökológiai katasztrófák helyszínén termett. Vizsgáltuk például a Dubrava melletti zagytározót, amelyből arzén és antimon szivárgott a talajba. A barna gyűrűstinóru termőtesteiben nagyon magas antimonszintet mértünk. A gombáknak ez nem okoz gondot, egészen jól érzik magukat a zagytározók környékén, de nekünk ez nem tesz jót. Az sem feltétlenül jó ötlet, ha műtrágyázott kukoricaföldön vagy mezőn szedünk gombát, mert a gombák ezeket a kemikáliákat is bejuttathatják a termőtesteikbe.

Fogyasztóként meg tudom állapítani, hogy az adott gomba szennyezett-e?

Nem, sem az íze, sem más nem árulkodik róla. De ez azért nem olyan rettenetesen veszélyes. Annyi gombát senki se fogyaszt el. Azt szoktam mondani, hogy egy szál kolbász sokkal rákkeltőbb, mint az a gomba, amit a Slovnaft környékén szedünk. Az viszont tény, hogy nagyon magas lehet a nehézelem-tartalmuk. A csernobili katasztrófa óta tudjuk, hogy a gombák a radioaktivitást is képesek elnyelni.

A gombák számos anyagok képesek a talajból magukba szívni. Ez az egyik oka, amiért számos nyugat-európai országban szinte nem is szednek az erdőben gombát?

Nem hinném, hogy lenne összefüggés. Az angolszász és az északi nemzeteknél nincs hagyománya a gombaszedésnek. Egy norvég barátom mondta, hogy a gombákra használt kifejezés a norvégban szabad fordításban annyit tesz: „tehéneledel”, és a 19. században a norvég földműves inkább éhen halt volna, semhogy gombát egyen. A gombászás csak a huszadik században terjedt el náluk valamelyest, de akkor is inkább csak a jómódúbb emberek szórakozásaként. Finnországban több tonna vargánya hever az erdőben, amit senki se szed le, ugyanakkor a finnek szomszédai, az oroszok gombász nagyhatalomnak számítanak. A gombászásnak nálunk, Lengyelországban és Csehországban is nagy hagyománya van.

Ráadásul vizsgálatok kimutatták, hogy a népességünk bizonyos tagjainak szervezetében a kitint lebontani képes kitináz enzim található. Kitint tartalmaz a gombák sejtfala és az ízeltlábúak külső váza is. Akárcsak a cellulózt, rendes körülmények között az emberek ezt sem tudják megemészteni. De azokban a régiókban, ahol több ezer éve fogyasztanak gombát, ez az enzim egyesek szervezetében a mai napig megtalálható.

Évek óta végez a múzeumban szaktanácsadást, segít az embereknek eligazodni abban, hogy megehetik-e a leszedett gombákat. Évente körülbelül hány gombamérgezés történik?

Ez szezonfüggő. Halálos mérgezésből néhány, de az is előfordul, hogy egész évben egy se történik. Azonban ha az adott évben sok gyilkos galóca terem, ami a legmérgezőbb gombánk, akkor előfordulnak olyan egyszeri esetek, amikor egy egész család vagy baráti kör kap gombamérgezést. Nem csak halálos mérgezés létezik, az emberek sokféle gombát megesznek, és ilyenkor rosszulléttel vagy hányással kerülhetnek kórházba. Az ilyen jellegű mérgezések számáról nincs pontos adatunk, mert gyakran nem kerülnek nyilvántartásba. Évente több tucatról lehet szó. Nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek rettentően szeretik a gombákat, és azokat is elfogyasztják, amelyeket nem kellene.

Milyen hibákat vétünk leggyakrabban?