Egy komáromi iskolában megújították a szlováknyelv-oktatást: minden a pedagógus hozzáállásán múlik

A szlováknyelv-oktatás a magyar iskolákban minden évben, sőt, évente többször is beszédtéma lesz a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők és a diákok körében is. Van, aki a koncepciót és a követelményeket bírálja, mások a tankönyveket, és vannak olyanok is, akik a segédanyagokat hiányolják.

Az oktatási törvény értelmében szeptembertől kötelezően idegen nyelvként, pontosabban az idegen nyelv módszereivel kell oktatni a szlovákot a magyar iskolákban. Az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) módszertani lapokat dolgozott ki, ezeket minden magyar iskolába eljuttatták. Néhány pedagógus szerint ez kevés, és modern oktatási segédeszközöket, új tankönyveket, munkafüzeteket, illetve a pedagógusok képzésére vonatkozó változtatásokat sürgetnek.

A komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában már három éve stratégiát váltottak és a korábbi, jobbára frontális oktatást egy újfajta hozzáállással váltották fel. Játékosan és a kommunikációra fektetve a hangsúlyt oktatják a szlovákot úgy, hogy egy-egy órán több módszert és formát alkalmaznak.

Az iskola vezetésének és a pedagógusoknak is meggyőződése, hogy kizárólag a pedagóguson áll vagy bukik a jó szlováknyelv-oktatás. A tanár hozzáállásának, a jó értelemben vett fanatizmusának köszönhetően a jelenlegi keretek között is meg lehet szerettetni a gyerekekkel a tantárgyat, és jó eredményeket lehet elérni.

Stratégiát váltottak

Majer Péter igazgató azzal az eltökélt szándékkal „csalt” az iskolájába két szakembert, hogy „megreformálják” az iskolában a szlovák nyelvoktatást. „Ma már az iskolák általában fel vannak újítva és szerelve modern eszközökkel, jó tanárok tanítanak, én valami pluszt akartam. A jó szlovák oktatásnak köszönhetően a magyar szülő nem fogja szlovák iskolába adni a gyerekét. Száz éve tudjuk, hogy a kommunikáción múlik a nyelvoktatás. Évente 7-8 gyerek jön hozzánk szlovák óvodából, magyar szülők gyerekei, de amíg nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy a gyerek jól megtanulja a nyelvet, addig szlovák iskolába íratták ezeket a gyereket. Ők és más gyerekek is jönnek hozzánk azért, mert másképp tanítjuk a szlovákot” – mondta az igazgató.

„A gyerek mindent megérez. Ha egy olyan pedagógust kap a szlovák órára, aki lelkes, aki szereti a nyelvet, arra odafigyel és azzal együttműködik”- mondja Majer Péter hozzátéve, hogy az a pedagógus viszont, aki nem szereti a szakját, esetleg neki is gondja van a ragozással, az nem fogja lángra gyújtani a gyerekeket. Erre pedig nagy szükség van, mert a magyar gyerekek egy része még mindig fél a szlováktól. Az olyan tanítással viszont, mely jobbára a tankönyv „átvételében” és frontális oktatásban merül ki, nem lehet megszerettetni a tantárgyat.

Szabó Križan Andrea és Kováč Klaudia korábban a módszertani központban vezettek képzéseket, több mint húszéves szakmai gyakorlattal három évvel ezelőtt léptek át az Eötvös suliba. Ekkor álltak át arra, hogy játékos formában és a kommunikációra fektetve a hangsúlyt, számos módszert és szervezési formát alkalmazva tanítják a szlovákot.

Megszerettetni a nyelvet

Szabó Križan Andrea az alsó tagozaton tanít és koordinálja az órák szervezését. „Itt az az elsődleges célunk, hogy megszerettessük a szlovák nyelvet a gyerekekkel az első évtől kezdve. Tesszük ezt osztott órákon, játékos formában, a kommunikációra építve, az élménypedagógia bevonásával, nagyon sok segédeszközt alkalmazva, melyek egy részét mi, a pedagógusok készítjük, de a vezetés támogatásának köszönhetően az iskola is áldoz anyagiakat segédeszközökre. Két szaktantermet alakítottunk ki a kicsiknek” – részletezte Szabó Križan Andrea.

Az alsó tagozaton főleg a didaktikai játékokra, az élménypedagógia eszközeire támaszkodnak és nagyon sok kommunikációt építenek be az órákba. Már első osztálytól 90 százalékban csak szlovákul beszélnek az órákon. Szabó Križan Andrea kiemelte, igyekeznek lebontani a gyerekekben a gátat, hogy ne féljenek megszólalni még akkor sem, ha nem ragoznak helyesen.

A második osztályos kicsikkel már párbeszéd segítségével élethelyzeteket próbálnak ki, és a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon élvezik. A harmadik évfolyamban pedig próbálják beépíteni a kooperatív technikákat, a csoportos foglalkozást az órákba, fokozatosan a projekt módszert is alkalmazzák.

Szabó Križan Andrea szerint nagyon fontos lenne, hogy ezt a játékosságot a felső tagozaton is folytatni tudják.

Egy tanórán több módszer

Kováč Klaudia a felső tagozaton tanít és segíti a kollégák munkáját. Leszögezte, ha sikerélménye van a diáknak a felső tagozaton, akkor partner lesz a munkában, ezért itt is más didaktikai játékokkal, a korosztálynak és a tananyagnak megfelelő játékos feladatokkal színesítik az órákat. Úgy építik fel a 45 perces órákat, hogy több módszert alkalmaznak egy-egy tanórán belül.

„Meg kell mozgatni a gyerekeket, minden óra elején motiválni kell őket, először ráhangolódunk a szlovák órára, hiszen a tanórák nagy többségén magyar nyelven folyik az oktatás, váltakozik a frontális oktatás a páros és csoportos munkával. Főleg a felső tagozaton olyan kommunikációs helyzeteket szimulálunk, melyekkel a mindennapokban találkoznak, fixáljuk azokat a szavakat, melyeket minden nap alkalmaznak” – részletezte Kováč Klaudia azzal, hogy minden osztályt csoportokra osztanak.

Házon belül koordináltan dolgoznak

Annak érdekében, hogy minden diák fejlődhessen a saját szintjéhez képest, hogy mindenkinek legyen sikerélménye, kiemelt és vegyes csoportokat alakítanak ki. Előbbibe a szlovákul intenzívebben beszélő diákok kerülnek. „Más módszereket, feladatokat alkalmazunk a nagyobb szókinccsel bíró diákoknál, többet várunk el tőlük, számolunk velük a különböző versenyeken. Természetesen másképp dolgozunk a vegyes csoportokban” – magyarázza Kováč Klaudia hozzátéve, hogy így, nemcsak pár ügyes diák szerepel minden órán, hanem mindenki egyformán lehetőséget kap a fejlődésre.

A csoportok között átjárhatóság van, ha a diák feltornázza magát, akár már félévkor átkerülhet a kiemelt csoportba, ha viszont ellustult, a kevert csoportba kerül. A két tagozat szakos tanárai rendszeresen megbeszélik a tapasztalatokat, egyeztetnek a jó gyakorlatokról, a bevált módszerekről.

Majer Péter leszögezi, hogy ez hosszú távú folyamat, 5-8 évben gondolkodnak, a felső tagozat utolsó éveseinél nehezebb olyan eredményeket elérni, mint a kicsiknél, akikkel a kezdetektől ilyen formában tanítják a nyelvet. Tapasztalataik szerint az új megközelítésre 1-2 hónapon belül átállnak a diákok, a kollégákkal pedig csak csapatban lehet dolgozni, fontos, hogy az egész iskola támogassa ezt a stratégiát. „Nagyon törekszünk arra, hogy a diákjaink úgy kerüljenek a középiskolába, hogy ne féljenek megszólalni, minden közegben érvényesüljenek, legyen gyakorlati tudásuk és ne érezzék magukat kevesebbnek egy szlovák környezetben” – nyomatékosította Kováč Klaudia.

A tankönyv nem Biblia!

Az Eötvös suli szakemberei is elismerik, nehezebb dolguk van