Orosz Csaba somorjai polgármester: Belenyúltak a két gimnázium életébe, ebből még lehet feszültség

Orosz Csaba négy éve magabiztosan nyerte meg a polgármester-választást Somorján az MKP színeiben, most a Szövetség jelöltjeként egy független és egy, a Magyar Fórum és szlovák jobboldali pártok által támogatott jelölttel csap össze.

Bár nagyobb botrányok nem rázták meg Somorját az elmúlt években, az új szlovák alapiskola, a kitelepítettek emlékművének az avatása Kövér László magyar házelnök részvételével vagy épp Bugár Béla és az MKP-sok konfliktusa országos figyelmet keltett.

Interjúnkban Orosz Csabát egyebek mellett arról is kérdeztük,

• hogyan vészelheti át Somorja az energiaárak növekedését,
• hogyan változtatta meg a várost az R7-es gyorsforgalmi út megépülése,
• miért nem sikerült feszültség nélkül rendezni a szlovák alapiskola ügyét,
• jó ötlet volt-e szlovák résztvevők nélkül emlékezni a kitelepítésekre.

Az önkormányzati választások előtti somorjai erőviszonyokat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Felkészült Somorja a télre, amely most elég nehéznek ígérkezik?

Amennyire tudtuk, már az év elején ehhez igazítottuk a költségvetést. Az utóbbi években különböző okok miatt év elején fogadtuk el a költségvetést – vagy a Covid miatt, vagy mert a legpontosabban akartuk beállítani. Ha adómódosítás van, az önkormányzat köteles decemberben elfogadni a költségvetést, de nálunk az adók maradtak. Február elején volt az első idei képviselő-testületi ülés, amikor már várható volt, hogy lesznek emelések, és ezt már akkor beállítottuk.

Ez természetesen nem elég, de a város elég jól gazdálkodik ahhoz, hogy például az iskolaügy ezt nem fogja idén megérezni. Ha kell, átcsoportosítunk, kevesebb beruházás lesz. Jelenleg úgy gondolom, hogy kibírjuk, de azt persze nem tudom, mit hoz a jövő. Egyelőre viszont nem kell számolni a közvilágítás kikapcsolásával vagy azzal, hogy az iskolák fűtését korlátozni kellene.

Sok település önkormányzata panaszkodik, hogy a kormány családtámogatási csomagja is nagy terhet ró rájuk. Somorja hogy áll ezen a téren?

A legaktuálisabb a köztisztviselők 500 eurós támogatása. Tegnap vettük át a költségvetés módosítását, amit szeptember végén fogunk elfogadni. Az pedagógusokra megkapjuk a pénzt, de a saját hatáskörében működő intézmények alkalmazottainak támogatása plusz 300 ezer euróba fog kerülni a városnak. Ezt elő kell teremteni, át kell csoportosítani valahonnan. Ezek a döntések a nagypolitikában talán népszerűek, de az önkormányzatokat két vállra tudják fektetni. Főleg év végén, mert év elején mindig jobb a helyzet, lehet tervezni.

Olvassa el

Habovčík Marián: „Mivel a pénzügyminiszter látta, hogy a települések megspóroltak némi pénzt, úgy döntött, velünk finanszíroztatja az ötleteit”

Nem kell bezárni városi létesítményeket vagy korlátozni a működésüket?

Ilyesmiről még semmiképp nincs szó jelenleg.

A somorjai adóhivatal bezárása ellen petíció indult, mi a helyzet ezzel az üggyel?

Az alkalmazottak előbb tudták meg a hírt, mint ahogy hivatalosan hozzám eljutott. Napokon belül jött egy meghívás a nagyszombati adóhivatalba. Megjelent ott a koordinációs iroda vezetése, és elmondták, hogy már 2016-tól próbálják csökkenteni az adminisztrációt, mert ilyen kis hivatalokra már az elektronikus ügyintézés miatt nincs szükség.

Én kifejtettem, hogy a szociális vagy az egészségügyi biztosítók inkább bővítenek, hogy az ügyfeleik komfortját növeljék. Azért indítottunk petíciót, mert itt nemcsak Somorjáról, hanem az egész felső-csallóközi régióról van szó, és többre van szükség, mint egy iktatóra. Pesszimista vagyok viszont a tekintetben, hogy figyelembe fogják-e venni a petíciót.

A tárgyalások tehát nem vezettek eredményre.

Azt mondták, a döntés már megszületett, a folyamat visszafordíthatatlan. Mi azért elindítottuk a petíciót, és ha beidéznek, szívesen folytatjuk a tárgyalásokat.

Két éve érte el Somorját az R7-es gyorsforgalmi út. Milyen változásokat hozott a város életében?

Ezt több irányból is meg lehet közelíteni. Somorja eddig is nagyon lukratív volt Pozsony közelsége miatt. Óriási igény volt a területfejlesztési terv bővítésére. Mi ezt, amennyire tudjuk, próbáljuk megtartani. Tavaly volt egy változtatás, amit másfél éves munka előzött meg. Tudatosan nem nyitottunk új területeket. Somorja vezetése azt a gondolkodást képviseli, hogy maradjon meg a mostani kisvárosi hangulat. El lehet menni egy másik irányba is, lásd a környező falvakból épült városokat.

Az ipar itt is fejlődik, van egy ipari parkunk, amely olasz cégeknek köszönhetően alakult. Ott is vannak bővítések, ami egyértelműen az R7-esnek köszönhető. Az emberek könnyebben eljutnak Pozsonyba – ami korábban másfél-két órába telt, most húsz perc. A komfort tehát óriásit nőtt. A 63-as út ennek ellenére továbbra is leterhelt, nem mindenki választja az R7-est.

Ahogy említette, Somorja korábban is lukratív volt, de most még inkább az lett. Az ingatlanárak pozsonyi szemmel nézve is drasztikusak. Hogyan tudnak itt maradni a helyiek, akik lakást vennének? Tud ebben segíteni a város?

Mindenki azt szeretné, ha a gyerekei itt maradnának. Az árak viszont tényleg olyan magasak, hogy sokan úgy döntenek, Dunaszerdahely irányába veszik az útjukat – Nagyszarva, Tárnok, Keszölcés felé. A telek árán tudnak így spórolni. Gondolkodtunk, hogyan részesítsük előnyben a somorjai lakosokat, de ez nem egyszerű, mert a diszkriminációt meg kell előzni. Magánszemélyek annak adják el az ingatlanukat, akinek akarják, a városnak pedig évek óta nincs eladó telke. A lakások terén ugyanez a helyzet. Bérlakások nagy számban vannak a város tulajdonában – ez egyrészt túl sok, másrészt túl kevés.

Ezt hogy érti?

Egyrészt nagy igény van ezekre a lakásokra, hiszen a bérleti díjuk alacsonyabb a piaci árnál. A városnak, ahogy más városoknak is, viszont hatalmas problémái vannak azzal, hogy nőnek a kintlévőségek, és nehéz a behajtásuk. A lakások leélése is nagy probléma.

Ezeknek a lakásoknak a lakóit különösen érzékenyen érintik az energiaárak emelései is.

Igen, viszont ez a városnak is nehéz, mert a költségeket először a város fizeti ki, utólag rójuk ki a lakosokra. Ez a folyamat ki fog hatni a város tulajdonában lévő, nem lakásként fenntartott ingatlanokra is.

Megnyitották az új szlovák alapiskola két osztályát Somorján. Milyenek a visszhangjai a városban ennek az eseménynek?

Bár ez a téma lerágott csontnak tűnik, sajnos nem az. Egyre jobban beigazolódik, amit az elejétől fogva magyaráztunk. A miniszter úr és az a csoport, amelyik arról beszélt, milyen fontos ennek az iskolának a megnyitása, azt emlegette, hogy azoknak a falvaknak az igényeit szolgálná ki, ahol nincs szlovák iskola – Bacsfa, Nagyszarva, Tárnok, Macháza, Keszölcés. Meg vagyok győződve arról, hogy nem igaz, amit állítottak, hogy milyen nagy szükség volt arra, hogy osztályt nyissanak. Csak azért is megnyitották ezt a két osztályt, törvénymódosítás útján.

Ki merem mondani, hogy az 5. osztály 25-ös létszámából 13-at a meglévő somorjai szlovák alapiskolából hoztak át. Tudtommal a maradék gyerekek közül sem mindenki az említett falvakból van. Szó volt arról, hogy a két szlovák iskola között ne legyen rivalizálás, mert az nem jó egy városon belül. Már most megtört ez az ígéret, hiszen beírt diákokat vittek át. Ez akár oda is vezethet, hogy tanárokat kell elbocsátani a Bél Mátyás Alapiskolából.

És nem utolsó sorban, két, szimbiózisban működő gimnázium életébe nyúltak bele ezzel a döntéssel. Ami még előidézhet feszültségeket.

Olvassa el

Gröhling elment Somorjára, és bejelentette, hogy új szlovák alapiskola nyílik

Azt hogyan fogadta, hogy önt sem hívták meg az új iskola ünnepélyes megnyitására, amelyen az oktatási miniszter és a megyeelnök is részt vett?

Nem teljesen kóser a dolog, szerintem az önkormányzat vezetőit illő lett volna meghívni. Sunyi módon zajlott az egész, délelőtt tudtuk meg, hogy itt a miniszter és a megyeelnök. A jelenlegi kormány ennyire becsüli az önkormányzatokat. Hasonló volt az adóhivatal ügye is, ahol nem vették figyelembe az álláspontunkat.

Az önkormányzat most semmilyen módon nem vesz részt az új szlovák iskola működtetésében?

Nem, az iskola működése nem a város költségvetését terheli. Ami érinthet minket, azok a délutáni foglalkozások. A művészeti alapiskola már most nagyon sokba kerül a városnak, és ha további gyerekek jönnek, az emelni fogja a kiadásokat.

Miért nem sikerült végül is ezt a kérdést feszültség nélkül megoldani?

Ez egy régi megoldatlan probléma, és még csak az elején vagyunk. Odafent struccpolitikát folytatnak. Vegyük Vörösmajort, amely egy kétszáz fős település volt, most négyezernél tartanak, ha mindent beépítenek, hét-nyolcezer lakosa is lehet. Hogy a gyerekeik hova fognak járni, azt tényleg nem lehet tudni. Nálunk van egy 1100 gyerekkel működő szlovák alapiskola, hasonló kellene oda is. De ezt az építkezési törvényben kellett volna kezelni – ha egy ingatlanfejlesztő egy ekkora lakóparkot épít, építsen hozzá egy szennyvíztisztító-állomást, iskolát, egészségügyi központot.

Nem hiszem, hogy akkora probléma lenne egy iskolát felépíteni oda, ahova kell. Beszéltünk többször erről a megyeelnök úrral, a miniszter úrral. Nem megoldás, hogy a gimnáziumtól veszik el az osztályokat. Volt itt egy hotelakadémia is (vendéglátói szakközépiskola – a szerk. megj.), magánkézben van, de árulják. Ezt is meg lehetett volna venni vagy kibérelni. Meg se keresték őket.

Említette a Bél Mátyás Alapiskolát, ahova 1100 gyerek jár. A két magyar alapiskolába az aktuális adatok szerint 610. Érdekes, hogy ez mennyire nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének – a népszámlálás szerint a lakosság csaknem 50 százaléka magyarnak, 41 százaléka szlováknak vallotta magát. Miért ennyivel vonzóbb a helyieknek a szlovák alapiskola?

Mindkét iskola magas színvonalú, nem akarok ilyen különbséget tenni. A magukat magyarnak vallók közül is rengetegen szlovák iskolába íratják a gyereküket. Nekem meggyőződésem, hogy olyan magyar gyerekeket is a szlovákba íratnak be, akik az első évfolyamokban problémákkal küszködnek, mert nem is értik rendesen a tananyagot. De szlovák a nemzetiségük, mert a szülők azt adtak nekik. Én ki merem mondani, hogy ez nincs teljesen rendben, mert mindenkinek az anyanyelvén kellene tanulnia, ezt a Szövetség képviselőjeként is mondom.

Ez az 1100 óriási szám, nem túlságosan leterhelt ez az iskola?

Három éve hoztunk egy rendeletet arról, hogy csak a somorjai gyerekek iratkozhatnak be. Ebben az 1100-ban még több száz nem somorjai van, ez a szám tehát csökkenni fog.

Beszéljünk egy kicsit a helyi politikáról. Bugár Béla május elején kiadott egy nyilatkozatot, hogy kilép a Szövetségből, mert szerinte romboló folyamatok zajlanak a pártban. A somorjai alapszervezettel példálózott, ahol a 19 helyi képviselő-jelölti helyből egyet-egyet kapott csak a Híd és az Összefogás, a többit az MKP-platform vitte el. Ön erre akkor azzal reagált többek között, hogy hivatalos kilépési kérelmet nem kaptak Bugár Bélától. Azóta már megkapták?

Ennek most utána kellene néznem, de Bugár Bélának szíve joga azt nyilatkozni, amit akar. Ellenben ha azt akarjuk megnézni, mi miért történt, kicsit vissza kell mennünk az eseményekben. Októberben itt a somorjai Kormorán szállodában jött létre a Szövetség, valakik ezt el tudták fogadni, mások kevésbé. Mi úgy gondoltuk, az egyedüli megoldás, ha a széthúzás helyett megpróbálunk összeállni. A politika nem arról szól, hogy mindenki mindenkit szeressen, a cél érdekében kompromisszumokra van szükség.

Somorján mindenki beléphetett a helyi szervezetbe, teljesen demokratikusan tárgyaltunk mindkét féllel, a Híd és az Összefogás delegációival is. Hetvenegynéhány MKP-s tag lépett be a szervezetbe, a Hídból voltak nyolcan, az Összefogásból hatan. Az alakuló ülésen Bugár Béla is ott volt, és szavazott. Akkor megegyeztünk arról, hogy az elnökség tárgyaljon majd a jelöltek pozícióiról.

A Facebookon ön azt írta, amikor a képviselőjelöltekről szavaztak, a hidasok egy kivétellel távol maradtak.

Azon a szavazáson, amikor már a nevekről volt szó, már nem jelentek meg. Ennek ellenére megszavaztuk azt az egy jelöltet, Bartalos Pétert, akit a hidasok javasoltak. Ha Bugár Bélát javasolták volna, őt fogadjuk el.

Ha ez tényleg ilyen demokratikusan zajlott, miért lett belőle feszültség?

Nem tudom, Béla hogyan gondolta. Lehet, hogy úgy gondolta, a 19 képviselőjelölti helyet harmadolni fogjuk. Sérelmezték, hogy nem adtunk több helyet a Hídnak. A Híd részéről viszont olyan emberek jöttek, akik nem egyszer vagy kétszer mérették meg magukat helyben, és soha nem kerültek be. Nem logikus, hogy visszaléptessek valakit, aki már bizalmat kapott a somorjai lakosoktól, és a helyére tegyek valakit, aki nem kapott bizalmat, csak azért, hogy kipipáljuk, hogy a Hídnak is adtunk három vagy négy helyet.

Másrészt viszont így a platformok közötti kiegyensúlyozottság nem működik.

Ez helyenként változó. Somorján ez a helyzet, de a peremvidéken vannak olyan városok, ahol fordított a helyzet, és így törvényszerű, hogy ez a szám megfordul: lehet, hogy ott tíz jelöltből lesz nyolc hidas és két MKP-s. Somorján erős volt az MKP és erős most is, amikor egy pártot képviselünk, és ezt egy csettintéssel ne akarjuk megváltoztatni.

Ön megyei képviselőjelölt is Nagyszombat megyében, ahol nagy vihart kavart Berényi József jelölése a megyeelnöki pozícióra. Mit szól a másik két platform, a Híd és az MKP véleményére, hogy Berényi jelölésével megszegték a párt belső szabályait?

Semmi nem lett megszegve. Bősön döntés született a járási szervezet alakuló ülésén – ott hiányzott az MKP egy delegáltja, így Berényi József lemaradt, és Mózes Szabolcsról kellett szavazni. Ő nem kapta meg az 50+1 szavazatot, így a Dunaszerdahelyi járásnak nem lett jelöltje. Galántán viszont Berényi József bizalmat kapott, és a megyei tanács elé csak az ő neve került. Tudjuk, hogy a megyei tanácsban nem volt szavazás, és az elnök egy személyben hozhat döntést, amit Forró Krisztián meg is hozott.

Olvassa el

Nehéz napok krónikája: Berényit indítja a Szövetség Nagyszombat megyében, de megeshet, hogy ebbe belerokkan a párt

A megyei tanács viszont nem döntött.

Nem döntött, mert már nem volt rá idő. Az A-verzió helyett viszont megtörtént a B-verzió. Berényi Jóska megkapta a megyei képviselők többségének a támogatását. Jelenleg nincs jobb jelölt nála az elnöki pozícióra. Óriási tapasztalata van, bizonyított a politikában, az, hogy emberileg ki hogyan ismeri, másodlagos. Itt vannak a választások, azokból kell választanunk, akikből lehet. Ha aközött kell választani, hogy inkább senkit ne indítsunk, vagy Berényi Józsefet, akkor ez nem kérdés. Ő a megfelelő, jó elnökjelölt. Az egy abszurdum, hogy ne indítsunk jelöltet, csak ne ő legyen. Van egy mondás, hogy dögöljön meg a te lovad is, ha már az enyém megdöglött – ez nem teljesen kóser.

Nem vették el a választók kedvét azzal, hogy ezek a viták megint a nyilvánosság előtt zajlanak?

Nem ez az első vita. Nem jól működik az országos elnökség, ami nem segíti a Szövetség valós elképzeléseit. Az elejétől fogva vannak olyanok, akik nem tudatosítják, hogy ez nem a jövő útja. Abban bízunk, hogy a megyei és az önkormányzati választások számunkra kedvezően alakulnak, de utána ezt át kell gondolni, mert ez így nem működhet.

A Szövetség több vezető politikusával beszéltem a napokban, és nem nagyon akarnak a megyei választásokról nyilatkozni, mert nem tudják, valójában mi a helyzet a pártban. Nem fogja ez szétverni a kampányt?

Nem hiszem. Gyakran fogunk találkozni a jelöltekkel, van egy tervünk a kampányról, helyi szinten jó az együttműködés a Híd- és az Összefogás-platformmal is. A cél, hogy nyolc képviselői helyet szerezzünk a nyolcból. Ez most nem lesz olyan egyszerű, mint öt éve, de megléphető.

Somorja legutóbb akkor került be az országos hívekbe, amikor tavaly szlovák–magyar konfliktus lett a kitelepítettek emlékművének az avatásából. Kövér László mondott beszédet, és Ivan Korčok külügyminiszter utólag tiltakozott a beszéde ellen, szerinte Kövér kioktatta a szlovákokat a történelemből. Utólag nem bánja, hogy a szlovák kormányból nem hívtak meg senkit?

Szeretném leszögezni, hogy ezt a rendezvényt nem Somorja városa szervezte.

De társszervezők voltak.

Az, hogy a főszervezők kit hívtak meg, illetve ki fogadta el a meghívásukat, ez az ő szerencséjükön múlott. Szerintem jó döntés volt Kövér László meghívása. Úgy döntöttek, a szlovák politikusok közül nem hívnak senkit. Szerintem ez is jó döntés volt. Ez ugyanis egy olyan téma, amiben egy szlovák politikus nem tudott volna jó választ adni, nagyon rosszul jöhetett volna ki belőle. Vagy olyat mondott volna, amit a szlovák közönség nem tudott volna elfogadni, vagy olyat, ami sértő lett volna, és komoly konfliktushoz vezethetett volna itt a helyszínen. Szerintem protokolláris hiba sem történt. Azóta több kompetenstől tudom, hogy Kövér érkezését szabályosan jelentették. Nem igaz, hogy úgy jött, hogy senki nem tudott róla.

A szlovák részvételre visszatérve. Az érthető, hogy így egyszerűbb volt levezetni, ám mégiscsak a közös történelmünknek egy olyan epizódjáról van szó, amivel meg kell birkóznunk, nem? Nem az a cél, hogy a nézőpontokat közelebb hozzuk egymáshoz?

Ha meghívjuk Boris Kollárt, a parlament elnökét, mit mondhatott volna? Ha azt mondja, jogos volt az elhurcolás – ez így elég negatív pártolása a régi döntéseknek. Ha meg azt mondja, teljesen igazunk van, lehet, hogy a kormány rúgta volna fenékbe, hogy ilyeneket ne jelentsen ki a kormány helyében.

Nem lett volna könnyű helyzetben, de ezt neki kellett volna megoldania.

Igen. Nem én hívtam a vendégeket, csak átgondoltam a realitását, mi lett volna, ha meghívták volna Kollárt vagy Korčokot. A szervezők így gondolták, szerintem ez jó döntés volt. Nem az volt a lényeg, hogy “beszólogassunk a szlovákoknak”, hanem ez egy szomorú eseményről való megemlékezés volt, és a szervezők úgy gondolták, ehhez a magyar oldal tudna hozzászólni.

Az emlékműavatás egyik szervezője volt a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amely egy, a gyűlöletkeltő, antiszemita megnyilatkozásoktól sem visszariadó szervezet.

Nem tudom, milyen módon vették ki a részüket a szervezésből, nem mi voltunk a főszervezők. A város pénzügyileg támogatta az emlékművet, én személyesen is, több képviselővel együtt.

Így viszont a város együttműködött ezzel a szervezettel…

Nem, nem működünk együtt. Tudunk erről a szervezetről, ahogy más szervezetekről is. Helyileg nem provokálnak, nem gerjesztenek konfliktusokat. Tudjuk, hogy megjelennek megemlékezéseken, de a város nem támogatja őket. Városvezetőként nem engednék semmiféle nemzetiségi konfliktust, ha ilyen lenne, biztosan közbelépnék. De erre nem volt példa. Az, hogy valaki befütyült vagy lekiabált a balkonról, ilyen van, szlovák és magyar részről is – mindenféle emberek vannak mindkét oldalon.

Legutóbb, 2018-ban egy híján minden helyet az MKP szerzett meg a képviselő-testületben. Hogyan tudja így a közvélemény hatékonyan ellenőrizni a testület munkáját? Nem vezet ez demokratikus deficithez itt Somorján?

Az emberek szavaznak, bárki jelentkezhet képviselőnek. Az, hogy majdnem húsz jelölttel kevesebb van, mint négy éve, talán azt jelenti, hogy nem tesszük olyan rosszul a dolgunkat. A mostani 19 jelöltünk szakmailag minden téren megállja a helyét, úgy próbáltuk őket megszólítani, hogy helyi szervezetekben aktív és ismert emberekről legyen szó.