Orosz Csaba somorjai polgármester: Belenyúltak a két gimnázium életébe, ebből még lehet feszültség

Orosz Csaba négy éve magabiztosan nyerte meg a polgármester-választást Somorján az MKP színeiben, most a Szövetség jelöltjeként egy független és egy, a Magyar Fórum és szlovák jobboldali pártok által támogatott jelölttel csap össze.

Bár nagyobb botrányok nem rázták meg Somorját az elmúlt években, az új szlovák alapiskola, a kitelepítettek emlékművének az avatása Kövér László magyar házelnök részvételével vagy épp Bugár Béla és az MKP-sok konfliktusa országos figyelmet keltett.

Interjúnkban Orosz Csabát egyebek mellett arról is kérdeztük,

• hogyan vészelheti át Somorja az energiaárak növekedését,
• hogyan változtatta meg a várost az R7-es gyorsforgalmi út megépülése,
• miért nem sikerült feszültség nélkül rendezni a szlovák alapiskola ügyét,
• jó ötlet volt-e szlovák résztvevők nélkül emlékezni a kitelepítésekre.

Az önkormányzati választások előtti somorjai erőviszonyokat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Felkészült Somorja a télre, amely most elég nehéznek ígérkezik?

Amennyire tudtuk, már az év elején ehhez igazítottuk a költségvetést. Az utóbbi években különböző okok miatt év elején fogadtuk el a költségvetést – vagy a Covid miatt, vagy mert a legpontosabban akartuk beállítani. Ha adómódosítás van, az önkormányzat köteles decemberben elfogadni a költségvetést, de nálunk az adók maradtak. Február elején volt az első idei képviselő-testületi ülés, amikor már várható volt, hogy lesznek emelések, és ezt már akkor beállítottuk.

Ez természetesen nem elég, de a város elég jól gazdálkodik ahhoz, hogy például az iskolaügy ezt nem fogja idén megérezni. Ha kell, átcsoportosítunk, kevesebb beruházás lesz. Jelenleg úgy gondolom, hogy kibírjuk, de azt persze nem tudom, mit hoz a jövő. Egyelőre viszont nem kell számolni a közvilágítás kikapcsolásával vagy azzal, hogy az iskolák fűtését korlátozni kellene.

Sok település önkormányzata panaszkodik, hogy a kormány családtámogatási csomagja is nagy terhet ró rájuk. Somorja hogy áll ezen a téren?

A legaktuálisabb a köztisztviselők 500 eurós támogatása. Tegnap vettük át a költségvetés módosítását, amit szeptember végén fogunk elfogadni. Az pedagógusokra megkapjuk a pénzt, de a saját hatáskörében működő intézmények alkalmazottainak támogatása plusz 300 ezer euróba fog kerülni a városnak. Ezt elő kell teremteni, át kell csoportosítani valahonnan. Ezek a döntések a nagypolitikában talán népszerűek, de az önkormányzatokat két vállra tudják fektetni. Főleg év végén, mert év elején mindig jobb a helyzet, lehet tervezni.

Olvassa el

Habovčík Marián: „Mivel a pénzügyminiszter látta, hogy a települések megspóroltak némi pénzt, úgy döntött, velünk finanszíroztatja az ötleteit”

Nem kell bezárni városi létesítményeket vagy korlátozni a működésüket?

Ilyesmiről még semmiképp nincs szó jelenleg.

A somorjai adóhivatal bezárása ellen petíció indult, mi a helyzet ezzel az üggyel?

Az alkalmazottak előbb tudták meg a hírt, mint ahogy hivatalosan hozzám eljutott. Napokon belül jött egy meghívás a nagyszombati adóhivatalba. Megjelent ott a koordinációs iroda vezetése, és elmondták, hogy már 2016-tól próbálják csökkenteni az adminisztrációt, mert ilyen kis hivatalokra már az elektronikus ügyintézés miatt nincs szükség.

Én kifejtettem, hogy a szociális vagy az egészségügyi biztosítók inkább bővítenek, hogy az ügyfeleik komfortját növeljék. Azért indítottunk petíciót, mert itt nemcsak Somorjáról, hanem az egész felső-csallóközi régióról van szó, és többre van szükség, mint egy iktatóra. Pesszimista vagyok viszont a tekintetben, hogy figyelembe fogják-e venni a petíciót.

A tárgyalások tehát nem vezettek eredményre.

Azt mondták, a döntés már megszületett, a folyamat visszafordíthatatlan. Mi azért elindítottuk a petíciót, és ha beidéznek, szívesen folytatjuk a tárgyalásokat.

Két éve érte el Somorját az R7-es gyorsforgalmi út. Milyen változásokat hozott a város életében?

Ezt több irányból is meg lehet közelíteni. Somorja eddig is nagyon lukratív volt Pozsony közelsége miatt. Óriási igény volt a területfejlesztési terv bővítésére. Mi ezt, amennyire tudjuk, próbáljuk megtartani. Tavaly volt egy változtatás, amit másfél éves munka előzött meg. Tudatosan nem nyitottunk új területeket. Somorja vezetése azt a gondolkodást képviseli, hogy maradjon meg a mostani kisvárosi hangulat. El lehet menni egy másik irányba is, lásd a környező falvakból épült városokat.

Az ipar itt is fejlődik, van egy ipari parkunk, amely olasz cégeknek köszönhetően alakult. Ott is vannak bővítések, ami egyértelműen az R7-esnek köszönhető. Az emberek könnyebben eljutnak Pozsonyba – ami korábban másfél-két órába telt, most húsz perc. A komfort tehát óriásit nőtt. A 63-as út ennek ellenére továbbra is leterhelt, nem mindenki választja az R7-est.

Ahogy említette, Somorja korábban is lukratív volt, de most még inkább az lett. Az ingatlanárak pozsonyi szemmel nézve is drasztikusak. Hogyan tudnak itt maradni a helyiek, akik lakást vennének? Tud ebben segíteni a város?

Mindenki azt szeretné, ha a gyerekei itt maradnának. Az árak viszont tényleg olyan magasak, hogy sokan úgy döntenek, Dunaszerdahely irányába veszik az útjukat – Nagyszarva, Tárnok, Keszölcés felé. A telek árán tudnak így spórolni. Gondolkodtunk, hogyan részesítsük előnyben a somorjai lakosokat, de ez nem egyszerű, mert a diszkriminációt meg kell előzni. Magánszemélyek annak adják el az ingatlanukat, akinek akarják, a városnak pedig évek óta nincs eladó telke. A lakások terén ugyanez a helyzet. Bérlakások nagy számban vannak a város tulajdonában – ez egyrészt túl sok, másrészt túl kevés.

Ezt hogy érti?

Egyrészt nagy igény van ezekre a lakásokra, hiszen a bérleti díjuk alacsonyabb a piaci árnál. A városnak, ahogy más városoknak is, viszont hatalmas problémái vannak azzal, hogy nőnek a kintlévőségek, és nehéz a behajtásuk. A lakások leélése is nagy probléma.

Ezeknek a lakásoknak a lakóit különösen érzékenyen érintik az energiaárak emelései is.

Igen, viszont ez a városnak is nehéz, mert a költségeket először a város fizeti ki, utólag rójuk ki a lakosokra. Ez a folyamat ki fog hatni a város tulajdonában lévő, nem lakásként fenntartott ingatlanokra is.

Megnyitották az új szlovák alapiskola két osztályát Somorján. Milyenek a visszhangjai a városban ennek az eseménynek?

Bár ez a téma lerágott csontnak tűnik, sajnos nem az. Egyre jobban beigazolódik, amit az elejétől fogva magyaráztunk. A miniszter úr és az a csoport, amelyik arról beszélt, milyen fontos ennek az iskolának a megnyitása, azt emlegette, hogy azoknak a falvaknak az igényeit szolgálná ki, ahol nincs szlovák iskola – Bacsfa, Nagyszarva, Tárnok, Macháza, Keszölcés. Meg vagyok győződve arról, hogy nem igaz, amit állítottak,