Mentorközpont segíti a tanárok munkáját Komáromban – bemutatjuk a mentorokat
Szeptembertől tíz mentorral működik Komáromban a Regionális Mentorközpont Pedagógusoknak (RCPU). Az elmúlt napokban felvették a kapcsolatot a régió iskoláival, három képzést máris elindítottak.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Két éve dolgozik az oktatási minisztérium egy negyven központból álló mentorhálózat kiépítésén, melyben gyakorló pedagógusok segítenék kollégáik munkáját. Tavaly két városban, Turócszentmártonban és Rozsnyón működtek tesztközpontok, idén pedig további 14 központ kezdi el a munkát. A komáromi az elsők között nyitotta meg kapuit.
Urbán Péter, az oktatási minisztérium innovációért és tanmenetekért felelős osztályának munkatársa szerint nem elég törvényekbe és rendeletekbe foglalni a reformtörekvéseket, hanem kézzelfogható segítséget kell adni a pedagógusoknak, hogy a változásokat, a reformokat a gyakorlatba is át tudják ültetni, meg tudják valósítani. Azt szerették volna, hogy ne csak papíron maradjanak a tervezett változások, hanem eljussanak a diákokhoz.
Külföldi tapasztalatokból, civil szervezeteknél és egyéb területekről inspirálódva döntöttek úgy, hogy kialakítják a mentorhálózatot, mely más területeken már bevált. „Nagyon sokszor nem elegendő elvégezni egy új képzést, mert azzal szembesül a pedagógus, hogy neki nem működik úgy az újdonság, mint az oktatójának, ezért inkább nem kísérletezik és visszatér a régi gyakorlathoz” – magyarázta Urbán Péter, aki szerint ha egy ilyen helyzetben segítséget, támogatást és tanácsot kap a pedagógus egy kollégától, könnyebben átlendül a kezdeti nehézségeken és idővel kidolgozza a saját módszereit.
„Éppen ezzel a céllal építjük ki a mentorhálózatot, hogy segítsünk minden egyes pedagógusnak” – mondta Urbán Péter hozzátéve, hogy három alapelvet követtek a hálózat megvalósításakor.
Szem előtt tartva a specifikumokat
Az első, hogy figyelembe veszik a régiók specifikusságát, Komáromban például a többnyelvű környezetet. Kiemelte, hogy ügyes szakemberek nemcsak a fővárosban, illetve a kerületi városokban vannak, hanem a régiókban is.
A második alapelv, hogy gyakorló pedagógusok mentorálnak, így hitelesen és hatékonyabban tudják segíteni kollégáikat, hiszen naponta szembesülnek a tanórákon a különböző problémákkal.
Végezetül pedig arra törekedtek, hogy minden régióban találjanak partnereket a hálózat működtetésére, hogy ne hivatalnokokkal töltsék fel ezeket a helyeket. Urbán Péter szerint ezáltal rugalmasabban tudnak reagálni a változásokra.
Azonos gondokkal küzdenek
Berta Tünde, a központ vezetője elmondta, hogy a déli régió egyelőre egyetlen központja tíz mentorral működik. A központok segítenek az oktatási reform gyakorlatban történő megvalósításában. „Kapocs leszünk, mely megpróbálja összekötni azt, ami gyakorlatban az iskolákban történik, és a minisztérium elvárásait” – magyarázta Berta Tünde.
„A mentorok ugyanazokkal a gondokkal küzdenek iskolájukban, az osztályukban, mint a többi pedagógus a régióban. Hasonló körülmények között dolgoznak, pontosan tudják, mi történik az iskoláinkban, ezért tudnak reflektálni a problémákra” – magyarázta a központ vezetője azzal, hogy személyre szabott segítséget tudnak nyújtani mindenkinek.
Az oktatási tárca öt témakört határozott meg, melyekre a mentorok koncentrálnak, ezek az inklúzió, a tartalmi reform, a differenciálás, az IKT-nak, vagy az információs és kommunikációs technológiáknak a tanórákon történő felhasználása, de ezek mellett a személyes igényekre is reagálnak.
A központ egyedisége abban rejlik, hogy ők keresik fel az iskolát és helyben segítik a kollégákat, a helyi körülményeknek megfelelően próbálnak reagálni és segíteni a pedagógusokat.
„Regionális, helyi problémákra, regionálisan felmerülő kérdésekre is próbálunk majd közösen megoldást találni. Egyik nagy feladatunk az iskolák közötti jó kapcsolat- és hálózatépítés, a problémák és a szükségletek mentén összekapcsolni a kollégákat, hogy segíteni tudják egymást. Jellemző, hogy az iskolák egyfajta burokban élnek, nehezen nyitnak egymás felé, nem szívesen beszélnek a problémákról, de ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, szükség van egy ilyen kapcsolati tőkére, mert mindenhol nagyjából ugyanazok a problémák, hasonlók az igények” – magyarázta Berta Tünde.
Egyik fő tevékenységük az individuális mentorálás lesz, az a tapasztalat ugyanis, hogy erre elsősorban a kezdő pedagógusok esetében van a legnagyobb igény, de természetesen szívesen segítik a tapasztalt, de fejlődni vágyó pedagógust és azokat is, akik valamilyen nem várt nehézséggel találják szembe magukat. Egyéni mentorálás keretében az iskolák vezetésének munkáját is segítenék, mert rengeteg adminisztratív feladat hárul rájuk, szívesen segítenek a módszertani iránymutatásban, a kommunikációban és a tantestület megfelelő motiválásában is.
A pedagógusok számára gyakorlati műhelymunkákat, workshopokat kínálnak. „Ezek nem képzések, hanem gyakorlati tevékenységre épülő, felelevenítő, átismétlő, új módszereket mutató gyakorlati foglalkozások, melyek egy az egyben bevihetők a tanórára, és igény szerint akár mentori segítséggel is megtámogathatóak” – hívta fel a figyelmet Berta Tünde azzal, hogy az eddigi visszajelzések alapján 16 témakörben kínálnak workshopokat, ezek már reflektálnak a minisztériumi reformra. Természetesen szakmai előadásokat és aktualizációs képzéseket is tartanak majd.
