Napunk

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester: Politikai hiba volt a személyeskedés a Szövetségben

Hájos Zoltán. Fotó - Hájos Zoltán archívuma
Hájos Zoltán. Fotó – Hájos Zoltán archívuma

Dunaszerdahely az elmúlt lassan három évtizedben nem arról híresült el, hogy választási ciklusonként váltogatná a polgármestereit. A város első emberét 2009 óta Hájos Zoltánnak hívják: az ügyvédből lett regionális politikus annak idején azt a Pázmány Pétert váltotta a poszton, aki 14 évig vezette Dunaszerdahelyt.

Hájos Zoltán mindig szoros csatákat vívott a választáson az épp aktuális ellenfeleivel. A polgármesteri posztért most is hatan indulnak, köztük korábbi ellenfelei: a város volt alpolgármestere, Horváth Zoltán, valamint Hakszer Roland. Szelle Erika, aki éveken keresztül dolgozott a városi hivatalban, új induló, ahogy Stredl Tamás környezetvédelmi aktivista és Író Tibor, a Sme rodina jelöltje is.

Interjúnkból megtudhatják:

  • fejére nőhet-e egy városvezetőnek egy vállalkozói érdekcsoport,
  • mit gondol Hájos Matovič csomagjáról és az energiaválságról,
  • rányomja-e a bélyegét a kampányára, hogy a Szövetség most épp nem annyira szövetség,
  • jobb-e már az étel az iskolakonyhákban,
  • milyen a viszonya Világi Oszkárral.

Lassan 13 éve áll Dunaszerdahely élén, és most is indul az őszi helyhatósági választáson. Az előző polgármester, Pázmány Péter 14 évig állt a város élén, és vele kapcsolatban felmerült, vajon fejére nőttek-e bizonyos vállalkozói érdekcsoportok. Egészséges ennyi ideig polgármesternek lenni? Mi változott 2009-hez képest?

2009-ben jogászként átláttam az önkormányzatok működését, volt elképzelésem, gyakorlati tapasztalatom azonban kevés volt. Ismertem az összefüggéseket, és bár a politikai összefüggéseket akkor még nem láttam mélységében, az első, másfél éves ciklusom alatt arra is rá kellett éreznem, ki és milyen szinten szólt bele az ügyek menetébe. 2010 után, az első rendes ciklusomban már mélyebben beleláttam a viszonyokba.

Az önkormányzatok szerepét az 1990-es években definiálták, azóta pedig fokozatosan szigorították a közbeszerzési alapelveket és a jogszabályokat is. Ez a rendszer mostanra odáig jutott, hogy nem hiszem, hogy bárki is a polgármester fejére tudna nőni. Ha egy önkormányzatnál valaki egy guriga vécépapírt akar megvásárolni, nem teheti meg csak úgy, hogy lefut a boltba. Minden a központi közbeszerzési rendszeren keresztül megy, legyen szó írószerekről, tisztítószerekről, bármiről.

Ennek persze van pozitív hozadéka is, hiszen az önkormányzat a legjobb áron tudja beszerezni az eszközöket és a szolgáltatásokat. Ugyanakkor a törvények és szabályok alkalmazásával nehézkessé válik az önkormányzatban az ilyen jellegű beszerzés. Egy nagyobb közbeszerzés pedig akár hónapokig is elhúzódhat, főleg akkor, mikor több építkezési cég versenyez mondjuk egy óvodafelújítás kapcsán.

A közbeszerzések, versenypályázatok elhúzódásának kézzelfogható következménye is van. Ha kiírunk egy közbeszerzést egy épület felújítására, a kivitelezőnek fél évig kell tartania az árait, utána azonban már kérheti az emelést. Ezzel pedig most szembesülünk az anyagárak és az infláció tekintetében.

A polgármesterek fejére tehát nehéz ránőni. A nagyobb közbeszerzéseket a képviselő-testülettel kell jóváhagyatni, s vannak olyan irányelvek is, melyek meghatározzák, mikor kell kis, illetve nagy közbeszerzést csinálni, mikor kell valamit nyilvánosan meghirdetni.

Nálunk, Dunaszerdahelyen ez úgy működik, hogy a pályázatokat kiértékelő bizottság tagjai közt helyet kap egy Szövetség-képviselő és egy független képviselő is a testületből. Így egy közbeszerzés elbírálása teljesen transzparens módon történik.

Az embert azonban ennyi idő egy pozícióban politikailag is megviseli, az új jelöltek pedig frissességgel kampányolnak. Ön nem fáradt el?

Pár választási időszakot végigdolgoztam már, és sokféle képviselő-testülettel működtem együtt. Mindenkinek megadtam a tiszteletet, ugyanakkor világossá tettem, főleg az újaknak, hogy senki sem azért került ide, hogy megváltsa a világot. Egyesek ugyan így gondolkodnak, de vannak bizonyos törvényszerűségek. S akik újoncként bekerülnek ebbe a világba, gyorsan rádöbbennek, hogy nincs olyan hatalmuk, és nincsenek olyan lehetőségeik, hogy világmegváltó tényezők lehessenek.

Egy adott rendszeren belül lehet működni, ezen a rendszeren belül vannak lehetőségek. A szakbizottságokon belüli munkán keresztül lehet jobbá tenni az önkormányzat működését, a képviselő-testületen belül nem lehet megváltani a világot, legfeljebb villogni a kamerának. S ha valaki túltolja a biciklit, a nézők, az önkormányzat munkáját figyelők le tudják vonni a következtetést, hogy az illető mennyire kompetens bizonyos kérdésekben.

Van, mikor a kevesebb több, és van, hogy aki többet mond, árnyékra vetődik.

Visszatérve a kérdéséhez: minden egyes választási ciklusban másak a kihívások és a lehetőségek. 2010 és 2014 között, főleg az időszak elején a pénzügyi válsággal kellett megküzdenünk, és szerénytelenség nélkül tudom mondani, hogy ezt jól menedzseltük le. Ebben az időszakban sokak bicskája törött bele a településvezetésbe, mi sikeresen lábaltunk ki. Spóroltuk, behúztuk a nadrágszíjat, de tudtunk fejleszteni.

Fotó – Hájos Zoltán archívuma

A következő időszak megint más volt. Akkor nagy veszekedések voltak a testületi üléseken, mégis előbbre tudtuk vinni a várost. A mostani időszakban nyugalmas volt a testületi ülések hangulata, építő jellegű dolgok hangzottak el mindkét fél, a Szövetség és a függetlenek részéről is, a konstruktivitás és a szakmaiság volt a mérvadó.

Lehetett uniós és állami pénzekre is pályázni, összességében pedig 5,5 millió eurós összeget nyertünk a pályázatokon. Az embernek el kell találnia a lakosság igényeit, és mindennek arról kell szólnia, mire van szüksége a lakosságnak és a városnak – s ha emögé forrásokat is tud állítani, előbbre léphet a város, és úgy nézhet ki, ahogy Dunaszerdahely most kinéz. Nem szabad öncélúan, magamutogatóan dolgozni.

Az előrelépéshez minden egyes képviselőre szükség van, hiszen a szakbizottságokban dőlnek el a dolgok, a végső szavazás pedig a testület kezében van. Mindig megtaláltuk az innovációkat: a városban például most két elektromos autóbuszt állítunk szolgálatba, jelenleg is zajlik a közbeszerzés, és bízom benne, hogy egy-másfél hónap múlva már ilyen buszok közlekednek nálunk.

Aki össze tudja fogni a képviselőket és harmóniát tud teremteni, az előrelépést hoz a városnak, így nem feltétlenül kövesedik meg az ember ebben a pozícióban.

Az országos és az önkormányzati politika között az elmúlt hónapokban kezdtek csattogni a villámok. Igor Matovič családi törvénycsomagjának fedezetét az önkormányzatoktól elvett pénzből biztosítják majd. Hogyan birkóznak meg ezzel?

Sajnálatosnak tartom, hogy olyan emberek kerültek az országos politikába, akik nem képesek ellátni a feladatukat. Mindenki érzékeli, hogy ilyen alacsony színvonalú kormányzás nem volt Szlovákiában az 1990-es évek óta. Ehhez emberi tényezők is hozzájárulnak, és hiányzik az alázat is. Ezeket az embereket azért választották meg a posztjukra, hogy egy ország népét szolgálják ki, nem pedig azért, hogy magukat mutogassák.

Populizmussal nem lehet dolgokat megoldani, vannak bizonyos törvényszerűségek és objektív körülmények, melyekre tekitettel kell lenni. Az emberek félrevezetése és hazugság például, ha azt mondjuk, van elég gáz, anélkül, hogy ez fizikailag valóban meglenne. Ugyanígy nem lehet olyat ígérni, amire nincs fedezet. Ha mi helyi szinten így politizálnánk, és így dobálóznánk az összegekkel, így bánnánk a pénzekkel, már rég a rendőrség és a bíróság elé citáltak volna.

A polgármesterek és önkormányzatok sokkal nagyobb felelősséggel bírnak a közpénzek iránt, mint az ország legfelsőbb vezetése. Ennek a politikának következményei lesznek, a következő négy évben más tőről fakadó, de hasonló problémákkal kell majd szembenéznünk, mint a pénzügyi válság idején, és ezt menedzselni kell.

Aki polgármester lesz a következő négy évben az országban, nagyon fel kell majd kötnie a nadrágját. Én már menedzseltem ilyen időszakot az akkori testülettel, ezzel a tapasztalattal felvértezve jobban el tudok bírni ezzel a következő időszakkal is.

Az energiaválság közepére esik az önkormányzati választás. Lehet ilyenkor ígérni?

Ígérni lehet. A dunaszerdahelyiek már ismernek engem, tudják, hogy olyan dolgokat ígértünk, amit be is tudtunk tartani. A 2018-as választási programunkat 95–98 százalékban teljesíteni tudtuk. A következő időszakra olyan választási programmal jövünk ki, ami a lakosok igényeit és a körülményeket figyelembe véve vállalható. Olyan költségvetésre van szükség, mely nem csak a város intézményeinek menetét biztosítja, hanem rezervákat is képez, és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi.

A fizetéseket is emelni kell, hiszen a kormány 10–20 százalékkal emeli a közalkalmazottak fizetését, ez pedig az önkormányzatokra is vonatkozik. Ezt meg is tesszük, de kérdés, hogyan tudjuk majd kigazdálkodni, ha elvesznek a pénzünkből. Erre lesz megoldás, de az, akinek nincs ebben tapasztalata, nehezebben ugorhat neki ennek a témának.

Szelle Erikának és Horváth Zoltánnak, két választási ellenfelének is bőséges önkormányzati tapasztalata van. Előbbi osztályvezető volt, utóbbi alpolgármester.

Nem szeretném minősíteni bármilyen módon az ellenfeleimet, ez a választók dolga. Ami azonban a pénzügyi válságos időszakot illeti, egyikük sem volt akkoriban aktív az önkormányzati politikában. Az osztályvezető asszony anyasági szabadságon volt, Horváth Zoltán pedig a kórházat igazgatta.

Mennyire számít éles kampányra?

Szubjektív, mennyire hangos egy kampány, és mennyire nem az. Mi teljes listát állítunk olyan emberekből, akik eddig is önkormányzati képviselőként dolgoztak, és vannak új arcok is, akikkel erősítjük a csapatot. Bízom benne, hogy ha az embereknek elmondjuk, négy év alatt mire voltunk képesek a város fejlesztése tekintetében, és a nehéz idők ellenére mit tudunk vállalni, értékelni tudják majd a felelősségteljes hozzáállásunkat.

A Szövetség színeiben indul, melynek platformjai most Berényi József megyeelnök-jelöltségén vitáznak. Ez hatással lesz az ön megítélésére is, nem?

Jó kérdés. Az MKP-n belül sem volt mindig egység, hiszen az is három pártból állt össze. Kifelé azonban ezt nem lehetett úgy hallani, mint most, a Szövetségnél. Sajnálatosnak tartom, hogy a belső nézeteltéréseket nem házon belül rendezzük, és kiteregetjük a szennyest. A választók előtt ez nagyon nem jó. A cél az egységes érdekképviselet kialakítása, lehet, hogy már tavasszal előrehozott választásokra kerül sor, és más lehetőségünk nincs, mint együtt nekifutni a parlamenti választásnak.

Helyi szinten egyes személyiségek úgy gondolják, hogy nélkülük nem lehet megvalósítani a helyi politikát, nekem az a véleményem, hogy meg lehet ezt oldani. Felül kellene emelkedni azokon a személyeskedéseken, melyek ezeket a vitákat jellemzik. A magasabb célt kell figyelembe venni: a megyeelnöki posztért nyolc szlovák jelölt indul, akik az északi járásokban ismertek.

Berényi József pedig megyei elnök is lehet, annak ellenére, hogy vannak más magyar jelöltek is – de őket politikai ügyeskedőknek látom, akiknek nincs valódi politikai súlyuk, és nem kizárt, hogy politikai üzletet akarnak ebből kihozni. Berényi ismertsége, támogatottsága és elfogadottsága elég nagy, és egy egyfordulós választáson igenis van esély arra, hogy a magyar közösségnek legyen saját elnöke.

Jozef Viskupič ugyanakkor nehézsúlyú politikus, s az eddigi választásokon mindig egy erős jelölt körül gravitált a többi. Nem naiv elképzelés az, hogy majd a nyolc szlovák jelölt megosztja az északi járások szavazatait?

A korábbi választások Mikuš úr idejében kétkörösek voltak. Berényi József pedig mindig az élmezőnyben volt. Szerintem ez nem csak esélylatolgatás, hanem komoly lehetőség.

Ha a szavazatszámokat nézzük, nem volt szoros a verseny.

Más volt a választási rendszer. Más pártok voltak a parlamentben, más pártok voltak hatalmon. Most megint más a leosztás. Nem akarok elfogult lenni magunkkal szemben, de azt hiszem, ez tényleg nagyon jó lehetőség, hogy Nagyszombat és Nyitra megye esetében is magyar elnök kerüljön a posztra. Ezt majd a választások mutatják meg, de a lehetőség mindkét megyében adott.

A választók viszont azt látják, hogy a Szövetség nem tudta harmóniában megválasztani a saját jelöltjeit. Látják a politikai intrikát, a kiszorítósdit, a kölcsönös vádaskodást. Ez erősen csorbítja az arculatot.

Ezt aláírom, politikai hiba volt ilyen mélységig belemenni ebbe, és személyeskedni.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dunaszerdahely

Hájos Zoltán

Szövetség

Választások 2022

Világi Oszkár

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Ausztrália 1-0-ra legyőzte Tunéziát a katari labdarúgó-világbajnokság D csoportjának második fordulójában.

Ausztrália 1:0-ra vezet a félidőben Tunézia ellen a katari labdarúgó-világbajnokság D csoportjának 2. fordulójában. A találatot Duke szerezte a 23. percben.

Rastislav Káčer szombaton megemlékezett az ukrajnai holodomor áldozatainak emlékéről. A külügyi tárca közleménye emlékeztet, hogy ma van az ukrajnai 1932-32-as éhínség áldozatainak emléknapja. (tasr)