Egy új könyv után új dokumentumfilm is készülhet a komáromi zsidóság történetéről
Új, kétnyelvű könyv jelent meg a komáromi zsidóság történetéről. A szerzője Galo Vilmos történész, akit a Komáromi Zsidó Hitközség néhány napja Kehila-díjjal tüntetett ki. A Duna Menti Múzeum munkatársa a Napunknak arról is beszélt, milyen szerepet játszott a világjárvány A komáromi zsidóság rövid története / Krátka história komárňanského židovstva c. könyvecske megszületésében.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
A Komáromi Zsidó Hitközség 2021-ben ünnepelte alapításának 230. évfordulóját. A jubileumról a világjárvány okozta nehéz helyzet ellenére a Duna Menti Múzeum több rendezvénnyel is megemlékezett, ezek lebonyolításában Galo Vilmos kulcsszerepet játszott. Tavaly például a komáromi zsidóság története volt a fő témája a hagyományos Nec arte, nec marte várostörténeti diákvetélkedőnek is.
Emellett 2021 novemberében nyílt a múzeumban egy időszaki kiállítás, amely a hitközség és a komáromi zsidóság múltját és jelenét mutatta be. A lezárások miatt alig néhány látogatónak volt alkalma megtekinteni a tárlatot, az iskolás csoportokat sem engedhették be az intézménybe. „Már ekkor felmerült az ötlet, hogy a kiállítás anyagából szerkeszteni kellene egy kiadványt” – idézte fel Galo Vilmos, a tárlat kurátora.
Hozzátette: a kiállítás más formában is tovább él. A múzeum a paneleket a hitközségnek adományozta, amely a Menházban helyezte el azokat, a holokauszt komáromi áldozatait felvonultató óriáspanelt pedig a zsidó temető ravatolozójában állították fel. A kiállítási tárgyak, dokumentumok egy része fellelhető a Schnitzer Ármin Mikromúzeumban. A Klapka téri kültéri kiállítás paneljei pedig a Menház udvarára kerültek.
Scheiner Péter, aki régóta dokumentálja a zsidó hitközség életét, egy hosszabb videofelvételt is készített a tárlatról, melyben Galo mellett megszólal Csütörtöky József múzeumigazgató is. Mivel ez volt az első komolyabb kiállítás a komáromi zsidóság történetéről, a városban született, de Svájcban élő producer és rendező dokumentumfilmet tervez készíteni a felvett anyagból – árulta el a történész.
Nem ez lenne az első, komáromi zsidósággal foglalkozó dokumentumfilm. Scheiner előző, aktuális társadalmi problémákat is feszegető alkotását 2018-ban a komáromi moziban és a Menházban is bemutatták.
Reneszánszát éli a komáromi zsidó kultúra
Galo Vilmos könyvecskéje a római kortól kezdve egészen a 21. századig tekinti át vázlatosan a komáromi zsidóság hányatott történetét, unikális, máshol fel nem lelhető fotókkal illusztrálva az egyes történelmi korszakokat.
A kiadványból megtudhatjuk, hogy a dualizmus korában virágzó, népes komáromi zsidó közösség a második világháború végére szinte teljesen eltűnt. 1941 és 1944 között mintegy 2000 komáromi zsidót, a helyi izraelita közösség közel 90 százalékát gyilkolták meg. A holokausztot mindössze 248-an élték túl.
