Napunk

Napunk newsfilter: Megtörténhet a legrosszabb, az ország sorsa a Matovičcsal kötött alkuktól függhet

Eduard Heger, a kisebbségi kormány vezetője. Fotó - TASR
Eduard Heger, a kisebbségi kormány vezetője. Fotó – TASR

1. Igor Matovič, az agónia abszolút ura. 2. Kis bérek, nagy bizonytalanság – indul a tanév. 3. Gáz, gázvezeték, gázszerelő – fokozatok a NER-ben.

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Igor Matovič, az agónia abszolút ura

Miután lassú és hosszú agónia után felgyorsult a kormányválság végkifejlete, a legutolsó másodpercek megint ólomlábakon jártak. Tudni lehetett már, és az OĽaNO frakcióvezetője, Michal Šipoš is megerősítette vasárnap, nem mond le Igor Matovič a pénzügyminiszteri posztról, így viszont lemondanak az SaS maradék miniszterei, és véget ér a négyes koalíció.

Így is lett.

Ebben az lehetne a legjobb, hogy végre vége, de ha a jövőt próbáljuk meg elképzelni, megint csak elmegy a kedvünk – pártállástól függetlenül. Az agónia nagy valószínűséggel velünk marad.

Bizalmi szavazást javasol az ellenzék nagy része, például Peter Pellegrini, aki arra kéri a kormányfőt, hogy szavaztassa meg a parlamentet a belé vetett bizalom kérdésében. Hiszen ez az ellenzék dolga, hogy bedugja a lábát az ajtórésen. A maradék koalíciónak nem sok rosszabb lépése lehetne, minthogy Eduard Heger – vagy inkább Igor Matovič – belemegy ebbe a színjátékba. Ez a fajta naivitás Iveta Radičová kormányának bukása után még inkább elképzelhetetlen.

Ha meglépné ezt a kormányfő, csak még egy lehetőséget adna a Richard Sulíkékkal kibővült ellenzéknek, hogy valamit kicsikarjanak a kormánytól. Ilyenfajta játszma lesz enélkül is elég.

A kisebbségi kormányzás, ami vár ránk, ugyanis nem szól majd másról, mint az ilyen kompromisszumokról. Akár a kormányprogramot szeretnék teljesíteni, akár valami aktuális problémára reagálni, vagy épp a Helyreállítási Tervhez kapcsolódóan bármit is elfogadni, mindig társat kell hozzá találni az ellenzék képviselői közt. És így lesz ez a dilettáns világmegváltó, Matovič újabb terveivel is.

S a választék nem túl kecsegtető.

Robert Ficóval kompromisszumot kötni – amellett, hogy ez felér egy karakter-öngyilkossággal – nem jelenti azt, hogy a végén mindkét fél azt kapja, amiben megegyezett. Fico nagy játékos, láttuk, ahogy Sulíkot is sikerült megtévesztenie és zsebre tennie a gazdaságra vonatkozó egyszerű kérdéseivel pár héttel ezelőtt. Hogy egyre extrémebb ötletei vannak, az még kényelmetlenebbé teszi ezt a partnerséget.

Az egyszerűen csak fasisztákként emlegetett képviselőkkel annyiban más a helyzet, hogy szélsőségességük ellenére már egy részük dolgozott együtt a koalíciós pártokkal, például az inflációellenes csomag elfogadásakor, éppen Sulíkék ellenében. A benyújtott számlán például a szivárványos zászló középületeken való betiltását célzó törvény beterjesztése áll, amihez meg is találták a megfelelő balekot a kormányoldalon Gyimesi György személyében. Egy szorosabb együttműködés ezzel a csoporttal megint csak a kormánypártok preferenciáit ronthatná.

A kaméleon vagy – máshonnan közelítve – trójai faló jellegű Hlas esetében az arcvesztés kisebb lenne, mint Ficóékkal. És itt némi programbeli egyezés is felfedezhető. Talán ez lehetne az egyik irány, amely felé a hármas koalíció elindulhat, de félő, hogy túl sok háttéralku kísérné, ami nem tenne jót például az igazságszoltatásnak, de az Orbánt példaként emlegető Pellegrinit látva az ország elorbanizálódását is segítené.

S végül az SaS. Ez járhat a legkisebb károkkal, de az biztos, Sulík megkéri majd az árát minden egyes szavazatnak. Végül is jó lehet a régi partner, még ha el is árulják ezzel testük-lelkük, szellemük-Istenük is, de legalább valaminek a látszata megmarad. Hogy mi ez a valami? Ez majd csak a kompromisszumokból derül ki.

Az előrehozott választás lehetősége mindenesetre végig ott lebeg majd a fejük felett. Ezt egyelőre egyik koalíciós párt sem akarja, bár a Sme rodina nem olyan határozott ebben a kérdésben – az biztos, hogy ez a kérdés is része lesz az alkuk megkötésének a koalíción belül és kívül.

A régebbi ellenzék pedig csak hasznát látná egy ilyen forgatókönyvnek, hiszen a közvélemény-kutatások számukra jó számokat mutatnak. Másrészt pedig alkalmuk lenne belenyúlni az igazságszolgáltatásba, ahogy tették korábban is, s így menekülhetnének meg a felelősségre vonás elől.

Ha a kormány megbukna bármilyen okból, onnantól még legalább fél évig nézhetnénk tovább az agóniát – annak, hogy alkotmánytörvénnyel lerövidítik a választási ciklust, nem sok esélye van. És még nincs is itt  az ideje a bukásnak.

Alkuk Matovičcsal. Készüljünk fel, hogy kisebbségi kormány működése során egy gyönyörű agóniát látunk majd. Próbáljunk meg a folyamat esztétikájára figyelni, a benne rejlő szépségre, ha már az ellen nem sokat tehetünk, hogy elsöpri az életünket.

Akkor is ez a forgatókönyv lesz érvényben, ha Fico beadja bizalmatlansági indítványát a pénzügyminiszterrel szemben, és Sulíkék szavazatával célt is ér. Matovič ha nem is közvetlenül, de közvetve minden döntésben benne lesz.

Azt látjuk majd, hogy különböző politikai szereplők arra várnak, hogy alkut kössenek Matovičcsal, de még inkább várják az azt követő sajtótájékoztatót vagy Facebook-posztot. Nincs ennél szebb.

Szlovákia soha nem állt még ilyen szép jövő előtt. 


2. Kis bérek, nagy bizonytalanság – indul a tanév

Az államünnep és a hétvége miatt kissé megnyúlt nyári szünet után ma mentek első nap iskolába a diákok. Az emlékezet homályába veszik, hogy mikor kezdődött ennyi megválaszolhatatlan kérdéssel a tanév.

Ezek közül az egyik, már évek óta húzódó, hogy mikor biztosítanak végre a tanárok számára méltó körülményeket és megfelelő anyagi megbecsülést. De több aktuális kérdés is van, és vannak pozitív változások is.

Covid-év Covid-szünet nélkül. Még a nyáron jelentette be Branislav Gröhling iskolaügyi miniszter, hogy nem terveznek sem szünetet, sem online tanítást a pandémia miatt.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Földgáz

Igor Matovič

Koalíció

Napunk newsfilter

Oktatás

Richard Sulík

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak