Az alternatív oktatás iránt nagy az érdeklődés, ezt bizonyítja a dunaszerdahelyi Montekid óvoda is

Bogyai Haramia Ildikó két éve hozta létre Dunaszerdahelyen a Montekid magánóvodát, melyben Maria Montessori pedagógiai elveire támaszkodva és a Montessori-eszközök segítségével a gyermekeket önállóságra, kreativitásra, kétnyelvűségre és önmegvalósításra nevelik.

Kezdetben döcögve indult az új óvoda, két év után azonban a harminc férőhelyes ovi nemcsak telt házzal vág neki az új tanévnek, hanem mintegy negyven kicsit helyszűke miatt kénytelenek voltak elutasítani.

Az alternatív módszereket alkalmazó Montekid megálmodójával arról beszélgettünk, hogy:

• miben rejlik a módszer sikere, mellyel korosztálytól függetlenül minden gyermeknél komoly fejlődést lehet elérni,
• minek köszönhetően tudják gyorsabban felzárkóztatni a tanulási vagy viselkedési zavarral küzdő kicsiket,
• komoly igény volna a szülők részéről egy hasonló elveken működő alapiskolára is a Dunaszerdahelyi járásban,
• a hatalmas érdeklődés ellenére miért óvatos a bővítés kérdését illetően.

Bogyai Haramia Ildikó bár édesanyja révén pedagógus családból származik, de elmondása szerint már nyolcévesen, negyedikes korától jogi pályára készült. Elvégezte a jogi egyetemet, s ugyan diákévei alatt számtalanszor vállalt gyermekfelügyeletet külföldön, Franciaországban találkozott először a Montessori módszerrel.

„Írországban a kollégák gyerekei jártak Montessori intézményekbe, és rengeteget meséltek arról, miért más az ottani oktatás. Ott is különbség van az állami, a Montessori, illetve az úgynevezett erdei iskolák között. Utóbbiban alkalmaznak alternatív nevelési módszereket is, de igazából az érzékszerveik, a megtapasztalás által tanulnak a kicsik” – magyarázza Bogyai Haramia Ildikó azzal, hogy ez a fajta nevelés nálunk még sokaktól nagyon távol áll. Nálunk ugyanis kicsi kortól az úgynevezett direkt tanulás felé irányítják a gyerekeket. Például munkafüzeteket adnak kétéves gyerekeknek, mely által a gyerekkor egy fontos része kimarad a kicsiknél.

Megvalósította saját óvodáját

Ildikó önkénteskedett egy ír óvodában, és már akkor megfogalmazódott benne, hogy többet szeretne tudni a módszerről. Elmondása szerint a gyerekek kíváncsiak voltak, játékos oktatással tanultak, a nap végén nem rohantak haza, sőt, úgy kellett hazaküldeni őket. Arra is volt lehetőség, hogy egy-egy nap végén befejezzék valamelyik projektjüket. A tantermek szekciókra bontva különböző foglalkozási területre fókuszálva voltak berendezve.

Gyermeke születése adta meg az utolsó lökést. Nem szerette volna hagyományos óvodába járatni a lányát, olyan ovit keresett, ahol alternatív módszereket is alkalmaznak, mely támogatja a gyerekek kíváncsiságát. Ilyet csak Pozsonyban és Magyarországon talált, a távolság miatt azonban nem jöhettek szóba. Csehországban elvégzett egy Montessori tanfolyamot, megszerezte a Montessori pedagógiai státuszt.

2020 tavaszán barnamezős beruházáskánt vágtak bele az óvoda felépítésébe, szeptemberben nyolc gyerkőccel indult el a Montekid óvoda, melyből két kicsi Ildikó gyermeke volt.

Óriási túljelentkezés

2021 januárjában már 17, szeptemberben pedig már telt házzal, azaz 30 kicsivel működött az óvoda. Azóta a tandíj ellenére már a korábban nyitott várólistát is megszüntette. Telt házzal kezdik a 2022/2023-as tanévet is, idén már 44 kicsit kellett elutasítaniuk helyszűke miatt. Ez pedig nemcsak a Montessori módszer és a Montekid sikerét bizonyítja, hanem azt is, hogy egyre több szülő keresi az alternatív módszereket alkalmazó intézményeket.

Bogyai Haramia Ildikó óvodája regisztrált, de nem tartozik az oktatási intézmények hálózatába. Vagyis a tárca elismeri az intézményt, de nem fizet fejpénzt a kicsik neveléséért, így a teljes költséget tandíj formájában a szülők állják. Ettől függetlenül a tárca által előírt állami pedagógiai programot szem előtt tartva működnek, más óvodákhoz hasonlóan őket is ellenőrzi a tanfelügyelet. A Montekid is iskolaérettségi bizonyítvány állít ki az iskolaköteles kicsik részére. „Hároméves kortól egészen iskolaérett, 6-7 éves korig járnak hozzánk a gyerkőcök, nincs szükségük törzsovira” – szögezte le a Montekid alapítója.

Ahhoz, hogy a hálózatba bekerülhessenek, kellene az önkormányzat beleegyezése, az induláskor ezt nem kapták meg.

Szabadság vs. szabályok

A Montekid oviban korlátolt szabadság van, a szabályokat következetesen betartatják a gyerekekkel. Nem kell megkérdezniük, hogy levehetnek-e bármit a polcról, mert levehetik a játékokat, az eszközöket, de ugyanúgy kell visszatenniük, ahogyan levették.

„Ha látom, hogy nem pakolt el maga után, nem szólok rá azonnal, figyelem, mit tesz, ha egy újabb játékot vesz le, akkor megkérdem tőle, nem felejtett-e el valamit? Csak emlékeztetem, mit várok el tőle. A szabályokat úgy tartatjuk be, hogy nincs kiabálás, veszekedés, hangos szó. A módszernek köszönhetően már 3,5 éves korban komoly önkontrollra képesek a gyerekek. Megtanulják például, hogy nem veszik el egymástól a játékot, tiszteletben tartják, hogy azzal a legóval épp másvalaki játszik, így ilyen jellegű konfliktus nem is alakul ki” – állítja az óvoda megálmodója azzal, hogy a belső szabályokat körülbelül két hét alatt az új gyerekek is megtanulják.

Természetesen előfordul, hogy összekapnak a kicsik, ezeket a helyzeteket ítélkezés nélkül igyekeznek megoldani. „Megkérdezzük, mi vezetett oda, hogy megütötték egymást. Ezeket a helyzeteket mindig megbeszéljük, azt tanítjuk nekik, hogy tiszteljük a másik testét, abba »nem nyúlunk bele«, tehát nem ütjük meg, nem csípjük meg, stb.” – magyarázza Bogyai Haramia Ildikó azzal, hogy a gyerek is kap egy önismeretet magáról, fölismeri az érzéseit, a szükségleteit, azokat kellő helyzetekben regulálni tudja. De nem kell egész nap elnyomnia azokat, mert van, amikor kibontakozhat.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése

A Montessori módszer lényege a gyerekekhez való hozzáállás, az, hogy támogatja, fejleszti a gyerekek kíváncsiságát. „A gyerekek a szabad programon belül bármikor szabadon megválaszthatják a tevékenységüket. Blokkokban oktatunk, minden nap van egy pedagógus által vezetett 40 perces foglalkozás, a többi idejét azzal tölti a gyerkőc, ami őt épp a leginkább érdekli.

Fontos, hogy a gyerekek tudják, mikor mi következik, ez biztonsági érzetet ad, a pedagógusok pedig érzelmi biztonságot nyújtanak. Egyenlő partnerek vagyunk a gyerekekkel, jobbára keresztnevünkön szólítanak, tegeznek, közel kerülünk egymáshoz. Nem követelünk tőlük semmit, mindig csak kérünk.

Egyfajta passzív viselkedéssel mutatunk példát a kicsiknek, ők ellesik tőlünk a problémamegoldási készségeinket, azt, hogyan oldjuk meg a szituációkat. Rengeteget magyarázunk nekik, ugyanazokat a szituációkat újra és újra átvesszük.

Ha egy nagyobb problémát hoznak a mindennapok, például egy kirekesztést, azt mindig közösen, az összes gyerkőc bevonásával oldjuk meg. Rengeteg időt és energiát fektetünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére a kicsiknél, ez pedig nagyban befolyásolja a gyerekek viselkedését” – vázolta a Montessori módszer lényegét Bogyai Haramia Ildikó.

Saját tempójában halad

A készségek fejlesztésében is eltérnek a hagyományos óvodától, meghatározzák, honnan indulnak és hová érkeznek. Leegyszerűsítve, nem úgy fejlesztik az íráskészséget, hogy egyre többször adnak ecsetet, ceruzát a gyerek kezébe, hanem a gyerek korától függetlenül előbb megfigyelik, milyen fejlődési fázisban van, ezt követően a grafomotorikai készségek fejlesztését az ujjak tréningezésével kezdik.