Napunk

Berényi József: A többség mögöttem áll, manipulációval akartak kiszorítani

Fotó - N/Tomáš Benedikovič
Fotó – N/Tomáš Benedikovič

Berényi József a Szövetség jelöltje Nagyszombat megye elnöki posztjára, meg nem is – hiszen Forró Krisztián pártelnök aláírta a jelölését, annak ellenére, hogy azt nem hagyta jóvá a párt kerületi tanácsa, és a Híd- és az Összefogás-platform politikusai tiltakoznak ellene. A jelenlegi megyei alelnök szerint azonban túl kéne lépniük a saját sérelmeiken.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Berényi József, Nagyszombat megye jelenlegi alelnöke már 2013-ban és 2017-ben is elindult a megyefőnöki posztért, mindkétszer sikertelenül. Most azonban azt mondja, történelmi lehetősége van nyerni – dacára annak, hogy Jozef Viskupič jelenlegi megyefőnöknek nem volt rossz öt éve, és a választási részvételi arány is magasabb lesz a korábbiaknál, ez pedig általában nem kedvez a magyar jelölteknek.

Berényi annak ellenére is bízik a sikerben, hogy nem áll mögötte egységesen a pártja: a Híd és az Összefogás politikusai hevesen tiltakoznak a jelölése és annak módja ellen is. Ilyen éles konfliktust még semmi sem idézett elő a pártszövetség történetében. Berényi József viszont azt mondja, a másik két platform politikusai személyes sérelmeik miatt támadják őt, és manipulációval akarták kiszorítani a jelölési folyamatból.

Interjúnkból megtudhatják:

  • miért indul annak ellenére, hogy csak egy járásból kapott hivatalos támogatást,
  • beleszólt-e abba, hogyan tárgyaljon a dunaszerdahelyi járási MKP-platform a többiekkel,
  • miért gondolja, hogy történelmi esélye van nyerni,
  • milyen volt a kapcsolata Viskupičcsal,
  • mi a helyzet az új somorjai szlovák alapiskolával.

Legutóbb májusban beszéltünk arról, hogy vannak-e megyefőnöki ambíciói. Akkor azt mondta, hogy korai még erről beszélni, és ha nem szerzi meg a járások támogatását, nem fogja erőltetni az indulást. Egy járásban, Galántán sikerült támogatást szereznie, Dunaszerdahelyen azonban nem. Miért indul mégis? Mi változott?

A Dunaszerdahelyi járásban nem tudtak rám szavazni, ez ilyen egyszerű. Az MKP-sok sajnos eggyel kevesebben voltak, nem volt teljes a létszám, ezért a járási elnökségben a hidasok és az összefogásosok nem tették lehetővé, hogy jelölt legyek. Így a járási konferencia nem tudott rám szavazni. Az egyedüli jelölt, Mózes Szabolcs nem kapta meg a többséget, amiből azért nem nehéz levonni a következtetést, hogy nyilván a küldöttek többsége szeretett volna rám szavazni. Ezt az előzetes hírekből és tőlük is hallottam. Más lenne a helyzet, ha a Dunaszerdahelyi járásban nem kaptam volna meg a többséget.

Ám a pártokhoz hasonló szervezetek nem úgy működnek, hogy valaki azt mondja, úgyis rám szavaztak volna. Amíg nincs jogerős döntés, nincs jelölés. Ez nem probléma?

Csak ismételni tudom: az elnökség egy szűk taglétszámú testület, és a beérkezett jelölteket egyszerűen tovább kellett volna engednie a járási konferencia felé. A Híd és az Összefogás azonban kihasználta, hogy az MKP-sok eggyel kevesebben voltak, s egyszerűen nem tette lehetővé, hogy a nagy testület, a konferencia, mely az alapszabály értelmében jelöltet állít, szavazzon rólam.

Fotó – N/Tomáš Benedikovič

A Híd és az Összefogás a Dunaszerdahelyi járásban elég korán nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja az ön indulását. Az, hogy ezt technikai szinten el tudták érni az MKP-val szemben, kicsit más kérdés, nem?

Szerkesztő úr, nem szabad általánosítani. Az, hogy a Híd és az Összefogás nem akar engem a Dunaszerdahelyi járásban, nem fedi le a teljes platformot. A Híd polgármestereinek jelentős része mondta azt, hogy engem támogat, mikor találkoztam vagy beszéltem velük. Az Összefogás kisebb ebben a járásban, de ott is ez a vélemény hangzott el a különféle beszélgetéseken. Azt, hogy engem ki nem támogat, a Dunaszerdahelyi járásban néhány hidasra és néhány összefogásosra szűkíteném le.

Csakhogy a történet a megyei tanácsban is folytatódott, melynek jóváhagyását szintén nem sikerült megszereznie. Nem szavaztak önről, így a jelölés folyamata tulajdonképpen megállt. Ennek dacára is legitimnek látja az indulását?

Legitim volt-e a kerületi tanács, ahol megpróbálták megállítani a jelölésemet? Ez a kérdés. A kerületi tanácsban 8:2 arányban ültek a járások képviselői, nyolcan a Dunaszerdahelyi, ketten a Galántai járásból. A galántai járási konferencián titkos szavazással 51 küldöttből 50 rám szavazott, tehát a hidasok és az összefogásosok is. Ezt kellett volna képviselni a kerületi tanácson belül, ezt viszont a Híd és az Összefogás nem tette lehetővé, mert lecserélték a tanács galántai tagjait dunaszerdahelyiekre.

Áprilisban 6:4 arányban egyeztünk meg, s amennyiben ezt az Összefogás és a Híd nem változtatja meg öncélúan, manipulatív módon, akkor a járási konferencia alapján nekem négy galántai szavazatom lett volna. S mivel a dunaszerdahelyiek nem állítottak jelöltet, úgy szavaztak volna, ahogy akarnak. Közülük hárman MKP-sok voltak, így hét szavazatom lett volna a kerületi tanácsban. Ezt akadályozták meg, manipulációval. Mellesleg az egyik összefogásos kerületi tanácstag olyan városból érkezett, ahol nincs helyi szervezet, ő függetlenként indul a helyi választásokon. Eléggé furcsa, hogy valaki nem hoz létre helyi szervezetet, függetlenként indul a helyi választáson, de az egyik platformnak köszönhetően döntéshozatali jogot kap arról, legyen-e a Szövetségnek megyeelnökjelöltje, és ha igen, akkor ki. Több sebből vérzett tehát a kerületi tanács összetétele.

A tanácstagok legitimitását vizsgálta valaki?

Normális pártban mindenki igazolhatóan párttag. A Szövetségen belül azonban ezek a normalitások még nincsenek meg, nincs például szövetségi párttagnyilvántartás, csak a platformok evidálják a tagokat külön-külön. Az egyes platformok bárkit javasolhatnak, tulajdonképpen az utcáról is, ha az érdek úgy kívánja. A kerületi tanács összetételénél ez így volt.

Két olyan ember is felszólalt a jelöltsége ellen, akik a párt legfelsőbb vezetésének tagjai. Mózes Szabolcs a párt alelnöke, Sólymos László pedig a Szövetség Országos Tanácsának elnöke. Ők azért elég fajsúlyos szereplők a Szövetségben.

A Szövetségben igen, a tisztségüknél fogva. Mellesleg megjegyzem, hogy egyikük sem indul a soron következő választásokon, mely a Szövetség első megmérettetése. Ebben a témában mindkettőt értem. Sólymos Lászlónak az a baja, hogy azt szerette volna elérni, hogy a járási elnökök személyéről az országos elnökség döntsön. A mi platformunk azt szorgalmazta – és én következetesen azt képviseltem –, hogy a régiókban döntsék el, kik lesznek a járási elnökök. Sólymos László ebből presztízskérdést csinált, ezért támad engem, és ezért nem akarja jóváhagyni a jelölésemet.

Mózes Szabolcsnak pedig volt egy rendkívül sokatmondó mondata az utolsó elnökségi ülésen. Azt mondta, hogy Galántán azért kaptam meg a küldöttek támogatásának csaknem 100 százalékát, mert akkor még minden az egyezségek alapján történt. Tehát akkor még nem volt gond a jelölésemmel, mikor a galántai járási konferencia zajlott.

Utána jött a dunaszerdahelyi konferencia. S tudjuk, hogy eredetileg az 5:2:1-es arányt tárgyalták ki a megyei jelöltlistával kapcsolatban a felek – 5 hely az MKP-nak, 2 az Összefogásnak, 1 pedig a Hídnak járt volna. Ezt azonban az MKP-platform dunaszerdahelyi járási elnöksége nem fogadta el, s végül 6:1:1 arányban egyeztek meg a platformok. Mivel az Összefogás Nagy József mellett döntött, így Mózes Szabolcs nem indulhat a megyei választáson, amin szeretett volna. Mózes hozzáállása tehát az, hogy ha megdöglött a kecskéje, dögöljön meg a szomszédé is, és én se lehessek jelölt.

A dunaszerdahelyi 5:2:1-es arányról volt egy előzetes megegyezés, ám a hírek szerint jött Berényi József, és hirtelen már csak a 6:1:1 volt elfogadható, azzal, hogy ön lesz a megyeelnökjelölt. Igaz ez?

Nem volt erre ráhatásom. Az Összefogás és a Híd néhány politikusa szerint a rossz időért is én vagyok a felelős. Ez a dunaszerdahelyiek ügye volt, én ebbe nem avatkoztam bele. A dunaszerdahelyi MKP-platform járási elnökségén egyébként elmondtam, hogy ha az 5:2:1 már megjelent, és nem fog megvalósulni, akkor abból balhé lesz. Azt is elmondtam, hogy egyik járásban sem avatkozok bele a dolgokba, ez az ő dolguk, döntsék el – ezt mindenki visszaigazolja, ha megkérdezi tőlük. A 6:1:1 a dunaszerdahelyi járási elnökség meghatározó polgármestereinek véleményét tükrözi.

Most ön előtt áll egy kampány, melyben az önt indító párt legalább felére nem számíthat majd. Megérte ez?

Mi az, hogy felére, szerkesztő úr? A Dunaszerdahelyi járás Híd-polgármesterei és Összefogás-személyiségei közül sok támogatását bírom. S ha erre szükség lesz, tudom is igazolni.

Azok az emberek azonban, akik az önt nem támogató platformok legitim vezetői, nem támogatják önt. Ez a probléma túlmutat az esetleges hidas vagy összefogásos támogatáson a járásban. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy az ön indulása probléma.

Ez az ő problémájuk, ha ezt így érzik. Én továbbra is érzem a támogatást a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásból, tegnap és ma is több üzenetet kaptam, hogy ne adjam fel, folytassam. Okozhat károkat ez a szűk vezetés, de ezeket a károkat nem nekem okozzák, hanem a közösségnek. Nem hivatalos információim szerint tíz jelölt indul a megyei elnöki posztért, ebből ketten vagyunk magyarok, az egyik egy független dunaszerdahelyi személy, a másik én. Nyolc szlovák jelölt esetében itt komoly esélyünk van nyerni. Ha ezt a párt belső hatalmi harcai miatt valakik megakadályozzák, akkor a közösség érdeke ellen tesznek.

Mennyire reális, hogy a nyolc szlovák jelölt valóban megosztja a szavazatokat? Jozef Viskupič mögött egy viszonylag eredményes öt év van.

Ha mögötte egy eredményes öt év van, akkor mögöttem is, mert alelnökként ott voltam mellette. Ezeket az eredményeket én is tudom prezentálni, ugyanígy.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Forró Krisztián

Mózes Szabolcs

Nagyszombat megye

Sólymos László

Szövetség

Választások 2022

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

December 8-án, azaz csütörtökön 14 órától tárgyal a parlament az Eduard Heger kormánya elleni bizalmatlansági indítványról, közölte Boris Kollár hivatala. A bizalmatlansági indítványt az Sas és a Hlas képviselői kezdeményezték. (napunk)

Az elmúlt héten 17 666 menekült érkezett Szlovákiába Ukrajnából. 734-en kértek ideiglenes menedéket. Az ellentétes irányban 17 730 személy lépte át az irányt. (tasr)