Napunk

Az élelmiszerválság sokkal súlyosabb, mint az ukrajnai háború miatti kiesés

Lángoló gabona Kelet-Ukrajnában. Fotó - TASR/AP
Lángoló gabona Kelet-Ukrajnában. Fotó – TASR/AP

Az alacsony jövedelmű országokban a megfelelő minőségű élelmiszerrel nem rendelkezők aránya a 2015-ös 13%-os arányról 2019-re 26%-ra nőtt.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Az Ukrajnából induló élelmiszer-szállítások orosz blokádja és a háború okozta fennakadások miatti esetleges ukrán terméskiesés a vezető hírek között kapott helyet az elmúlt hónapokban. A búza világpiaci ára több mint 60%-kal emelkedett, és ez felerősítette a humanitárius aggodalmakat, a nemzetközi fejlesztési ügynökségek pedig figyelmeztettek arra, hogy a szegény afrikai és ázsiai országokban megugrott az élelmiszer-ellátás bizonytalansága.

Több ezzel kapcsolatos hír is megtévesztőnek bizonyult. A szegény országokban az összes kalória kb. 80%-a gabonafélékből származik. A fejlődő világban a legfontosabb a rizs, amely az egy főre jutó kalóriabevitel 27%-át teszi ki, és Ázsiában ez a legfontosabb alapélelmiszer. Az olyan országokban, mint Mianmar és Kambodzsa, a kalória 80%-át teszi ki a rizs.

A gabonafélék közül a kukorica a legfontosabb létfenntartási forrás Afrikában. A világ teljes kukoricafogyasztásának kb. 30%-át az afrikai országok adják. Malawiban, Lesothóban és Kenyában évente átlagosan 90–180 kilogrammot fogyasztanak. A szegény országokban a búza, amely globálisan a második legfontosabb gabonaféle, viszonylag elhanyagolható fontossággal bír. A Szaharától délre található országokban az egy főre jutó éves búzafogyasztás például csak 17 kilogramm körül van.

Az ukrán búza és kukorica kiesése nem vezethet élelmiszerhiányhoz a szegény országokban, mert lehet növelni a termelést és a behozatalt más országokból.

Nézzük meg például a kukoricát. Azok a szegény országok, amelyeknek sok kukoricára van szükségük, a kukorica nagy részét megtermelik otthon, és nagyon keveset importálnak Ukrajnából. Kenya 2020-ban csupán 11 818 tonnát hozott be Ukrajnából. Ekkora hiányt viszonylag könnyen tudnak pótolni más termelők, egyébként a kukorica nagy része nem szükséges az emberi megélhetéshez. A világon megtermelt kukoricának csupán 15%-át fogyasztják el élelmiszerként. A világ legnagyobb kukoricatermelője, az Egyesült Államok évente 10–12 millió tonnát használ fel édesítőszer előállítására.

Az ukrán búza kiesését más termelők is képesek lehetnek pótolni. A korábbi termelés azt mutatja, hogy sok ország nem használja ki a teljes kapacitását. Ha például az Egyesült Államok búzaexportját a jelenlegi 26 millió tonnás szintről a korábbi, 1981-es 44 millió tonnás szintre emelnék, az bőven pótolná Ukrajna teljes búzakivitelének a kiesését.

A műtrágyahiány veszélye ugyancsak a vezető hírek közé került, mert világszerte csökken az ellátás, és ez növelheti az élelmiszerek árát. De ha globálisan nézzük, Ukrajna a világ műtrágyakivitelének csupán 0,8%-át adja.

A lényeg: a szegény országokat nem érintheti komolyan az ukrán mezőgazdasági termények kiesése. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmaknak ne lenne alapja. A probléma egy kicsit más és sokkal összetettebb, mint ahogy azt a szalagcímek sejtetik.

Az élelembiztonság évek óta romlik. Az alacsony jövedelmű országokban a megfelelő minőségű élelmiszerrel nem rendelkezők aránya a 2015-ös 13%-os arányról 2019-re 26%-ra nőtt, ez elsősorban olyan tényezők összhatásának köszönhető, mint az éghajlatváltozás, az intézmények működési kudarca és a helyi fegyveres konfliktusok. Ha a problémát kizárólag Oroszország ukrajnai háborújához kapcsoljuk, akkor az a hamis feltételezés képződik meg, hogy a háború befejezésével a probléma megoldható vagy mérsékelhető.

Az orosz invázió valóban okozhat problémákat a globális élelmiszerpiacokon.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Élelmiszer

Orosz–ukrán háború

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Romsics Ignác a vendége a Napunk idei utolsó beszélgetőestjének Párkányban. A történészt munkásságáról és önéletrajzi könyvéről Kacsinecz Krisztián kérdezi.

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)