Magyar partizánok is harcoltak a szlovákokkal a nácik ellen, csak feledésbe merültek
Több száz magyar partizán kapcsolódott be a szlovák nemzeti felkelés keretében zajló harcokba, és komoly sikereket is arattak a nácik felett.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Bár „szlovák nemzeti”-nek hívják, az 1944-es náciellenes szlovákiai felkelés valójában nemzetközi volt, és a magyarok sem maradtak ki belőle. Sőt, a Pozsonyban később a fasizmus támogatásának vádjával elítélt Esterházy János is segítette a felkelőket.
A magyar partizánokról azonban elég hamar megfeledkeztek Szlovákiában, és a felkelés törvényhozó szerveként létrejött Szlovák Nemzeti Tanács megkezdte a magyarok elleni büntető intézkedések meghozatalát. Nem sokkal később pedig érvényesültek Edvard Beneš tervei a magyarok jogfosztásáról.
Arról máig viszonylag keveset tudunk, hogyan működtek közre a szlovákiai magyarok a náciellenes harcokban. Egyes alakulataik viszont bizonyítottan komoly veszteségeket okoztak a németeknek, az egyik füleki partizánvezető pedig a 20. századi magyar történelem ellentmondásos, de kiemelkedő alakja lett.
A Napunknak Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének történésze segített a felkelés magyar vonatkozásainak rekonstrukciójában.
A pontos számokat senki nem ismeri
A felkelés első időszakában, vagyis 1944. augusztus 29. után körülbelül 300–500 magyar kapcsolódott be a harcokba a nácik ellen, de a pontos számukat ma senki nem tudja megmondani. Janek István szerint alapkutatások hiányoznak, és ma Magyarországon nem ez a téma van a kutatások fókuszában.
A felkelés októberi leverése után a partizán egységek a hegyekbe vonultak, ahol egy részük folytatta a harcot. Az 1. magyar hadsereg, amely a Kárpát-medence védelméért felelt, eközben teljesen demoralizálódott, miután a németek megszállták Magyarországot – az 1. hadsereg katonái Szlovákia területén keresztül vonultak vissza. Ezekből a katonai egységekből rengeteg átállt a partizánokhoz, magyarázza Janek István.
Ahogy a háború a végéhez közeledett, egyre több magyar katona szimpatizált a partizánokkal – három–ötezer fő közé tehető a számuk. A prágai felkelés alkalmával, már 1945 májusában a prágai pályaudvart egy magyar egység védte a németekkel szemben. Azt viszont nehéz meghatározni, ők partizánnak számítanak-e, teszi hozzá a történész, hiszen a háború végnapjaiban jártunk már ekkor.
A Petőfi-csoport
Két főbb magyar partizáncsoport harcolt a felkelés keretében.
Az egyik a Petőfi Sándor nevet viselte, és főleg Dél-Szlovákia középső területein tevékenykedett. Ebben a 300 fős csoportban sok magyar volt, de ukránok, oroszok, szlovákok és csehek is akadtak a tagjai között. A létszáma nem volt állandó – a harci cselekmények és veszteségek függvényében változott.
A Petőfi-csoportot előbb egy orosz partizán irányította, majd Fábry József lett a parancsnoka. Az ő feladatuk az volt, hogy az utánpótlásvonalakat támadják, vasúti, országúti csomópontokat felrobbantsanak, és zavarják a német szállítási útvonalakat, valamint hogy eljussanak magyar területre és röplapokat szórjanak szét.
Nógrádi csapata
A másik jelentős csoportot Nógrádi Sándor, az egyik leghíresebb magyar ellenálló vezette. Ez egy hatvan–százfős egység volt, amelynek a tagjait ejtőernyővel dobták le a szovjetek a szlovák nemzeti felkelés területére. Az volt a feladatuk, hogy később eljussanak Magyarországra, és ott partizántevékenységet folytassanak.
Nógrádi Sándor Füleken született egy zsidó családban, Szécsényen és Losoncon tanult, és a magyar és európai kommunista mozgalmak fontos alakjává vált. Az 1920-as évektől részt vesz Prágában, Berlinben, Bécsben, Franciaországban a kommunista pártok tevékenységében.
A felkelés idején Salgótarján–Balassagyarmat–Miskolc vidékén kellett volna partizánmozgalmakat kiépítenie, ez azonban a tervezett formában nem valósult meg.
Ám Nógrádi végül eljutott Magyarországra, és Abroncsospusztánál, Ragyolc mellett (ez ma a Losonci járás) a partizánegysége összecsapott egy SS-egységgel, és győzelmet aratott. Ezt a csatát részletesen dokumentálták is a partizánok.
Esterházy János is segített
A szlovák nemzeti felkelés egyik különös epizódja, amikor a később a fasizmus támogatásának vádjával elítélt és haláláig raboskodó szlovákiai magyar politikus, Esterházy János is a partizánok segítségére sietett.
