Oktatási államtitkár: az iskola ne korlátozó, hanem támogató intézmény legyen
Tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az oktatási miniszter azokat a törvénymódosító javaslatait, melyekkel a szegregáció egyes tényezőit számolná fel. Az egyik intézkedés keretében korlátoznák az évismétlést az alapiskolákban.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter emlékeztetett, hogy az iskolai szegregáció terén számos kritika érte az oktatásügyet, és korábban a tanügyi hivatal is igazolt ilyen konkrét esetet. „Több intézkedéssel szeretnénk felszámolni a szegregációt ott, ahol ez nem helyes. Ugyanakkor vannak iskolák, például a romatelepeken, ahol szegregáltan tanulnak a gyerekek, ezeknél nem beszélhetünk célirányos elkülönítésről” – mondta a tárcavezető.
Tárcaközi egyeztetésre bocsátották az idő előtti kötelező iskolalátogatás befejezésére vonatkozó javaslatot, mely szabályozná az évismétlést. „Az alapelv az, hogy nem ismételhet évet a diák addig, amíg nem kapott meg minden segítséget és támogatást a tanév sikeres befejezéséhez. Az oktatási törvényben úgy korlátoznánk az évismétlést, hogy minden diák egyszer ismételhetne évet az alsó és a felső tagozaton egyaránt. Az évismétlés nem számolna bele a kötelező iskolalátogatás éveibe. A módosítás 2023 szeptemberétől lépne hatályba, ha a parlament jóváhagyja. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a diákok ne az alapiskolán fejezzék be a kötelező iskolalátogatást” – mondta Gröhling azzal, hogy így valamilyen szakmát tanulhatnának.
Svetlana Síthová államtitkár állítja, a gyerekek megbuktatásában Szlovákia élen jár az uniós tagországokhoz viszonyítva. Az államtitkár szerint az évismétlésnek az utolsó alternatívának kellene lenni, előtte van lehetőség együttműködni a speciális pedagógussal, pszichológussal vagy a gyermekvédelem munkatársával. „Ha a gyerek valóban nem tanul, az visszatükröződik a középiskola választásának a lehetőségében is, de az iskolának nem egy korlátozó intézményként kellene működnie, hanem támogató intézményként, mert a munkapiacon való érvényesülés így a nullával lesz egyenlő” – állítja az államtitkár.
Gröhling szerint a járvány előtt átlagban mintegy 10 ezer gyerek ismételt évet Szlovákiában, a járvány alatt bevezetett korlátozáskor 3 ezer körül mozgott ez a szám.
Svetlana Síthová szerint 6 éves korig kulcsfontosságú a gyerekek fejlődése, melyre súlyos hatással van, ha kirekesztett közösségbe születik, melyet továbbá generációs szegénység súlyt. „A kirekesztett közösségben élő gyerekek korai fejlesztésére 6 millió eurós pályázatot dolgoztunk ki, mely a már ismert Ómama program mintájára működne. Ez a modell jól működik a gyakorlatban, egyszerre foglalkoznak a gyerekekkel és szülőkkel” – mondta az államtitkár azzal, hogy a tárca következő vezetése indíthatja el.
Továbbá a nyelvi akadályokat is szeretnék felszámolni, ez szintén súlyosan korlátozza a kicsik fejlődését. Ezért 200 órában segítik a pedagógusok nyelvtanulását, hogy a roma nyelven szocializálódott kicsikkel szót értsenek az óvodákban és az alapiskolákban. Svetlana Síthová szerint minden gyermeknek egyenlő feltételeket kell teremteni a tanuláshoz, tekintet nélkül arra, hová született és milyen körülmények között él.
A miniszter állítása szerint az utóbbi két évben több intézkedéssel igyekeztek csökkenteni ezt a jelenséget, egyrészt növelték a pedagógusok számát, segítették roma nyelvtanulásukat, és oktatási eszközökkel látták el az érintett iskolákat. Ehhez kapcsolódik a napokban meghirdetett felhívás, melynek segítségével a két műszakban működő alapiskolákat számolnák fel. Utóbbiban 49 iskola érintett. A tárca márciusban kidolgozott egy útmutatót a szegregáció felszámolásával kapcsolatban.
A gyerekek szegregációjában komoly szerepet játszott a felmérésük, a nem megfelelő tesztek alkalmazása által helytelenül speciális alapiskolába került a gyerekek egy része. Erre a problémára az állami tanácsadóközpontok reformja reagál, melyet a parlament már jóváhagyott és januárban lép életbe. A reform finanszírozását még jóvá kell hagynia a plénumnak.
Branislav Gröhling többször utalt rá, hogy szeptembertől parlamenti képviselőként dolgozik tovább. Nem kommentálta azokat az értesüléseket, melyek szerint Richard Vašečka (OĽaNO), a parlament oktatási bizottságának elnöke követheti az oktatási tárca élén.