A szlovákiai magyar gyerekek lassabban fejlődnek, mint a magyarországiak – konferencia az óvodák fejlesztéséről Érsekújvárban
Az óvodák fejlesztése és a jó óvodavezetők kompetenciáira fókuszált az a szakmai konferencia, melyen mintegy százharminc szlovákiai magyar óvodavezető vett részt Érsekújvárban.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Először szervezett konferenciát a magyar óvodavezetők számára a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet. Fodor Attila, az intézet vezetője elmondta, több éve próbálkoztak az alapiskolák és a középiskolák vezetőinek tartott szakmai tanácskozás mintájára összehozni az óvodák vezetőit.
„Az igazgatók kulcsemberek az intézmények élén, nekünk kis óvodáink vannak, lehet, hogy egy-egy óvodavezető életében nem volt szakmai konferencián. Sokan jobbára elszigetelve dolgoznak egy-egy kistelepülésen. Ezért tartalmi szempontból az óvodák fejlesztését tűztük ki célul, mert úgy véljük, erre van a legnagyobb szükség. Az óvodafejlesztés és az ehhez szükséges igazgatói kompetenciákat fogjuk kifejteni a mai konferencián” – mondta Fodor Attila.
Kalmár Mónika, az intézet munkatársa rámutatott, hogy amíg az évente Galántán megtartott óvodapedagógiai konferencián a módszertani kérdésekkel, élménypedagógiával, pszichológiával és a pedagógus személyiségi fejlődésével foglalkoznak, addig ma Érsekújvárban kimondottan az intézmények vezetésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre helyezték a hangsúlyt.
„Szeretnénk, ha az óvodák nem várnának arra, hogy majd kívülről érkezik egy rendelet, s az megváltoztatja az életüket. Célunk a szemléletformálás és a gyakorlati útmutatás, az oktatási tárcától érkező előadóinknak helyben tehetik fel a kérdéseiket az intézményvezetők” – részletezte Kalmár Mónika.
Kötelező képzés óvópedagógusoknak
Markovics Tímea, a Comenius Intézet munkatársa az óvodák hatékony fejlesztéséről beszélt, az intézet kidolgozta az óvodák fejlesztésének stratégiáját. Fontos, hogy az óvodai nevelésnél szem előtt kell tartani az oktatási rendszer többi területét, az intézmények belső működési elveit, az óvópedagógus a rendszer egyik tartópillére, akinek folyamatosan meg kell újulnia, fejlesztenie kell magát. Utóbbiban az intézet évek óta segíti a pedagógusokat, jelenleg 125 intézmény mintegy 500 munkatárásnak képzéséről gondoskodnak. „Idén a vonatkozó törvények értelmében 20 órás képzéseket kell abszolválniuk az óvodáknak, a jogszabály a témaköröket is meghatározza, egyik ilyen téma az inklúzióra való törekvés az óvodában” – részletezte Markovics Tímea azzal, hogy az intézet négy képzést dolgozott ki, különféle oldalról közelítik meg a sajátos nevelésű gyermeket, az integrációját.
Figyelmeztetett, hogy a jogszabály a curriculum fejlesztést is előírja, s bár az alapiskolák reformja miatt került be a jogszabályba, de az óvodák előnyére válhat, ha gazdagítják az óvodai programot, illetve új módszerekkel és stratégiákkal dolgoznak a kicsik fejlesztésekor.
Új rendeletekről egyértelműen
Viera Hajdúková, az oktatási minisztérium főtanácsosa gyakorlati tanácsokkal látta el az óvodavezetőket az aktuális újdonságokkal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 januárjától módosult az oktatási törvény, és számos új rendeletre kell reagálniuk az intézményvezetőknek. Módosult az állami pedagógiai program, és a tárca reagált a pandémia eddigi tapasztalataira is. Pontosan meghatározták, hogyan kell távoktatásban foglalkozni azokkal a kicsikkel, akik a következő tanévtől iskolakötelesek lesznek. Őket karantén alatt is fejleszteni kell.
Beszélt arról is, hogy a módosított törvények és rendeletek értelmében, hogyan kell vezetni az óvodák adminisztrációját, mikor kell individuális programot kidolgozni egy-egy kicsi számára. Számos problémát vetett fel az adminisztrációval, a tanácsadó központokban történő felmérésekkel kapcsolatban. Azt is hangsúlyozta, hogy bár szeptember elseje államünnep, és csak 5-én tartják idén a tanévnyitókat, de a tanév szeptembertől kezdődik.
„Az egyik kerületi város óvodája szeptember másodikán még fogadni akarta a leendő elsősöket. Ez képtelenség, mert azoknak a kicsiknek semmi keresnivalójuk nincs az óvodában, hiszen ők már iskolások” – ragadott ki egyet azok közül a problémák közül, melyekkel a gyakorlatban találkozott. Hajdúková számos egyéni kérdést kapott az óvodavezetőktől.
Sztenderdizálni a difert teszteket
Borbély Diana, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának adjunktusa is számos témakört érintett, gyakorlati útmutatót kaptak tőle a pedagógusok az intézményi pedagógiai programmal, az óvodai kötelező dokumentációval, a gyerekek készségfejlesztésével és a gyerekek diagnosztikájával kapcsolatban. Elmondta azt is, hogy igyekeznek felállítani a difert tesztek sztenderdjét, hogy alkalmazni lehessen a szlovákiai magyar gyerekeknél.
„Az eddigi vizsgálatok alapján azt tapasztaltuk, hogy a szlovákiai magyar gyerekek lassabban fejlődnek a magyarországi gyerekekhez képest. Kérdés számunkra, hogy ennek mi lehet az oka? Befolyásolhatja-e ezt a kétnyelvű közeg, az eltérő oktatási program, esetleg a pedagógusok eltérő felkészítése?” – vetette fel Borbély Diana.
