Napunk

A legaktívabb szeizmikus zónák Komáromban és Jókőn találhatók, a szakemberek arra számítanak, hogy visszatérnek az erősebb földrengések

Szeizmikus hullámok Ógyalla régi típusú szeizmográfján. Fotó N – Vladimír Šimíček
Szeizmikus hullámok Ógyalla régi típusú szeizmográfján. Fotó N – Vladimír Šimíček

A 18. század második felében Komáromban észlelték az egyik legerősebb földrengést Közép-Európában. Az eseményt egy korabeli festő is megörökítette, mégpedig úgy, hogy a pestisjárványt ábrázoló képre egyszerűen ráfestett egy másik természeti csapást.

Ha 1763. június 28-án Komáromban ébredtünk volna, láthattuk volna, amint a hozzávetőlegesen tizenegyezer lelket számláló város az aratás kezdetének alkalmából tartott vásárra készülődik. Sokan a város hét templomának valamelyikébe indultak a Péter-Pál napi misére.

A történészek szerint ezért is tartózkodtak reggel fél hat körül a szokásosnál is többen az utcákon.

Az emberek ekkor már érzékelhették az első rengéseket, melyek 15 perc múlva teljes erejükben mutatkoztak meg. A komáromi volt Közép-Európa egyik legerősebb feljegyzett földrengése.

Az 1763-as nagy komáromi földrengésről készült festmény. Fotó – Szabó László/Duna Menti Múzeum, Komárom

„A 18. század felében a Vág és a Duna találkozásánál elterülő Komárom nemcsak kedvező fekvésének köszönhetően virágzott, hanem annak köszönhetően is, mert céhes városként rengeteg mesterembert vonzott” – mondja a Duna Menti Múzeum igazgatója, Csütörtöky József.

A nagy komáromi földrengés hét templomot és további több mint 279 épületet rongált meg. A levéltári iratok számos halottról és sebesültről is beszámolnak.

„A földrengés következtében 63-an elhunytak, 102-en pedig megsebesültek, bizonyos források azonban többre becsülik az áldozatok számát” – tudhatjuk meg a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének Geofizikai Részlegén dolgozó Róbert Kyseltől, aki a történelem során bekövetkezett földrengések szakértője.

A földrengés a legtöbb áldozatot a város főterén követelte, ahol az emberek a vásárra készülődtek, amikor a lehulló törmelék rájuk zúdult.

A korabeli feljegyzések szerinti körülbelül 6-os magnitúdójú földrengés epicentruma a várostól hozzávetőlegesen tíz kilométerre északnyugatra helyezkedett el. A tudósok azonban nem tudják pontosan meghatározni a nagyságát, mivel a 18. században még nem végeztek ilyen jellegű méréseket.

„Azokból a feljegyzésekből indulunk ki, amelyek a földrengés emberekre és épületekre gyakorolt hatásáról számolnak be – ezeket tudjuk átváltani magnitúdóra” – magyarázza Kysel.

Hozzáteszi, hogy a fukusimai földrengés 9-es magnitúdójú volt. A komáromit a 2021 őszén Krétán bekövetkezett földrengéshez lehetne hasonlítani.

További földrengések várhatók

A geológiai folyamatok több ezer vagy akár több tízezer éve zajlanak, tehát a szakemberek szerint nincs ok azt feltételezni, hogy ezek a 18. század óta leálltak vagy megszűntek volna. Ha a múltban egy bizonyos területen nagy földrengések fordultak elő, ezek valószínűleg ismét megjelennek majd.

A régi szeizmográf földmozgásokat érzékel. Fotó N – Vladimír Šimíček

A komáromi szeizmikus zóna az egyik legaktívabb Szlovákiában.

„Komárom közelében évente 5-10 földrengést regisztrálunk. Ha a teljes, Párkánytól Somorjáig húzódó komáromi szeizmikus zónát venném figyelembe, beleértve Magyarország északi részét is, akkor évente hozzávetőlegesen 30 földrengés fordul elő” – mondja Kysel.

Mindeközben a műszerek évente körülbelül 80 olyan földmozgást érzékelnek, melynek epicentruma Szlovákia területén található. A legtöbbjük azonban olyan gyenge, hogy az emberek nem is érzékelik. Az érzékelhetőkből Kysel szerint évente átlagban 3-5 fordul elő.

További szeizmikus zónák

A Nagyszombat környékén található Jókő (Dobrá Voda) is egyike Szlovákia legaktívabb szeizmikus zónáinak. Gazdasági szempontból ez a legproblematikusabb – mivel közel van a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű.

„Az atomerőmű létesítéséről abban az időben döntöttek, amikor nem szenteltek különösebb figyelmet a szeizmikus veszélynek. A környéket természetesen később átértékelték, és növelték a biztonsági normákat, hogy azok összhangban legyenek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályaival” – magyarázza Kysel.

Szlovákia szeizmikus veszélytérképe. Forrás – A Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete

Szlovákiában szeizmikusan aktív területek találhatók még Pozsonytól északra Modor és Pernek, továbbá Zsolna és Besztercebánya környékén, valamint Kelet-Szlovákiában a Vihorlát-hegycsúcs alatt, ez a zóna éppen az elmúlt 20 évben lett nagyon aktív. Szeizmikus aktivitást mutató területekből több is található az országban.

Szlovákia rendelkezik szeizmikus veszélytérképpel, amely a csúcsgyorsulás értékét – vagyis az adott területen történő talajmozgás maximális gyorsulását mutatja.

„Az épületeket ennek figyelembevételével kellene felépíteni. A kórházak, iskolák és egyéb épületek számára azonban léteznek speciális normák is. Olyan építmények esetében, mint a villamos erőművek, a vízerőművek, külön felülvizsgálatot kell végezni” – mondja Kysel.

Az épületek tervezésénél a földrengéseket az Eurocode 8 nevű szlovák műszaki szabvány szabályozza, amely az 50–100 év átlagélettartamú épületekre vonatkozik. „Ennek a 2012-ből származó szeizmikus veszélytérképnek volt néhány elődje, a történelmi épületek azonban egyetlen szabványnak sem felelnek meg, ez pedig Európa-szerte problémát jelent. Ha megépítünk valamit és nem atomerőműről vagy vízerőműről van szó, utólag már nem tesszük ellenállóvá” – magyarázza a tudós.

Szlovákia területén 1906 óta nem volt erős földrengés, így hát nem tudjuk felmérni, hogy mit okozna manapság a sűrűn beépített történelmi városközpontokban.

Földrengések Komáromban

Komáromban 1783-ban, 1806-ban, 1822-ben és 1851-ben is voltak erős földrengések.

„Az 1783-as földrengést követően a várost ismét annyi kár érte, hogy II. József, az akkori uralkodó a városi tanács ülésén azt javasolta, költöztessék a várost a Duna déli oldalára, a helyiek ezt azonban elutasították, a várost pedig újjáépítették” – meséli a múzeum igazgatója.

A Szlovákiában dokumentált földrengések epicentrumai (1258–2006). Forrás – seismology.sk

Azóta nem jegyeztek fel komolyabb károkat okozó földrengést.

„Azon töprengünk, miért van Komárom környékén a szeizmikus aktivitást tekintve az elmúlt 150 évben viszonylag nyugalom, mert ez azt jelenti,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Komárom

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

December 8-án, azaz csütörtökön 14 órától tárgyal a parlament az Eduard Heger kormánya elleni bizalmatlansági indítványról, közölte Boris Kollár hivatala. A bizalmatlansági indítványt az Sas és a Hlas képviselői kezdeményezték. (napunk)