Napunk

Moszkva csapdába sétál Herszonnál

Orosz katonák védik a Nova Kakhovi vízierőművet Herszon közelében. Fotó – TASR/AP
Orosz katonák védik a Nova Kakhovi vízierőművet Herszon közelében. Fotó – TASR/AP

A HIMARS-ok árnyéka alatt nem lehet referendumot tartani.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A szerző katonai szakértő, politológus, valamint a prágai Metropolitan Egyetem professzora

Miért nem sietnek az ukrán egységek a teljes offenzíva elindításával Herszonban, és mi okozza az orosz logisztika vesztét a térségben.

A cél: Herszon

Július 10-én, bő egy hónappal ezelőtt Olexij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt nyilatkozta a londoni The Timesnak, hogy Vologyimir Zelenszkij elnök parancsba adta a katonai vezetésnek a Dél-Ukrajnát felszabadító terv kidolgozását. Az orosz Duma képviselői erre gyorsan kijelentették, hogy az ukrán elnök rendelete csupán az ukránok „agóniáját” bizonyítja. Nem sokkal ezután azonban az ukrán haderő déli offenzívát illető kilátásai, valamint Herszon felszabadítása aggodalommal tölthette el Moszkvát, ami aztán pánikba torkollott.

Reznyikov ezen kívül még egy újdonságot is elárult: a fegyveres erők soraiba 700 ezer embert mozgósítottak. Ez nem csak egy elszólás volt: az ukrán védelmi miniszter világosan beszélt, viszonylag rövid időn belül, miután az újonnan kinevezett katonák és tisztek befejezik a szükséges kiképzést, új egységekbe és alakulatokba osztják be őket, és a nyugati fegyverekkel felszerelkezve győzelemre viszik Ukrajnát. Ezen felül az a feltételezés is indokolt, hogy az elkövetkezendő hetekben vagy hónapokban az ukrán fegyveres erők képesek lesznek sikereket elérni Délen, noha korlátozott mértékben akkor is, ha nem vetik be mind a 700 ezer katonát.

Július közepétől kezdett el az ukrán média, politikusok és a hadsereg kész tényként beszélni a közeledő herszoni offenzíváról, amelynek az elkövetkezendő hetekben kellett volna bekövetkeznie. Július 19-én az ukrán erők megtették az első lépést, és bevetették az USA-tól nemrég kapott első HIMARS rakétavetőt az Antonyivkai hídon, amely a Dnyeper jobb, nyugati és bal partját köti össze (a kakhovi erőmű víztározóján levő híddal együtt). Más szavakkal, az ukrán déli offenzíva perspektívája valós alakot öltött. Ezzel egyúttal az ukrán erőknek sikerült Mikolajivtól délkeletre másfél kilométernyit előrenyomulniuk.

A herszoni offenzíva lefolyása

A déli katonai bevetések kimenetele, ahogyan azt az elemzők és az ukrán újságírók látták, azt feltételezte, hogy az első számú cél a Dnyeper jobb partjára csoportosított orosz erők megsemmisítése és Herszon felszabadítása. Kedvező kimenetel esetén az ukrán hadsereg folytathatná az offenzívát és felszabadíthatná az egész herszoni régiót, a zaporizzsjai térség elfoglalt részét, valamint a Perekop-földszoroshoz, illetve a Csongarszki-félszigethez vezető útvonalat. Ha az ukránoknak csak Herszont sikerülne felszabadítaniuk, az is nagy politikai és katonai győzelem lenne, Oroszország számára pedig csúnya vereséget jelentene. Tönkretennék ugyanis a herszoni térség egyesítéséről szőtt terveiket: az ukrán HIMARS-ok árnyéka alatt nem lehet „referendumot” tartani.

Az ilyen és ehhez hasonló kimenetelek elég valóságosnak néznek ki. A napokban azonban a médiában és az elemzésekben egyre gyakrabban felmerül annak a kérdése, hogy miért húzódik folyton az ukrán offenzíva kezdete, noha az Antonyivkai hidat, a lőszerraktárakat és a herszoni térségben lévő más orosz katonai célpontokat szinte állandóan lövik a nagy hatótávolságú rakéta-rendszerekkel. Valamint, hogy egyáltalán megkezdődik-e. Végtére is, eléggé különös, hogy az ukrán katonai vezetés előre bejelentette a déli offenzíva tervét. Az offenzívát tervező oldal általában nagy gonddal titkolja a konkrét célpontjait és a fő támadás irányát. A helyzetben segíthet eligazodni, ha megnézzük Moszkva reakcióját.

Moszkva csapdába sétál

Azt követően, hogy az ukrán hadsereg elkezdte lőni az Antonyivkai hidat, illetve más, mélyen a herszoni térségben található pontokat, Moszkva arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán herszoni offenzíva nem hogy csak valós, hanem még a város felszabadításával is végződhet. Egyértelmű, hogy a Kreml semmi ilyesmit nem engedhetett meg. Kiadták a parancsot, amely valószínűleg egyenesen Putyintól jött: megtartani Herszont minden áron. Ennek értelmében vezényelték át július végén a Donbaszon harcoló orosz egységeket és az anyaországban állomásozó tartalékosokat a herszoni és a zaporizzsjai térségbe. Magjukat a légideszant csapatok alkotják.

Augusztus első dekádjának végéig az orosz hadsereg az Ukrajna területén bevetett erőinek több mint 60%-át koncentrálta a herszoni és zaporizzsjai térségekben, beleértve a 25 (valahol 30-at is írtak) taktikai zászlóaljat, amely összesen 20-25 ezer katonát és tisztet jelent a Dnyeper jobb partján. Olyan hírek is megjelentek, melyek szerint az oroszok Mikolajiv támadását készítik elő.

Mikolajiv elfoglalása és az ukrán egységek északra tolása Moszkva számára azért is fontos, hogy megakadályozza a Dnyeper-hidak elleni HIMARS támadásokat.

Még mindig beszélnek arról is, hogy a Kreml Odesszát készül bevenni, ami a katonáknak a Déli-Bug nevű folyón való átkelését igényli, és Mikolajivben található az egyedüli használható híd, amelyen ezt meg lehetne tenni.

A harci egységek többségének délre való átirányításával Oroszország értelemszerűen gyengítette a donbaszi harci kapacitásait. Az ukrán források szerint a bahmuti és a donyecki folyamatos támadásokat a Donyecki Népköztársaság ún. Népi Milíciája vezeti, amely az immár hat hónapos harcok során jelentős veszteségeket szenvedett. Ez egy olyan helyzetet hoz létre, melynek következményeként Putyinnak az egész donyecki térség elfoglalását illető parancsát nem lehet teljesíteni. Valamint a fő cél, „a Donbaszért való harc” – a népköztársaságok határainak kiszélesítése az egész luhanszki és donyecki térségre – beteljesítetlen marad. Oroszország nem lesz képes a déli stratégiai céljainak elérésére sem. Ezen kívül pedig az orosz erők stratégiai csapdába is kerültek.

Húsz vagy harminc taktikai zászlóalj (18-30 ezer katona – a ford. megj.) a jobb parton nem lesz elég

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Orosz–ukrán háború

Vlagyimir Putyin

Volodimir Zelenszkij

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Brazília csapata negyeddöntőbe jutott a katari labdarúgó-világbajnokságon, a hétfő esti nyolcaddöntőben 4-1-re legyőzte a dél-koreai válogatottat.

Mérsékelten erős, 5,6-os magnitúdójú földrengést jelentettek vasárnap a Csendes-óceán déli részén fekvő Tonga közelében. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint az epicentrum a tengeren volt nagyjából 109 kilométerre északkeletre Hihifo városától 35 kilométeres mélységben. Áldozatokról egyelőre nincsenek értesülések. (mti)

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ma meglátogatta Rastislav Káčer szlovák külügyminisztert. A találkozó abba a mintába illeszkedik, ami tavaly októberben kezdődött el Ivan Korčok akkori szlovák külügyminiszter kezdeményezésére. A teljes érdektelenségbe is tudnak az ilyen sorozatok fordulni. A mai, a harmadik találkozó jó lépés volt efelé. Egyedül az tűnhetett fel, hogy mennyire hiányzik az „előre megyünk” büszkesége Szijjártó Péterből – írja Beke Zsolt a hétfői Napunk newsfilterben.

Kedden Robert Ficóval is találkozik majd a szlovákiai látogatáson lévő Szijjártó Péter. Ezt követően, délután fél 2-kor közös sajtótájékoztatót tart a Smer elnöke és a magyar külgazdasági és külügyminiszter. (tasr)

A hosszabbítás sem döntötte el a Japán-Horvátország összecsapást a katari labdarúgó vb nyolcaddöntőjében. Következnek a tizenegyesek.