Napunk

Hová tűnt a tátrai tigris?

A nagyszombati PSA Peugeot Citroën autógyár. Fotó - N/Tomáš Benedikovič
A nagyszombati PSA Peugeot Citroën autógyár. Fotó – N/Tomáš Benedikovič

Szlovákia a régió éltanulójából közepesen teljesítő, bukdácsoló gazdasággá vált, amelynek lemaradása az uniótól egyre látványosabb.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Élt egyszer Közép-Európában egy tátrai tigris nevű, ma már mitikusnak tűnő lény.

Az évezred első évtizedében Szlovákia méltán érdemelte ki a médiától a tátrai tigris becenevet, hiszen a Dzurinda-kormányok gazdasági reformjainak, az EU-tagságnak és a nagy külföldi befektetők sikeres bevonzásának köszönhetően a szlovák gazdaság ebben időben tényleg dinamikusan növekedett.

2004 és 2008 között, a tátrai tigris legjobb éveiben, a szlovák GDP átlagos éves növekedése elérte a 7,36 százalékot, ami jóval túlszárnyalta nemcsak az EU átlagos GDP-növekedését, hanem a visegrádi négyek másik három országát is, vagyis Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot.

A 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság azonban jelentősen legyengítette a tátrai tigrist, és a szlovák gazdaság már sosem tudta megismételni a válság előtti évek gazdasági teljesítményét.

A globális válságot követő évtizedben a szlovák GDP átlagos éves növekedése csak 3 százalék volt, ami messze elmaradt a tátrai tigris korszakától. Ami a visegrádi négyeket illeti, 2010 és 2019 között a szlovák gazdaság ugyan leheletnyivel jobban teljesített, mint Csehország vagy Magyarország, de a csoport leggyorsabban növekvő gazdaságának pozícióját ebben az évtizedben Lengyelország vette át.

A 2010 után fokozatosan elhalványuló gazdasági növekedés nagy hatással volt Szlovákia gazdasági felzárkózására a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai országokhoz. Míg a 21. század első évtizedében a vásárlóerő-paritásban kifejezett szlovák GDP dinamikusan közelített az EU átlagához, 2010 után ez a konvergencia  teljesen leállt. Az Eurostat adatai szerint 2015 után a helyzet még tovább rosszabbodott, ugyanis ekkor a vásárlóerő-paritásban kifejezett GDP egyenesen távolodni kezdett az uniós átlagtól.

Regionális szinten ez annyit jelentett, hogy a visegrádi négyek csoportjában Szlovákia fokozatosan az utolsó helyre esett vissza, annak ellenére, hogy egy évtizeddel ezelőtt a szlovák a vásárlóerő-paritásban kifejezett GDP még magasan a magyar és a lengyel szint felett volt.

A Szlovák Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium elemzői ugyan komolyan megkérdőjelezik az Eurostat által használt módszertant a vásárlóerő-paritásban kifejezett GDP kiszámítására, de azt ők sem vitatják, hogy a szlovák gazdaság az elmúlt évtizedben nem tudta tartani a globális gazdasági válság előtt dinamikus növekedést, és már rég nem szolgál rá a tátrai tigris névre.

A megrekedés és okai

Még a Nemzetközi Valutaalap kedvezőbb adatait használva is világosan látható, hogy a vásárlóerő-paritásban kifejezett szlovák GDP megrekedni látszik az uniós átlag 73-74 százaléka körül. A közgazdászok ezt a jelenséget közepes jövedelmi csapdának nevezik, mely általában akkor fenyegeti a gazdaságokat, amikor az alacsony költségekkel már nem tudnak versenyezni, innovációkkal és kutatás-fejlesztéssel viszont még nem. Ha ez ismerősnek tűnik, akkor az nem teljesen véletlen, hiszen Szlovákiát is ez a sors fenyegeti.

A jelenlegi bonyolult világgazdasági környezetben nem realisztikus a szlovák gazdaságtól elvárni, hogy úgy teljesítsen, mint a tátrai tigris korszakában. Ami viszont teljesíthető, az a szlovák gazdaság hosszú távon is fenntartható növekedési pályára állítása, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az ország elkerülje a közepes jövedelmi csapdát. Az ehhez szükséges gazdasági és politikai reformokról már jó ideje folyik a vita a szlovák közgazdászok és egyéb közpolitikával foglalkozó szakemberek között, és ebbe a diskurzusba szálltak be augusztus elején a Pénzügyi Politikai Intézet elemzői a Reformiránytűnek elkeresztelt elemzésükkel.

Ennek az ambiciózus tanulmánynak az a fő célja, hogy feltárja Szlovákia gazdasági és társadalmi kihívásait, és létrehozzon egy olyan keretrendszert, amely mérhetővé teszi az egyes területeken bekövetkező változásokat, illetve modellezhetővé az egyes reformok hatásait.

Az elemzés átfogó jellege messze meghaladja ennek az írásnak a kereteit, de mindenképpen érdemes áttekinteni a szlovák gazdaság lemaradásának legfontosabb okait. Ennek lemérésére a szerzők Németországot, Európa legnagyobb gazdaságát és Szlovákia legfontosabb gazdasági partnerét választották ki.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

GDP

Munkaerőhiány

Szlovákia

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak