Napunk

Szigeti László: Az 1968-as és a 2022-es orosz támadás csak formájában azonos

Az 1968-as csehszlovákiai invázió és a 2022-es ukrajnai háború. Fotó - TASR/AP
Az 1968-as csehszlovákiai invázió és a 2022-es ukrajnai háború. Fotó – TASR/AP

Az oroszok Ukrajna elleni forró háborúja más, mint a nyugati államok gyarmatosító hadjáratai vagy a szovjetek utópisztikus-proletár háborúi, véli a Kalligram Kiadó egykori igazgatója.

A Denník N szlovákiai közéleti személyiségeket, politikusokat, történészeket kérdezett a Csehszlovákia elleni 1968-as invázió ötvennegyedik évfordulója kapcsán arról, hogyan látják a Varsói Szerződés 1968-as hadművelete és a mai ukrajnai háború közötti hasonlóságokat.

A válaszadók között volt Szigeti László, a Kalligram Könykiadó egykori igazgatója is, aki szerint a két esemény csak formájában azonos.

„Az 1968-as megszállást a Szovjetunió számára két nemzetközi szerződés is legalizálta – ha úgy tetszik, fedezte: a jaltai a háború idejéről és a potsdami a háború utáni időszakból. A Nyugat tiszteletben tartotta ezeket, és eszerint is járt el. Nem avatkozott be. Ez korábban a lengyeleket és a magyarokat is érintette. A hidegháború vége 1989-ben megszüntette a szovjethatalom addig e szerződések által garantált uralmát.”

Erre a szovjet uralomra Szigeti szerint viszont nem tekinthetünk úgy, mint arra a hagyományos gyarmati hatalomgyakorlásra, amelyet a nyugati nagyhatalmak a 16. században kezdtek megvalósítani, ezzel saját kereskedelmi, gazdasági és stratégiai befolyásukat kiterjesztve, amit csak a 20. században voltak kénytelenek feladni, folytatja Szigeti. A világ szovjet megszállása az egyenlőségelvű kommunista ideológiából indult ki, gyarmatosító elemeket felhasználva, ami viszont mindenhol diktatúrákba torkollott.

Ukrajna megszállásával a mai Oroszország

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Ankét

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak