Miért vesz Magyarország újabb 700 millió köbméter orosz gázt, és miért van ezzel egyedül a régióban?
Az oroszok rétestésztaként húzzák majd a gázszállítást Magyarországra márciusig, és mindig kérnek valamit cserébe, véli az energetikai szakértő.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Nem mindenkinek adnak a jelen helyzetben az oroszok csak úgy gázt a hosszú távú szerződések keretén felül. Ezért is figyelt fel a nemzetközi közvélemény arra, hogy Magyarország 700 millió köbméternyi extra mennyiségű gázt vásárolna Moszkvától. A brit Times egyenesen arról írt, hogy Putyin megjutalmazza „régi szövetségesét”, Orbán Viktort az extra gázszállítmányokkal.
A gázhiánytól persze mindegyik térségbeli ország tart, és keresik a megoldást – ám amíg Szlovákiának sikerült viszonylag látványos módon csökkentenie függőségét az orosz behozataltól, Magyarország más úton indult el – ennek pedig köze lehet Orbán Viktor Oroszországgal szembeni politikájához.
Szlovákia és Magyarország egyébként az EU azon tagállamai közé tartoznak, amelyek a leginkább kitettek az orosz gázbehozatalnak – ahogy az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2022 júliusában publikált, a 2021-es évre vonatkozó EU-s földgázpiaci jelentése mutatja (kattintás után a 36. ábra), Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Csehországgal, Ausztriával, Szlovéniával és Bulgáriával együtt ebben a két országban haladta meg 2021-ben a 75 százalékot az orosz földgáz felhasználási aránya.
Menczer Tamás külügyi államtitkár augusztus 13-án jelentette be, hogy Szijjártó Péter júliusi moszkvai tárgyalásai eredményre vezettek, és a Gazprom megkezdte a már leszerződött mennyiség feletti szállítást. Menczer szerint augusztus végéig naponta 2,6 millió köbméternyi gáznak kell érkeznie a Török Áramlat vezetéken keresztül, „a szeptemberi ütemtervről pedig már zajlanak az egyeztetések”.
Menczer azt is elmondta, a magyarországi gáztárolók feltöltöttsége 32 százalék feletti, ami „normális időkben elég is lenne”, most viszont „biztosra kell menni”. (Ezt sem kell azonban készpénznek venni: ahogy az Átlátszó rámutatott, a magyar gáztárolók feltöltöttsége valójában elmarad az EU-s átlagtól.)
A Napunk annak járt utána, miért van szüksége Magyarországnak erre a 700 millió köbméternyi extra gázra, és miben tér el a magyarországi energiahelyzet a térség többi országáétól, köztük Szlovákiáétól.
Mennyi gáz kell
A tárolók feltöltöttsége ugyan nem mellékes, ám nincs olyan ország, ahol a tárolóból egy teljes év gázszükségletét le tudnák fedni, mondta a Napunknak Deák András György energetikai szakértő.
A magyar földgázmérleg egy békeévben (a legutóbbi ilyennek 2019-et vehetjük) 10 milliárd köbméter körül alakul. Ebből a mennyiségből másfél–kettő milliárd származik a belső termelésből, négy és fél milliárd pedig az oroszországi, hosszú távú beszerzésből. Egy milliárd köbméternyit fed le az amerikai LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz. Ez eddig összesen hét és fél milliárd köbméter, amihez két és fél milliárdot kellett hozzávásárolni a tőzsdén.
„Ez utóbbi az, ami eltűnt, és ennek egy részét próbálják most beszerezni az oroszoktól” – magyarázza Deák András György. „Van egy strukturális hiány a piacon, a németeknél is, mindenkinél. Ezt vagy keresletszűkítéssel lehet lefedni, ami zajlik is – a magas gázárak miatt csökken a kereslet. A másik lehetőség, hogy vesznek pluszban, vagy letermelik a tárolókat, de a tárolók megbízhatósága alacsony töltöttség mellett bizonytalan” – tette hozzá a szakértő.
Jöhet, ami még nem volt
Az orosz forrás még mindig a legkézenfekvőbb lenne a térség országai számára, ha nem akarnák leépíteni a Moszkvától való energetikai függőséget. „A szlovákok megcsíptek pár LNG-t még a legelején, de most már így, hogy a németeknél és az osztrákoknál is hiány van, nagyon nehéz nagyobb volumeneket leakasztani a télhez közeledve. Kérdés, hogy Budapest próbálta-e egyáltalán” – mondta erről Deák András György.
A mostani helyzet több dilemmát is felvet. Ha ősz végén vagy télen elzárják az oroszok a gázt, az súlyosan megviseli Szlovákiát is, Németországot is, Magyarországot is. „Ha októberben az oroszok azt mondják, ennyi volt, olyan dolog lesz, ami még sosem volt ebben a régióban” – állítja a szakértő.
A jutalmazás
Jelenleg minden kormány azt próbálgatja, honnan lehet még több gázt szerezni és felkészülni az esetleges kiesésekre. Vannak kormányok, amelyek azt mondták, az oroszok nekik úgy sem adnának, ha kérnének tőlük.
Magyarország helyzete azonban más: itt nem sértették meg a hosszú távú szállítást, ami nem mondható el a németek, a finnek vagy a bolgárok esetében. „Orbán van velük annyira jóban, hogy pluszban kérhetett” – mondja erről Deák András György, aki szerint Szerbia és Magyarország azok az országok, amelyek gázcsapjait valószínűleg a legutoljára zárják el az oroszok.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy az Orbán-kormánynak nem okoz problémát, hogy kimenjenek tárgyalni Moszkvába a földgázszállításról – ezt más uniós országok miniszterei nem tették meg az elmúlt hónapokban.
Ezért is beszélnek többen Orbánék „megjutalmazásáról”.
Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint az Orbán-kormány és Putyin megállapodása arról, hogy a hosszú távú szerződésen felüli gázszállítmányok érkezzenek Magyarországra a Török Áramlat vezetéken keresztül, jó példa arra,
