Napunk newsfilter: Míg a koalíciós haragszomrád miatt családok mennek tönkre, Fico csak egy kávét kér
1. Fico elvégzi az aprómunkát, miközben boldogan várja a kormány végét. 2. Megmenekülhetett volna a gyár, ha a minisztereknek nem fontosabb a hiszti.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk
1. Fico elvégzi az aprómunkát, miközben boldogan várja a kormány végét
Míg a kormánypártok megmondóemberei duzzogva gyártják a tartalmat a közösségi oldalakra, és egymás Facebook-falát görgetik, mibe lehetne még belekötni, addig Robert Fico nem tétlenkedik. Nincs nyaralgatás, vagy hasonló úri huncutság: Fico már kora reggel felkapja az öltönyét, és nyakába veszi a fővárost. S mikor az OĽaNO és a SaS bajnokai épp a másik oldalukra fordulnak, ő már a főügyészség iktatójánál kopogtat hevesen és levakarhatatlanul, oldalán Ľuboš Blahával, és vidám kompániájával.
Szabotázs. Ez az a varázsszó, mellyel a Smer elnöke most operálni kezdett. Mivel az Alkony-ügy kapcsán lassacskán szorul körülötte a hurok, a természetes reakciója az, hogy kiélezze kicsit a rendőrháborút, és kitartóan építgesse tovább azt a narratívát, melyre visszatérését alapozza már hónapok óta.
Robert Fico meg van róla győződve, hogy a Smer ellen összefogott mindenki égen és földön: a NAKA nyomozói, a belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány, a speciális ügyészség ügyészei és a Specializált Büntetőbíróság bírái szerinte egy nagy, szervezett bűnözői csoportot alkotnak, és fő céljuk, hogy az alkotmányos rend aláásásával eltöröljék “Szlovákia legnagyobb pártjának” írmagját is a föld színéről.
Azt már megszokhattuk, hogy Fico szereti a drámát, ám most tulajdonképpen nem mondott semmi újat, csupán a rendőrháború olyan fejezeteit tupírozta fel, melyekről már februárban beszámolt a sajtó. Nehéz ezt az egész reggeli performanszt másként értékelni, mint az Alkony ügy elleni terelési hadművelet újabb hadmozdulatát.
Fico sajtótájékoztatójának volt azonban egy másik része is, mely arra ad választ, miért tud a Smer ura továbbra is ilyen magabiztos lenni. Megkérdezték ugyanis tőle, mi a helyzet a kormánybuktató népszavazással, illetve Igor Matovič parlamenti menesztési kísérletével, melyet a szélsőjobboldali Republika kezdeményezne.
Fico Matovič menesztésével kapcsolatban azt mondta, hogy bár Matovičnak semmi keresnivalója a kormányban, a Smer márpedig nem fog részt venni a menesztésében. Való igaz: ez a menesztési kísérlet most nem a hagyományos, kedélyes parlamenti feketepéterezés lenne, hanem igazán szoros verseny is alakulhatna belőle. Hiszen ha minden ellenzéki felemeli a kezét, és az SaS és a korábbi koalíciós renegátok is beszállnak, Matovičnak nagyon meg kéne magát emberelnie, hogy bizalmat szerezzen, egy-két szavazaton múlna az egész. Ez pedig már kényelmetlenül szűk tér.
A Smer elnöke azonban nemet mondott, és kijelentette, ő márpedig nem fogja megoldani a koalíciós belharcokat, tessék ezeket szépen egymás közt rendezni. Nem először került ilyen helyzetbe, 2011-ben szintén csak egy kávét kellett kérnie, mikor széthullott a Radičová-kormány, ő pedig diadalittasan visszaülhetett a miniszterelnöki székbe.
Az a Fico azonban joviális tánc- és illemtantanár ahhoz a Ficóhoz képest, aki most térne vissza – hiszen elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor már nem is kell titkolnia, hogy bosszúszomjas. S amíg az OĽaNO és az SaS üzengetnek egymásnak, addig ő tesz is azért, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy azt elképzelte.
2. Megmenekülhetett volna a gyár, ha a minisztereknek nem fontosabb a hiszti
A koalíciós haragszom rád játéknak pedig nem csak az a tétje, hogy visszatér-e Robert Fico a mellényzsebéből kikandikáló fasisztákkal, avagy sem. Hanem az is, hogy időközben szó szerint összeomlik-e a gazdaság a kicsinyes adok-kapok miatt, vagy lesz még mit megmenteni.
Leáll ugyanis a gyártással a Slovalco alumíniumgyár. A garamszentkereszti üzem már tavaly kapacitásának 60 százalékára fékezett le, és hiába figyelmeztette a kormányt két éven át, hogy baj lesz, most eljutottak arra a pontra, hogy be kell fejezniük az elektrolízises alumíniumgyártást, mert nem bírják fizetni az elektromos áram árát.
A Slovalco részvényesei, a norvég Norsk Hydro és a Penta befektetési csoport, kedden döntöttek úgy, hogy a gyár bizonytalan ideig leáll. Az alkalmazottak kétharmadát, mintegy 300 embert elbocsátanak, csak a kulcsalkalmazottakat tartják meg, akik elengedhetetlenül szükségesek a gyár újraindításához. A cég leállása ezen felül még ezernyi külsős munkatársat érint, és közvetetten további több ezer munkahely megtartását teszi nehézzé.
S az elbocsátásokon túl a gyár leállásának további komoly hatásai is lesznek. A Slovalco ugyanis a világ egyik legmodernebb alumíniumgyára, és az általuk alkalmazott eljárások környezeti lábnyoma is kisebb, mint a többi alumíniumgyáré. Ezen felül a gyár az egyik legfontosabb európai alumínium-beszállító – leállásával pedig ügyfeleinek máshonnan, például Kínából vagy Oroszországból kell majd beszerezniük a fémet – itt pedig jelenleg még meglehetősen magasról tesznek holmi környezetvédelmi szempontokra. A cég számításai szerint a bezárás olyan terhelést jelent majd a környezetre, mintha kivágtak volna egy Pozsony megye nagyságú erdőt.
