Napunk

Nincs komoly igény a változásra a Szövetségben, Berényiék viszont megváltoztatnák a párt nevét

A Szövetség Országos Tanácsának első ülése. Fotó - a Szövetség Fb-oldala
A Szövetség Országos Tanácsának első ülése. Fotó – a Szövetség Fb-oldala

Kár, hogy nem Magyar Szövetség lett az egyesült magyar párt neve, véli Berényi József, aki október után pártnevet változtatna.

Az októberi választások előtt nem terveznek komoly változtatásokat a párt háza táján a Szövetség vezető politikusai. Forró Krisztián pártelnökkel nem mindenki egyformán elégedett, de egyik platform sem beszél nyíltan elnökcseréről.

Egyedül Berényi József, az MKP-platform elnöke gondolja azt, hogy át kellene nevezni a pártot Magyar Szövetségre, de ebben a kérdésben nincs túl sok szövetségese a többi platformon belül.

A Szövetség jövőjéről viszont Gyimesi Györgynek is megvan a maga elképzelése: hétfő reggel egy – azóta törölt – Facebook-posztban jelentette be, „rendes magyar pártra van szükség”, amely „a nevében is merne magyar lenni”. Gyimesi tagadja, hogy saját magyar párt építésébe fogna, vagy hogy át akarna lépni a Szövetségbe, saját bevallása szerint csak a véleményét mondta el.

A Napunk a Szövetség platformelnökeit, alelnökét és az Országos Tanács elnökét kérdezte arról,

  • miért nem sikerült a Szövetségnek áttörést elérnie,
  • min változtatnának, hogy javuljanak az eredmények,
  • élvezi-e még a bizalmukat Forró Krisztián pártelnökként.

Három százalék körül

Csaknem egy évvel a három magyar párt egyesülése után, illetve röviddel az októberi helyhatósági és megyei választások előtt a Szövetség nem mutatott fel látványos eredményeket.

A párt támogatottsága stagnál – a jelentős ügynökségek idén egyszer sem mérték 5 százalék fölé a pártot, sőt az AKO júliusban mindössze 1,1 százalékos támogatottságot mutatott ki. Ezek az eredmények ugyan minden esetben azt is tükrözik, hogy a közvélemény-kutatók kicsi magyar mintával dolgoznak, ám az így is megállapítható, hogy a magyar pártok egyesülésével a szlovákiai magyarok parlamenti képviseletét nem sikerült automatikusan garantálni.

Az Ipsos ügynökségnek a Denník N megrendelésére készült felmérése szerint a párt 2,1 százalékon áll, a „szélesebb potenciálja” pedig 3,3 százalék. Ezek alapján a Szövetség 1,3 százaléknyi magszavazóval rendelkezik, de ha hozzávesszük azokat is, akik második vagy harmadik preferenciaként jelölték meg a pártot, akkor legfeljebb 3,3 százalékot szerezhetnek az Ipsos szerint. Fontos azonban hozzáfűzni, hogy ez a felmérés is kicsi magyar mintával dolgozott.

Agócs Attila, Berényi József, Mózes Szabolcs és Czímer Gábor (Új Szó) a Gombaszögi Nyári Táborban. Fotó – Napunk/Bilás Zsuzsanna

A szembenállás öröksége

Tizenkét év szembenállás örökségétől nem könnyű megszabadulni, állítják többen is a párt vezető politikusai közül. A párt gyenge eredményei egyik okaként az elmúlt 12 év viszályainak máig érezhető hatását nevezte meg Berényi József, az MKP-platform elnöke, Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke és Sólymos László, az Országos Tanács (OT) elnöke is.

„Sokkal mélyebbek az ellentétek, mint ahogy azt én gondoltam” – mondta a Napunknak Rigó Konrád. A Szövetség minden vezető politikusának a megértés, az együttműködés, a tolerancia és az empátia felé kellene vezetnie a saját platformját, véli az exhidas politikus. „Ez nem így történik, legalábbis az MKP-platformon belül.”

Rigó szerint sok helyen jó az együttműködés, sok helyen viszont nagyon nagyok az ellentétek, ezeknek a tompításában látja a megoldás kulcsát.

Berényi József a Napunknak elmondta, a fúzió nem hozta meg automatikusan a közéletet figyelő, elkötelezett választók támogatását. „Ez leküzdhető, ha a következő választási eredmény jó lesz” – jegyezte meg a platformelnök, aki Nagyszombat megye alelnöke is.

„Tavaly októberben az országos szervek jöttek létre, azóta pedig a regionális szervek épülnek, ami nem egyszerű történet. Sokkal nehezebb, mint 1998-ben volt. Ezeket a feszültségeket is érzékelik a választók a régiókban” – tette még hozzá Berényi, aki még egy okát megnevezi az együttműködés bonyolultságának.

„Vannak kérdések, amelyekben megmutatkozott, hogy más a véleményünk, főleg az etikai és erkölcsi témákban, mint például az LMBTQI vagy hasonlók. A választóknál is nyilván átjön, hogy a Szövetségnek egyes kérdésekben több különböző álláspontja van” – mondta az egykori MKP-elnök.

„A 12 éves, nagyon kemény és sokszor személyes szembenállást nagyon nehéz úgy feldolgozni, hogy ne újabb konfliktusok keletkezzenek” – mondta Sólymos László, az OT elnöke.

Forró Krisztián pártelnök, bal oldalán Mózes Szabolcs alelnökkel, jobb oldalán Rigó Konrád Híd-platformelnökkel és Őry Péter csallóközcsütörtöki polgármesterrel. Fotó – a Szövetség FB-oldala

Majd a választások megmutatják

Többen is úgy látják a pártban, az októberi választások alapján lehet majd pontosabb képet kapni a Szövetség valós támogatottságáról.

„Kérdés az, mennyire lehet hinni az adatoknak, amiket látunk. A valós támogatottságot nehéz felmérni a szlovákiai felmérések mintái alapján, mert nagyon nagy a hibahatár” – mondta a Napunk kérdésére Mózes Szabolcs alelnök, az Összefogás-platform tagja.

Hozzá hasonlóan Berényi József is azt gondolja,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

AKO

Berényi József

Felmérés

Forró Krisztián

Rigó Konrád

Sólymos László

Szövetség

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak